FAZ: alap a hatékonyabb kormányzáshoz
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) első oldalas szerkesztőségi cikke mellett belső oldalán részletesen ismertette az alkotmány legfőbb cikkelyeit.
Dátum: 2011-04-19 11:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=161601
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:28:53.913739, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az Orbán kézjegye címet viselő kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország-szakértője, Reinhard Olt arra mutatott rá, hogy a fordulat óta Magyarország törekedett arra, hogy az 1949-ből származó sztálinista alkotmányt egy újjal helyettesítse. Ebből azonban mostanáig nem lett semmi. Orbán Viktor - akit a választók az elmúlt évben kétharmados többséggel ruháztak fel - most ezt a kedvező pillanatot megragadta ahhoz, hogy a régi tervet valóra váltsa. És létrejött Magyarország új alkotmánya, amely - mint Olt fogalmazott - kétségkívül az ő kézjegyét hordozza magán. Az ellenzék - amely "átlátszó okokból" sem az alkotmányozó vitában, sem a zárószavazásban nem vett részt -, továbbá más bírálók azt állítják, hogy az alkotmány az "Orbán-rendszert cézárosította."
A szerző utalt arra, hogy nyugati megfigyelők a preambulomot elavultnak tekintik. A magyarok nagy többsége, valamint a szomszédságban élő magyar kisebbségek számára azonban a "Nemzeti hitvallás" és a "Szent Korona" ugyanolyan alkotmányos értéket jelent, mint az Istenre és a kereszténységre való nyomatékos hivatkozás, valamint a házasság és a család - a társadalom alapköveiként történő - kiemelése - mutatott rá Olt, hangsúlyozva: az alkotmányban sehol nem találhatók "támpontok" arra, hogy ezek az újítások "nem állnának összhangban az európai alapértékekkel", ahogy azt Orbán ellenfelei állítják. Ellenkezőleg, az alaptörvényben olyan cikkelyek vannak, amelyek a korábban homályos alkotmányjogot egyértelművé teszik, és ezáltal alapot teremtenek a hatékonyabb kormányzáshoz - írta Reinhard Olt, úgy vélekedve: mindez a reformországok egykori éllovasából az Európai Unió "betegévé" süllyedt Magyarország számára egészében véve épp olyan hasznos lehet, mint az Orbán utáni kormányok számára, még ha más politikai színezetűek lesznek is.
A cikkíró szerint nem helytálló az a bírálat sem, amely szerint "népszavazás nélkül az új alkotmány nem lesz legitim." Reinhard Olt ennek kapcsán utalt arra, hogy Európában a két évtizeddel ezelőtti fordulat óta 23 új alkotmány lépett életbe, és ezek közül csak 10-et erősítettek meg referendummal, ezzel szemben 13-at a törvényhozás hagyott jóvá. A cikkíró kiemelte azt is, hogy az amerikai alkotmányt és a német alaptörvényt sem népszavazással erősítették meg, mégis nagy tekintélyt élveznek.
"Amit a budapesti parlament a kormánypártok kétharmados többségével elfogadott, tartalmazhat ugyan szépséghibákat, Magyarország államjogi rendszerét azonban semmi esetre sem állítja a feje tetejére" - hangsúlyozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Reihard Olt, aki az újság belső oldalán nagy terjedelemben ismertette az új alkotmány legfőbb cikkeit.