Magyarország ki tud állni saját magáért és polgáraiért + képek + videó

Magyarország ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt - mondta Orbán Viktor hétfői parlamenti expozéjában. A miniszterelnök szólt arról is, hogy elnökségünk ideje éppen egybeesik Magyarország megújításának sorsfordító időszakával. A parlamenti ülésen készült képgaléria megtekinthető itt.

Dátum: 2011-04-04 09:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=160994
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:25:25.605094, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Hazánk ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt

A kormányfő aláhúzta: Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket, ezért hazánk ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt. Ezért tudunk a soros elnökségünkkel hasznára lenni Európának is - jegyezte meg. Orbán Viktor hangsúlyozta: csak egy öntudatában erősödő, saját céljaiért bátran kiálló ország tud segíteni Európa egészének abban, hogy sikeresen megújuljon. A miniszterelnök felidézte: amikor év elején hazánk átvette a soros elnökséget, pontosan tudtuk, hogy egy olyan időszakban kell ezt a tisztet betöltenünk, amikor Európa rendkívüli nehézségekkel néz szembe. Orbán Viktor szerint a kommunizmus bukása óta olyan nehéz esztendő még nem várt Európára, mint az idei. Magyarország tehát Európa legnehezebb évét fogta ki, ami a magyar történelmet ismerve akár megszokottnak is tekinthető - fűzte hozzá. Az előre látott súlyos problémák mellé minden bizonnyal jönnek még váratlan nehézségek is - utalt a kormányfő az észak-afrikai eseményekre és a japánokat ért természeti katasztrófára.

Felismertük a megújulás szükségszerűségét

Mi, magyarok azok közé tartozunk ,akik elsők között ismerték fel a megújulás szükségszerűséget, és azokat a tényezőket, melyek az egész civilizációnkat megrengető válsághoz vezettek. Első közt ismertük fel, hogy a nyugati világ pénzügyi válsága érvénytelenné tette a régi eszközöket és mércéket - jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve: ezért a nemzetközi gazdasági válság utáni Európát és Magyarországot a régi szabályok szerint nem lehet működtetni, miként hazánkban sem lehet a krízist azokkal az eszközökkel kezelni, amelyek magát a válságot okozták. Felidézte: nemrég nálunk az ír-csoda, a portugál és spanyol példa, a Nemzetközi Valutalap kötelező-jellegű útmutatásai jelölték ki az időről-időre visszatérő krízisekből való kiút szinte egyedüli lehetséges módozatait. A sikerminták keresése sohasem vezetett el minket a sikerességhez, sőt ezek a "csodagyógymódok" elvesztették érvényességüket - tette hozzá. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországra is jellemző ciklikus válságok időről-időre erősebben tértek vissza, miközben a minták és ajánlások ugyanazok maradtak. Államtalanítás a privatizáció jegyében, megszorítások, államadósság-növelés, a kötelező magánnyugdíj-pillér kialakítása - sorolta.

A régi politika az egekbe növelte az adósságot

Mi, magyarok azonban végre megértettük a probléma igazi természetét: az örökös körbenjárásnak egyetlen ellenszere van, a körből való kilépés - jegyezte meg. Orbán Viktor szerint mindeddig azért nem tudtuk lezárni az átmenet zavaros éveit, mert a régi világ előfeltevéseinek foglyai voltunk. Felismertük, hogy azért kell megújulni, mert a régi politika az egekbe növelte az adósságot, a válság legfőbb kiváltó okát, és ez a politika folytathatatlanná vált. A kormányfő szerint felismertük azt is, ha a körülmények megváltoztak, akkor új eszközök kellenek, még akkor, ha azok szokatlanok, mint például a bankadó és a válságadó. Orbán Viktor aláhúzta: a részátalakítások, a toldozgatások nem vezetnek sehová, az ország alkotmányos újjászervezésére van szükség, és nem elég megváltoztatni a megcsontosodott szerkezeteket, nekünk magunknak is meg kell változnunk, vissza kell adnunk a becsületes munka tiszteletét.

