Huszonhat budapesti közterület kap új nevet

Huszonhat budapesti közterület kap új nevet, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a képviselők 21 igen és 3 nem szavazat mellett elfogadták Tarlós István főpolgármester előterjesztését. Döntés született arról is, hogy ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetheti Budapest azokat, akik a közterületet "életvitelszerű lakhatás céljára" használják. Őt új adónemet vezethet be Budapest, legkorábban 2013 végére várható dugódíj, arckép nélküli BKV-bérleteket vehetnek állami szervek, beolvad a BKK-ba a Parking Kft. 31 igen szavazattal egyhangúlag fogadták el a képviselők a Közgyűlés szerdai ülésén, hogy csaknem kétszáz új villamost és trolit vásárol Budapest 2014-ig.

Dátum: 2011-04-27 13:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=161852
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:30:23.028863, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az MSZP-frakció nem vett részt a szavazásban, az LMP pedig nemmel voksolt a javaslatra.

Tarlós István az előterjesztésében egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi rendeletmódosítás értelmében 25-ről 5 évre csökkentették az időbeli korlátozást a személyekről történő elnevezések esetén. Ezzel, mint írta, lehetőség nyílt arra, hogy az Aranycsapat több elhunyt tagjáról - Hidegkuti Nándorról, Kocsis Sándorról, Zakariás Józsefről - is nevezzenek el közterületeket. A főpolgármester a javaslatában jelezte: a magyar irodalom jeles képviselői emlékét is meg kívánják őrizni, így közterületet neveznek el Illyés Gyuláról, Romhányi Józsefről és Wass Albertről. A magyar színjátszás kiemelkedő alakjainak emlékét is őrizhetik majd budapesti utcák: Sinkovits Imre, Domján Edit, valamint az operaénekes Simándy József neve is felkerül a magyar főváros - várhatóan rövidesen újranyomott - térképeire.

Tarlós István az indoklásában arra is kitért, hogy javaslata lehetőséget teremt a múlt rendszer által preferált, a rendszerváltás után 21 évvel azonban már "kevéssé elfogadható" közterület-elnevezések megváltoztatására is.

Kaltenbach Jenő (LMP) századrendű kérdésnek nevezte a névváltoztatásokat, amelyek felesleges költségekbe verik a várost. Mint mondta, a város identitását a hagyományai határozzák meg, a közterületek 20-30 évente történő átnevezése szerinte árthat a város rangjának. György István főpolgármester-helyettes a válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmi nagyjainknak való emlékállítás felülírja a névváltoztatás költségeit, az azzal járó kellemetlenségeket.

A rendelet szerint az I. kerületi Petermann bíró utca Nándor utca, a II. kerületi Moszkva tér ismét Széll Kálmán tér lesz. A III. kerületben négy változtatás várható: Ságvári Endre helyett Sinkovits Imre, Nagybátonyi helyett Hidegkuti Nándor, Koltói Anna helyett Domján Edit nevét viselik majd az utcatáblák, továbbá a Harsány lejtő Kocsis Sándor út lesz. A IV. kerületben egyetlen változtatás lesz, egy eddig névtelen teret Esterházy János szlovákiai magyar politikusról nevezik el. A VIII. kerületi Erdélyi utca Bauer Sándor, a Köztársaság tér pedig II. János Pál pápa nevét viseli majd. Utóbbinak az ad aktualitást, hogy a lengyel pápa boldoggá avatása május 1-jén lesz Rómában. A XV. kerületi Gyalu helyett Dalnoki Jenő, Szőcs Áron helyett Illyés Gyula nevét viselik az utcák, továbbá egy eddig névtelen utca Zala György emlékét őrizheti meg. A XVI. kerületi Bajcsy-Zsilinszky tér Tabódy Ida tér lesz, a XVII. kerületi Mónus Illés park Kósa Pál tér lesz. A XVII. kerületben már korábban szobrot állítottak Wass Albertnak, az íróról most ezt a névtelen teret nevezik el. A korábbi pápa mellett egy másik lengyel katolikus személyiség emlékét is megőrzi a magyar főváros; az 1984-ben mártírhalált halt lengyel katolikus pap, Popieluszko a XXI. kerületben kap utcát. A csepeli utca jelenleg Ságvári Endre nevét viseli. Csepelen további három közterületet neveznek át: Bajáki Ferenc utca helyett Mansfeld Péter utca, Tanácsház utca helyett Károli Gáspár utca, valamint az Áruház tér helyett Görgey Artúr tér szerepel majd a táblákon. A XXII. kerületben öt utcát neveznek át: Sallai Imre helyett Rudnyánszky (a családnak emléket állítva), Anger Jakab helyett Fáy Ferenc, Koltói Anna helyett Romhányi József, Zalka Máté helyett Simándy József, míg Andra János helyett Zakariás József neve áll majd az utcatáblákon.

