Pünkösd

A húsvét utáni ötvenedik napon, így a 2003. évben június 8-án, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját. Pünkösd a kereszténységnek - karácsony és húsvét mellett - a harmadik legnagyobb ünnepe. Nevét a húsvét utáni ötvenedik napról, a görög eredetű pentecostes szóból kapta, melyből a magyar pünkösd szó is származik.

Dátum: 2003-06-05 15:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11323
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:24:01.443694, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadóünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a sínai-hegyi törvényhozás emléknapja lett. A választott nép ezen a napon ülte meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték "hetek ünnepének" is. A kereszténységben Isten - Jézus Krisztus által - nemcsak egy választott néppel, azaz a zsidó néppel köt szövetséget, miként az az Ószövetségben történt, hanem az egész emberiségnek kínálja fel az üdvösséget, új és örök szövetségként. Ez az új isteni szövetségkötés teljesedett be a Jézus által megígért harmadik isteni Személy, a Szentlélek eljövetelekor - ezáltal és ekkor született meg Isten népe, az egyház. Ez a keresztény egyház már egyetemes (azaz görög szóval katolikus). A Szentlélek eljövetele ledönt minden korlátot, válaszfalat emberek, népek és kultúrák között, és eggyé forrasztja őket a szeretet civilizációja jegyében. A pünkösd az egyetemes testvériség és szeretet kiáradásának az ünnepe. Pünkösd keresztény tartalmáról Szent Lukács tudósít az Apostolok Cselekedetei című könyvében.

Az első keresztény pünkösd ugyanarra a napra esett, mint a zsidó hetek ünnepe. A Szentlélek szélzúgás és lángnyelvek alakjában jelent meg az apostoloknak. Az első pünkösdkor a Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós küldetésének teljesítésére. Az apostolok különféle nyelveken kezdtek beszélni. "Aznap mintegy háromezer lélek csatlakozott" az apostoli igehirdetés nyomán a megszülető keresztény egyházhoz. A kicsi, rettegő, bátortalan tanítványseregből világhódító kereszténység lett. A pünkösdi jelképek a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv. A pünkösd fontos ünnep: beteljesítése, megerősítése Jézus feltámadásának, mennybemenetelének és maradandó jelenlétének. Ami pünkösdkor történt, az a hit szerint ma is történik: a Szentlélek élteti egyházát.

A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Korábban, a II. Vatikáni Zsinat előtt pünkösd vigíliáját és pünkösd nyolcadát is külön megünnepelték. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban és 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap. A pünkösdi eszmeiségen alapul a XIX. század végén létrejött pünkösdista protestáns kisegyház. Magyarországon pünkösdi szentlelkes ihletettségű a Slachta Margit nevével fémjelzett, 1923-ban létrejött, az 1990-es évektől újraéledt Szociális Testvérek Társasága nevű katolikus női vallásos szervezet, amely üldözötteket mentett a vészkorszakban. Az utóbbi három évtizedben létrejött és világszerte kibontakozó katolikus karizmatikus megújulási mozgalom is a Szentlélek pünkösdi eljöveteléből meríti lelkiségét. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar megnyilvánulása a csíksomlyói pünkösdi búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. A csíksomlyói búcsú még őrzi a magyarság ősi Nagyasszony-tiszteletének, valamint nap- és holdkultuszának emlékét (Napba öltözött Asszony). Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban megverték a fejedelem hadait, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, egész Erdélyből és Moldvából is idezarándokolnak. A csíksomlyói búcsú a székely helytállás, hithűség ünnepe is több mint 400 esztendeje. 1949-ben volt az utolsó, hagyományos szertartásrenddel megtartott pünkösdi búcsú, onnét kellett elmenekülnie Márton Áron erdélyi püspöknek. A román kommunista rendszer negyven éven át nem engedélyezett semmilyen szertartást a templomfalakon kívül. 1990-ben az első szabad búcsú negyedmillió magyart indított útnak. A csíksomlyói búcsú jelentős vonzerővel rendelkezik világmagyarság számára. Jellemző, hogy minden évben több százezer fős a részvétel. Az ünnepség a katolikus hithűség kinyilvánítása mellett ökumenikus jelleget is ölt, és egyre inkább a magyarság sajátos világtalálkozójává is válik. A pünkösd az egyház számára az öröm ünnepét jelenti, így számos vigadozó népszokás fűződik hozzá. Elterjedt népszokás volt a pünkösdi király választása. A kislányok e napon tartják a pünkösdikiránynő-járást, a pünkösdölést. A legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. A magyar pünkösdi szokások hasonlóak a szláv, román és germán szokásokhoz.

MTI - fidesz.hu