Büntethetővé válhat az etnikai feszültségkeltés

Az Országgyűlés hétfőn - a házszabálytól történő eltéréssel - büntethetővé teheti az egyes közösségekben félelmet keltő, etnikai feszültséget szító magatartást. A képviselők abban az esetben szavazhatnak még hétfőn a Büntető törvénykönyv (Btk.) szigorításáról, ha a képviselők négyötöde hozzájárul; az előterjesztés elfogadásához ezt követően már az egyszerű többség támogatása is elegendő.

Dátum: 2011-05-02 08:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=161995
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:31:13.177081, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Orbán Viktor miniszterelnök a Btk. tervezett szigorításával összefüggésben a napokban úgy nyilatkozott: a módosítás hosszú távon kezeli a Gyöngyöspatán kialakult, illetve az ehhez hasonló helyzeteket. A kormányfő a TV2-nek adott interjújában azt mondta, az ilyen típusú bűncselekmények visszaeső elkövetőire kiszabható végrehajtandó szabadságvesztés lehetővé tétele megoldja ezt a problémát.

A kabinet által kezdeményezett változtatás három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná azokat, akik olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsítanak, amely riadalmat kelthet a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösségek tagjaiban. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat ennek szükségességét azzal indokolja, hogy elszaporodtak az olyan etnikai feszültséget szító magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak büntetőjogi tényállását, de alkalmasak a félelemkeltésre. A jogállam nem engedheti, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék - fogalmaz az előterjesztés.

A kormány javaslata ezzel egy időben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétségként határozná meg a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló, vagy hivatkozó, de másokban riadalmat keltő tevékenység szervezését. Az indítvány azokat a polgárőröket is büntetné, akik nem teljesítik a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettséget.

A Ház szintén hétfőn, a megszokott interpellációs blokk után dönthet egyebek mellett a nyugdíjpénztár-választással összefüggő törvények módosításairól, valamint tárgyalni kezdhet az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló jogszabály változtatásáról. Az utóbbi - két fideszes képviselő, Ágh Péter és Szijjártó Péter által kezdeményezett - módosítás azt szorgalmazza, hogy a miniszterelnöki biztos tisztséget is betöltő honatyák kizárólag a képviselői alapdíjra legyenek jogosultak.