Az alaptörvény európai szintű jogvédelmet biztosít
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint a hétfőn elfogadott alaptörvény lehetőségét ad a parlamenti demokrácia olyan formájának megteremtésére, amelyre a modern Magyarország felépíthető.
Dátum: 2011-04-22 13:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=161758
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:29:47.804884, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára pénteken Budapesten gróf Tisza István miniszterelnök születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett emlékprogramon és alapkőletételen kiemelte: ahogy Tisza Istvánról az ellenfelei alakítottak hamis képet, úgy akarják besározni az új alaptörvényt is, és ezért fogalmaznak meg hamis vádakat vele kapcsolatban.
Rétvári Bence úgy fogalmazott: "olyanok vádolják az alkotmányt, akik nem ismerik, akik nem is olvasták azt. Pedig az alaptörvény európai szintű jogvédelmet biztosít, új lehetőséget nyit meg a jogok érvényesítésében, kellő felhatalmazással lett megalkotva és a lehető legszélesebb körben lettek bevonva a választók az alaptörvény elfogadásába".
Hozzátette: minden igyekezetükkel arra törekedtek, hogy egy olyan, a magyarság értékeinek védelmét és az európai közösséghez tartozást deklaráló alaptörvény szülessen, amely kiállja majd az idő próbáját. Ez az alkotmány értékteremtő módon, a magyar demokrácia gyökereihez nyúlt vissza, hogy hazánk múltjából merítve megtalálja a választ a jelen problémáira, hogy hazánk újra elinduljon a gazdasági és társadalmi fejlődés európai útján - mondta.
A parlamenti államtitkár szerint gróf Tisza István személye testesíti meg a "boldog békeidőket" hazánkban, ő volt az, aki meg akarta őrizni vívmányainkat, aki egyedüli európai politikusként kiállt a világháború ellen. Személyes tragédiája, hogy az ország jövőjén dolgozva kellett végignézni ennek a kornak a letűnését - fogalmazott ünnepi beszédében Rétvári Bence.
Mint mondta, Gróf Tisza István ritka éleslátással ismerte fel a kor világpolitikai helyzetében rejlő konfliktusokat. A nagyhatalmi viszonyok alakulását a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságúnak ítélte - tette hozzá, megjegyezve: emellett szilárdan őrködött azon is, hogy a politikai hatalom véletlenül se kerüljön azoknak a kezébe, akik a fennálló társadalmi rend radikális átalakítását szerették volna elérni.
Abban bízom, és azt szeretném kérni önöktől, hogy az a szobor, amely nemsokára itt fog állni, ne csak az emlékezés helye legyen, de egyben közösséget is építsen: azoknak a közösségét, akik gróf Tisza István miniszterelnök példáját követve ma is hisznek a szabadságban, a demokráciában, és készek a nemzet haladásáért, virágzásáért áldozatot is hozni - mondta Rétvári Bence. Az egykori miniszterelnök szobrát a tervek szerint ősszel avatják fel a fővárosban a Jászai Mari téren.
Az ünnepség részeként a jelenlévők megkoszorúzták gróf Tisza István szülőházát. Boross Péter egykori miniszterelnök az ünnepségen úgy fogalmazott: "akik halálát okozták, és világgá futottak, végig Magyarország lejáratásával mulatták az időt". Hozzátette: gyanakodhatunk, hogy ez a szellem ma is él még.
Gróf Tisza István 150 éve, 1861. április 22-én született Pesten, 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között Magyarország miniszterelnöke volt. A világháborút kirobbantó szarajevói merénylet után minden erejét a háborús célok szolgálatába állította. A Ferenc József halála után, 1916-ban trónra került IV. Károly nem rokonszenvezett vele, s 1917 júniusában felmentette, Tisza ezután harctéri szolgálatra jelentkezett. 1918-ban már ő volt a vereség és a régi rend jelképe. Október 16-án sikertelen merényletet is megkíséreltek ellene, másnap a parlamentben nyíltan beismerte a háború elvesztését. Az őszirózsás forradalom győzelme után sem volt hajlandó elmenekülni, így október 31-én délután négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte. Halálával egy időben omlott össze a nevével szorosan összeforrt dualista állam is.