A közgyűlés döntött arról is, hogy a korábbi internetes szavazás eredményének megfelelően Elvis Presley parknak neveznek el egy, a Margit híd budai hídfője közelében fekvő, eddig névtelen területet. A terület tulajdonosa jelenleg a II. kerületi önkormányzat. A testület arról is döntött, hogy a Földrajzinév-bizottságnak azt javasolja, a Lágymányosi hidat "a jeles magyar történelmi családról" Rákóczi hídnak nevezzék el. A közgyűlés az előző ülésén határozott arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia előtti tér május 5-étől Roosevelt helyett Széchenyi István nevét viseli.

Büntethetik az életvitelszerűen közterületen lakókat

Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetheti Budapest azokat, akik a közterületet "életvitelszerű lakhatás céljára" használják; az erről szóló előterjesztést szerdai ülésén fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.

Tarlós István főpolgármester javaslatát - az előterjesztés elleni civil demonstráció miatt több mint egyórás csúszással kezdődött ülésen - 18 igen, 12 nem, illetve 3 tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők. A határozat értelmében szabálysértésnek minősül az is, ha valaki "az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait a közterületen tárolja". A közgyűlés határozata alapján a város a jövőben közterület-használati hozzájárulást kérhet a szórólapozóktól és az utcazenészektől is. Az utcai zenélésnél eddig csak akkor volt szükség az engedély beszerzésére, ha hangosító berendezést is használtak.

A rendelet elfogadását megelőző közgyűlési vita mintegy tucatnyi civil hangos tiltakozása miatt kezdődött a meghirdetettnél később. A Város mindenkié elnevezésű, részben hajléktalanokból álló csoport tagjai reggel 9 órától kiabálással és zajkeltéssel akadályozták az ülés megkezdését. A tiltakozásnak végül rendőri igazoltatás vetett véget tíz óra előtt néhány perccel. A civilek ezt követően csendben hallgatták a rendeletről kezdődő vitát, majd szintén hang nélkül vették tudomásul a javaslat elfogadását, s azt követően rendben elhagyták a termet. Tarlós István szerint a tüntetők igazoltatására azért került sor, mert felmerült a gyanú, hogy tettükkel bűncselekményt követnek el. A főpolgármester hangsúlyozta: a most elfogadott rendelet célja nem a büntetés, hanem annak elérése, hogy a hajléktalanok ne lakjanak az aluljárókban. A teremben még jelen lévő hajléktalanok felé fordulva megjegyezte, céljukkal - a hajléktalanokon kívül - minden fővárosi lakos egyetért. A rendelet az azokkal szembeni fellépés jogi lehetőségét teremti meg, akik a felajánlott segítség ellenére is a közterületeken maradnak. Az elfogadott előterjesztés indoklása szerint a büntetés így csak azokat a hajléktalanokat érinti, akik valamiért nem veszik igénybe a szállásokat.

Rogán Antal (Fidesz) a vitában azt mondta, a rendelettel az általános rend kereteit próbálják megteremteni, ami egyaránt vonatkozik a hajléktalanokra, az utcai zenészekre és szórólaposztókra egyaránt.

Őt új adónemet vezethet be Budapest

Öt új adónemet vezethet be Budapest, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a képviselők elfogadták a főváros 2011 és 2014 közötti gazdasági tervét. A képviselők 18 igen, 10 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Az MSZP nem támogatta az indítványt, az LMP és Jobbik frakcióból 2-2 képviselő tartózkodott.

