Kisebbségek az Európai Unióban

Az osztrák parlament várhatóan októberben ratifikálja Magyarország uniós csatlakozási szerződését - ezt jelezte Wilhelm Molterer, a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetője szerdán Bécsben Szájer Józsefnek, a magyar országgyűlés alelnökének.

Dátum: 2003-06-05 08:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11281
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:23:48.819432, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Szájer József elmondta, a megbeszélésen egyebek között arról volt szó, hogy az ÖVP segítsen a parlament kormány feletti ellenőrzési gyakorlatának elsajátításában.

Az országgyűlés alelnöke szerdán este az Emberről Szóló Tudományok Intézetében a kisebbségek uniós szintű képviseletéről szóló pódiumvitán vett részt.

Elsősorban a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosító, például a régiók bizottságához hasonló uniós testület létrehozására vonatkozó javaslatáról beszélt. Szólt arról, hogy a kisebbségek védelme terén az Európai Unióban több értelemben is kettős normák érvényesülnek, bár az alapvető helyzet nem rossz, mert a nemzeti jogrendek védelmet biztosítanak. A kisebbségek képviseletének különös jelentőséget ad, hogy a most csatlakozó államok ebből a szempontból rendkívül színesek.

A vitában szó volt egyebek között arról, hogy kinek jusson a kisebbségek védelmének feladata, s ennek kapcsán megállapítást nyert, hogy mindenekelőtt az államokon belül kell elérni a minoritások elfogadását. Ebben az összefüggésben felmerült a magyar kedvezménytörvény kérdése is, amelyről Szájer József kifejtette: nem lenne rá szükség, ha a kisebbségek megfelelő védelmet élveznének azokban az országokban, ahol élnek.

Rainer Bauböck, az Osztrák Tudományos Akadémia kutatója úgy vélte: a nemzeti kisebbségeknek kívülről nyújtott védelem rövid ideig hasznos lehet a lakóhelyen a népcsoportok közötti béke kialakulása szempontjából, hosszabb távon azonban bizonyosan káros, mert az irredentizmus veszélyét hordozza.

Slavomir Kapralski, a varsói Közép-Európai Egyetem professzora egyebek között arra mutatott rá, hogy valójában nincs meghatározás arra nézve, mi is tekintendő kisebbségnek, s még az is kérdés, kinek kellene ezt eldönteni - például az államoknak, vagy maguknak az érintetteknek, vagy másnak.

A résztvevők - s köztük Anton Pelinka, a vitát vezető neves osztrák politológus - egyetértettek abban, hogy Európában a legfontosabb kisebbségi kérdést a romák jelentik, hiszen ők a legnagyobb létszámúak, és nekik nincs anyaországuk.

Végül Szájer József elmondta: egyre derűlátóbb azt illetően, hogy az EU jövőjével foglalkozó konvent végül a megadott határidőre kész tervezetet tud előterjeszteni, s bár nem hiszi, hogy a kisebbségek általa javasolt képviselete nyomban létrejön, az indítvánnyal követ dobott az EU e vonatkozásban állóvizébe.

MTI - fidesz.hu