Amnesztia csecsenföldön
Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma pénteken harmadik, utolsó olvasatban is elfogadta a csecsenföldi amnesztiáról szóló törvényt. A közkegyelem 1993. december 12-ig visszamenően, részesíti kegyelemben azokat a szakadár fegyvereseket, akik szeptember 1-jén éjfélig önként leteszik a fegyvert. Kivételt képeznek azok, akiket terrorizmussal, gyilkossággal, emberrablással vagy hasonlóan súlyos bűncselekményekkel gyanúsítanak.
Dátum: 2003-06-06 13:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11363
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:24:14.064477, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A kegyelem hatálya alá esnek azok az orosz katonák is, akik a csecsen polgári lakosság ellen követtek el kisebb súlyú bűnöket. Aszlan Maszhadov szakadár vezető hivatalos hírügynöksége, a Chechenpress politikai szemfényvesztésnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezését. Az oroszországi közvélemény mindössze 30 százaléka támogatja az amnesztiát egy pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint. A dumában a javaslat ellen szólalt fel a Vlagyimir Zsirinovszkij nevével fémjelzett, nacionalista színezetű liberális demokrata párt, mondván "nincs olyan ország a világon, amelyik megbocsát banditáknak." Ellenvéleményét fejtette ki liberális Jabloko tömörülés is, mivel álláspontjuk szerint valódi csecsenföldi politikai rendezés híján csak PR-akcióról van szó. Becslések szerint a közkegyelem 700-2000 szakadárt, és 200-300 orosz katonát érinthet. Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml képviselőjének közlése szerint az amnesztia azokra a fegyveresekre is vonatkozik, akik már kegyelmet kaptak az első csecsen háborút lezáró haszavjürti béke után, de az 1999-ben kitört második háborúban újból fegyvert fogtak.
Putyin a március 23-i, az új csecsenföldi alkotmányról szóló, sikeres népszavazás előtt helyezte kilátásba az amnesztiát. Az elnöki tervezetet számos kritika is érte jogvédő szervezetek részéről és a sajtóban. Az egyik ilyen bírálat szerint meglehetősen lazán értelmezett, hogy a törvényhozó mit is ért súlyos bűncselekmények alatt, ezért gyakorlatilag a Szövetségi Biztonsági Szolgálat és főként Ahmad Kadirov, a hivatalos csecsenföldi adminisztráció egyre inkább a köztársaság erős emberévé váló vezetője dönti majd el, hogy ki kaphat kegyelmet. Megfigyelők szerint ugyanakkor a duma Kreml-párti többsége sem jó szívvel szavazta meg a törvénytervezetet, túl engedékenynek tartva azt. Így értelemszerűen esélye sem volt Aszlambek Aszlahanovnak, az orosz törvényhozás csecsen képviselőjének, aki szélesebb körű amnesztiát szeretett volna. Abdul-Hakim Szultigov, Putyin csecsenföldi emberjogi képviselője optimistán nyilatkozott pénteken a közkegyelemről, hangsúlyozva, hogy az hozzájárulhat a Kaukázusban ma is elterjedt vérbosszú visszaszorításához is. A katonai helyzet ugyanakkor nem látszik nyugodni a Kaukázusban: péntekre 19-re emelkedett a csütörtöki észak-oszétiai autóbusz-robbantás halálos áldozatainak száma. Az orosz légierő járművét egy öngyilkos merénylő robbantotta fel. Maszhadov pénteken a Chechenpressen keresztül elhatárolódott az utóbbi időben megszaporodott öngyilkos merényletektől. Úgy vélte viszont, hogy elkeseredett emberek állnak véres bosszút, és nem lehet megállítani őket.
MTI - fidesz.hu