A gazdasági terv öt új adónem bevezetését is felvetette, így Budapest vizsgálja, hogy bevezethető-e az úgynevezett dugódíj, a vigalmi adó, a tűzoltási járulék és ingatlan-értéknövekedési adó, illetve azok mellett területfejlesztési alapot is létrehoznának. Az előterjesztő, Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes az ülésen azt mondta, a további eladósodást próbálják meggátolni, a cél az, hogy a főváros fizetőképes legyen, s ezért mindent meg is fognak tenni. Hangsúlyozta, hogy amennyiben ebben a ciklusban el is érik a kitűzött célt, a munka "gyümölcsét" a következő ciklusban lehet learatni. Hozzátette: a főváros bevételeinek növelését vizsgálja a terv, olyan "mezsgyéket" vázol fel, amelyeken tovább tudnak dolgozni.

Az előterjesztés szerint az új helyi adók kivetésének gazdaságfilozófiai alapja az, hogy ha egy gazdasági szereplőnek, vagy a lakosság bizonyos csoportjának kifejezetten a főváros pénzéből létrehozott és működtetett szolgáltatásból, adottságból származik valamilyen különleges előnye, akkor ebből Budapestnek is részesednie kell.

Tarlós István kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, az öt új adónem bevezetése egy új adórendszer részét képezi. Kifejtette: Budapest egyetlen adót sem tud kivetni, miközben a feladatok jelentős része nem a kerületekre, hanem a fővárosra hárul. Ezért át kell alakítani a rendszert, ennek része az öt új adóforma. Elmondása szerint ezek nem a meglévők mellé kerülnének a rendszerbe, hanem felváltanának egyes adófajtákat, de konkrétumokat nem mondott.

Legkorábban 2013 végére várható dugódíj

Tarlós István szerint csak 2013 végén, 2014 elején várható a dugódíj bevezetése Budapesten, mivel meg kell teremteni a most még hiányzó feltételeket. A főpolgármester szerdán a Fővárosi Közgyűlés ülésének szünetében újságírók kérdéseire válaszolva távlati tervként értékelte a közgyűlés által szerdán elfogadott, 2011 és 2014 közötti időszakra szóló gazdasági programot. Mint mondta, megvalósulásának alapvető feltétele, hogy az Országgyűlés változtasson a helyi adónemeken. Tarlós István úgy fogalmazott, reméli, hogy létrejön a dugódíj, mivel szükség van rá a főváros működőképességének fenntartása érdekében; azt azonban nem tudta megmondani, hogy a lehetséges új terhet milyen körben és összegben vetnék ki.

Kiemelte: szakmai konzultációk alapján hosszú távon öt új adónemet terveznek, mivel a helyi terhek köre jelenleg nem mondható igazságosnak. A főpolgármester igazságtalannak nevezte a vállalkozások kommunális adóját, emellett - mint mondta - az iparűzési adóról többször is kiderült, hogy "forgalmi színezetű", az építmény- és telekadó pedig nem zárja ki a telekspekulációt. Tarlós István - bár a jelenlegi programban ez nem szerepel - azt javasolja, hogy a gépjárműadó változzon közlekedési adóvá, amelynek bevételeit kötelező lenne közlekedési, azon belül elsősorban közösségi közlekedési célokra fordítani.

Arckép nélküli BKV-bérleteket vehetnek állami szervek

Arckép nélküli éves Budapest-bérletet bocsát ki a BKV egyes állami és önkormányzati szerveknek, szervezeteknek, így egy bérletet többen használhatnak.

A képviselők erről a szerdai közgyűlésen szavaztak, György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztését 27 igennel, 3 nem ellenében támogatták.

A minisztériumok és az állami szervek részéről vetődött fel igény az arckép nélküli, átruházható éves BKV-bérletre. Ilyen bérlettípusa 2008-ig volt a BKV-nak, ezt év közben is meg lehet vásárolni, visszaváltható volt, és az árát is havi összegben határozták meg. Az arcképes bérletekhez képest általában 2,5-3-szoros árat kellett érte fizetni. Az új igazolványok árát a havi arcképes bérlet árának (9800 forint) 150 százalékában határozták meg, így számítani lehet arra, hogy újabb utasokat nyernek meg, a bevételveszteség pedig minimálisra csökkenthető - olvasható György István előterjesztésében. Ezt a bérlettípust az előterjesztő egyelőre csak állami és önkormányzati szerveknek és szervezeteknek biztosítja, korábban magánszemélyek is megvásárolhatták. A főváros szerint így munkába járáshoz nem, de szolgálati utazásokhoz valós alternatívát tudnak kínálni. Ennek a bérletnek az utólagos bemutatása nem lehetséges.

