Az EU véleménye lesz a mérvadó

Belgrád az Európai Unió Szalonikiben tartandó csúcsértekezlet után és az ott hozott határozatok fényében dönt arról, hogy aláírja-e az Egyesült Államokkal a kétoldalú megállapodást, amelyben vállalná, hogy nem adja ki a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) az amerikai állampolgárokat.

Dátum: 2003-06-06 14:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11367
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:24:15.315574, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Washington ilyen értelmű kérése két hete érkezett meg Belgrádba, s néhány napra rá Brüsszel írásban figyelmeztette Szerbia-Montenegrót, hogy amennyiben csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor az amerikai kérés elbírálásakor tiszteletben kell tartania az unió álláspontját és értékrendjét.

Svetozar Marovic államfő a pénteki Politika című belgrádi napilapnak nyilatkozva azt mondja, hogy a politikai vezetés csak a szaloniki csúcsértekezlet után fog érdemben foglalkozni a washingtoni kéréssel, de a megállapodás aláírásának "határt szabhat az, hogy az EU milyen gyorsasággal fogadja el az ország tagjelöltségét vagy teljes jogú uniós tagságát". Az államfő körülményes, enyhe célzást is tartalmazó megjegyzését egyértelműbbé teszik a Blic című belgrádi napilap értesülései. Az általában megbízhatónak mondható újság pénteken idéz két névtelenül nyilatkozó, kormányhoz közeli illetékest, akik szerint jelenleg a kabinetben az a vélemény van túlsúlyban, hogy el kell utasítani a washingtoni kérést. Belgrád csak abban az esetben írná alá a megállapodást - mondják -, ha Szalonikiben nem koronázza siker a belgrádi diplomácia törekvéseit a mihamarabbi uniós felvételre.

Szerbia-Montenegró esetében különös súlya van az amerikai kérésnek. Egyrészt azért, mert érvényben van még Washington ultimátuma, miszerint Szerbiának június 15-ig ki kell adnia a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT) a bíróság legkeresettebb vádlottjait - beleértve Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot -, ellenkező esetben az ország elesik az idei az Egyesült Államok pénzügyi támogatásától. A másik ok az, hogy a nép, de a politikai vezetés emlékében ma is elevenen él Jugoszlávia négy évvel ezelőtti bombázása.

A NIN című belgrádi politikai hetilap terjedelmes írást szentel a washingtoni kérés nyomán felmerülő dilemmáknak. A tekintélyes lap rámutat arra, hogy Jugoszláviát egy elv nevében bombázták, amely az állami szuverenitás felé helyezte az emberi jogokat, ugyanakkor az Egyesült Államok most azt követeli Belgrádtól, írásban ismerje el, hogy az ő szuverenitása a vezérelv.

MTI - fidesz.hu