Meg kell találni Európa válság utáni új formáját

Felismertük és megértettük, hogy az Európa és Magyarország előtt álló problémák nagyon is hasonló természetűek, és a feladat természetrajza is hasonló - hangsúlyozta a kormányfő. Hazánkat és Európát is át kell szervezni - tette hozzá. A két legfontosabb feladat: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés. A feladat az, hogy megtaláljuk Európa válság utáni új formáját - szögezte le. Már a görög, majd az ír állami csőd intézményesülése, és az éppen rogyadozó más európai nemzetgazdaságok példái megmutatták, hogy inog az egész régi építmény - tette hozzá magyarázatképp a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta: a politikának leginkább az emberek életéről kellene szólnia, arról, hogy mitől lesz jó életük. Hogy van-e munkájuk, meg tudnak-e élni belőle, van-e otthonuk, milyen jövője lesz a gyerekeiknek, biztonságban tudhatják magukat, szeretteiket, és tulajdonukat. Ez az igazán fontos kérdés. Tehát a politikának is erről kellene szólnia Magyarországon és Európában egyaránt - hangsúlyozta.

Az európai intézmények vitái olyan témák, amelyek soha nem váltanak ki élénk érdeklődést, mert ezek leginkább a politikusok számára tűnnek fontosnak - mondta, hozzátéve: Magyarországon ma a politika távolról sem tökéletes, de immár közös küzdelmünkről szól.

Az eddig elvégzett munka kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott: Brüsszelben eddig 750 munkacsoportülést folytatott le a magyar elnökség, tizenhat tanácsülés megszervezéséhez és levezényléséhez járult hozzá a magyar adminisztráció, kilenc informális miniszteri találkozó zajlott le, és egyszerre több száz ügy van folyamatban.

Jelentős eredményeket ért el a magyar elnökség

Az állampolgárok életét közvetlenül befolyásoló döntések közül Orbán Viktor kiemelte az európai polgári kezdeményezést véglegesen szabályozó rendelet megalkotását. E kezdeményezés segítségével a polgárok együtt alakíthatják közös jövőjüket, Európa erősítése érdekében - mondta. Azaz legalább 1 millió uniós polgár kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő javaslatokat azokban az ügyekben, amelyekben a szerződések elfogadásához uniós jogi aktusra van szükség - tette hozzá.

A kormányfő szólt arról is, hogy a határokon átívelő egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi szabályozást is tető alá hozta a magyar elnökség. Orbán Viktor magyarázatképp kifejtette: ez azt jelenti, hogy a tagországokban a betegeknek ellátásuk során ugyanannyi költségtérítés jár, mint abban az országban, ahonnan jöttek.

A magyar elnökség további eredményeként a miniszterelnök kiemelte: a politikai megállapodást az élelmiszerekről szóló tájékoztatásról, az elektronikai és elektromos hulladék újrahasznosításáról szóló egyezményt, a közös agrárpolitika elfogadását, a kohéziós politika és az EU2020 stratégia összekapcsolását és elfogadtatását. Orbán ide sorolta még az energiaügyi döntéseket, melyek kapcsán 2015-ig várhatóan megszűnnek az energiaszigetek az unióban.

A miniszterelnök a legnagyobb teljesítménynek az európai gazdaságirányítást koordináló hat jogszabály elfogadását tartja. A jogszabálycsomagról elmondta: azt mind a 27 miniszterelnök elfogadta. Végül Orbán Viktor hangsúlyozta: az egységes európai szabadalmi rendszert is sikerült megalapozni, amely szintén hosszú évek óta húzódott.

Eltökélt magyar elnökség

Magyarországon azért csökkentettük minél korábbi mértéket messze meghaladóan az adókat, hogy ezzel beindítsuk a gazdaságot, munkahelyeket teremtsünk, versenyképessé váljunk, és idővel utolérjük azokat az országokat, amelyek az előző nyolc év alatt lehagytak bennünket - folytatta beszédét a miniszterelnök. Leszögezte: ezért nem vesznek részt olyan paktumban, amely adónövelést követel.