Beolvad a BKK-ba a Parking Kft.

Beolvaszthatja Budapest a saját tulajdonában lévő Parking Kft.-t a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-be, a képviselők az erről szóló előterjesztést 20 igennel, 3 nem 7 tartózkodás mellett fogadták el a közgyűlés szerdai ülésén. Az egyesülésre azért van szükség, mert jogszabályi változások miatt az irányítási-stratégiai feladatok átvételére a Parking Kft. üzletrészének apportjával már nincs lehetőség. Mivel mindkét társaság a főváros 100 százalékos tulajdonában van, ehhez közgyűlési döntés szükséges.

Bánsághi Tamás MSZP-s képviselő a vitában azt mondta, támogatták a Budapesti Közlekedési Központ létrehozását és a koncepciót is, de ezt az előterjesztést nem támogatják, mert ellentétes a koncepcióval, a megrendelői és ellenőrző szerep mellé a végrehajtó funkció is társul - tette hozzá. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója úgy válaszolt, hogy az októberben elfogadott koncepció tartalmazza a Parking Kft. BKK-ba olvasztását, e szerint járnak most el. Hozzátette: dolgoznak egy olyan törvényjavaslaton, amely a funkciókat kettéválasztaná.

György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írta, hogy a javasolt forma a beolvadás, így a Parking Kft. önálló jogi személyként megszűnik, általános jogutódja a BKK lesz. Ezt követően a BKK láthatja mindazokat a feladatokat, amelyeket eddig a Parking látott el. Ilyen a parkolásszervezés, stratégiai tervezés, fejlesztés, behajtás-ellenőrzés és parkolásüzemeltetés.

Csaknem kétszáz új villamost és trolit vásárol Budapest 2014-ig

Az előterjesztés szerint 96 (35 és 54 méteres) villamost, illetve 93 trolibuszt szereznek be 2014-ig, a második ütemben, 2016-ig további 37 villamos érkezhet Budapestre. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által kezelt projekt együttes beruházási költsége 156,5 milliárd forint, de ennek jelentős részét, várhatóan 98 százalékát az unió finanszírozza, így Budapestnek 3 milliárd forint önrészt kellene biztosítania. A projekt célja a túlüzemeltetett, műszakilag is elavult villamos- és trolibuszjárműpark frissítése, az alacsony padlós járművek nagyobb arányú megjelenése a vonalakon.

A dokumentum kifejti, hogy Budapest villamosvonalain mindössze a 40 Combino felel meg a kor és az akadálymenteség elvárásainak, a 118 Ganz csuklós villamos túlkoros, energiafelhasználásuk magas és gyakran meghibásodnak. A trolibuszok esetében a legrosszabb állapotban az orosz, 40 éves ZIU-9-es trolik vannak, és ebben az ágazatban nincs forgalomban alacsony padlós jármű.

A járműbeszerzéshez kapcsolódva az előterjesztés szerint egyéb infrastrukturális beruházásokat is meg kell valósítani, ilyen a megállók peronszintjének emelése és egy új villamoskocsiszín felépítése. Tanulmányok szerint utóbbira a volt józsefvárosi pályaudvar területe alkalmas, ezért a BKK megkezdte a tárgyalásokat a MÁV-val.

György István az előterjesztésben emlékeztetett, hogy 2010 elején megszavazták az 1-es és 3-as villamosvonal meghosszabbítását és a járművek cseréjét. Ez azonban kevés szerelvény beszerzésével járt volna, amelyre nagyon nehezen, vagy drágán kaptak volna ajánlatot. A fejlesztés során az uniós támogatás feltételéül szabták, hogy a főváros dolgozzon ki járműstratégiát. Három ütemben javasolja a főpolgármester-helyettes a járművek beszerzését, a harmadik ütem 2020-ban zárulhat, ekkorra Budapest teljes villamos- és trolibuszhálózatát alacsony padlós járművekkel szolgálnák ki.

A BKK ezenkívül a busz-, illetve a metró- és HÉV-ágazatban is megkezdte a járműcseréhez szükséges előkészítő munkálatokat. Az autóbuszágazatban az új közszolgáltatási struktúra, a gyorsvasúti ágazatokban (metró, HÉV) a hosszú távú fejlesztési projekteket megalapozó Közlekedési Operatív Program biztosítja majd a járművek cseréjéhez szükséges forrást.