Lengyelország az EU tagságról szavaz

Az Európai Unióról szavaznak szombaton és vasárnap a lengyelek. Reggel hat órától dönthetnek Lengyelország polgárai arról, akarják-e, hogy az ország az Európai Unió tagjává váljon. A megfigyelők leginkább az alacsony választási részvételtől félnek.

Dátum: 2003-06-07 08:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11379
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:24:19.222420, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Úgy tűnika lengyelek minden történelmi döntésüket júniusban hozzák, 1989 júniusában lehetett először szavazni egy csaknem szabad választáson, amelyen az ellenzék a lehetséges 460 parlamenti hely 35 százalékát, és a szenátus mind a száz székét megszerezte. Most, tizennégy évvel e szavazás után újabb történelmi tettre kerülhet sor.

"Az elsők között fogok szavazni. Talán személyes példám mozgósítani fogja a lengyeleket - mondja a 90 éves Jan Nowak-Jeziorański, a müncheni Szabad Európa rádió lengyel részlegének egykori igazgatója. Csütörtökön még egy kórházban tartózkodott. "Éppen ezért van értelme az amerikai emigrációból visszatérni Lengyelországba" - mondja.

Minden mozgosító akciónak hatalmas jelentősége van ebben a közép-európai országban, ugyanis a népszavazás csak akkor lesz érvényes ha a választásra jogosult polgárok legalább ötven százaléka az urnákhoz járul. Az első kormányzati félelmek után a közhangulatot visszafogott optimizmus uralja, amelyben egyértelműen szerepet játszik a szlovákiai vagy éppen a lett EU-referendum sikeresnek minősíthető végeredménye.

A CBOS közvéleménykutató intézet legutóbbi felmérése alapján a népszavazáson a megkérdezett választópolgárok 64 százaléka bizonyosan részt vesz, és további 15 százaléka a választásra jogosultaknak nyilatkozott abban az értelemben, hogy valószínűsíthetően az urnák elé járul. Mindössze a lengyel szavazók hat százaléka jelentette ki, hogy biztosan nem nyilvánítja ki véleményét a hétvégén hazája EU-tagságáról.

Ezt a képet azonban két tényező is felboríthatja, megzavarhatja. "Csaknem minden lehetséges lengyelországi médiumban az Európa-párti hangok szólnak, és sok ember számára, akik részt vesznek a különböző ankétokon, összejöveteleken, vitaműsorokban, egyszerű szégyent jelentene, ha kijelentenék, nem vesznek részt a szavazáson vagy a tagság ellen szavaznának - mutat rá Piotr Pacewicz, a Gazeta Wyborcza napilap főszerkesztő-helyettese.

A másik tényező a lengyelek egyre kisebb szavazási hajlandósága. A legutóbbi, két évvel ezelőtti parlamenti választásokon a szavazásra jogosult lakosok mindössze negyvenhat százaléka ment el szavazni. Az önkormányzati válsztásokon való részvétel ennél az aránynál még kisebb volt, mindösssze negyvennégy százalék. Még a már fent említett 1989-es júniusi "történelmi" parlamenti választásokon is csak a szavazásra jogosult lakosoknak 63 százaléka jelent meg.

Éppen ezért a lengyelországi politikusok mindent elkövetnek, hogy az ország ne szenvedjen el komolyabb nemzetközi presztízsveszteséget, szégyent. Először a lengyelországi szavazások történetében az EU-tagságról dönteni hivatott referendum két napig tart majd. Kormányon kívüli szervezeteknek, a médiának uyanis sikerült a szkeptikus politikusokat meggyőzni arról, hogy a hosszabb szavazási idő magasabb választási részvételt is jelenthet egyben.

Ha az állami választási bizottság kétségeit fejezi ki abban az ügyben, hogy a szavazás ideje alatt nem lehet nyilvánosságra hozni a szavazati részeredményeket, akkor a kormány villámgyorsan újrafogalmazza a népszavazásról szóló törvényt. Ennek köszönhetően a lengyelek már szombat este megtudhatják, hogy már Európában vannak-e vagy éppen mekkora "szavazati" távolságban vannak az öreg kontinenstől. A megfigyelők szerint ez utóbbi forgatókönyv a valószínűbb. A közvéleménykutató cégek felmérései szerint ugyanis a szavazati hajlandóságukat kinyilváníó lengyelek mintegy kétharmada csak a második nap fog az urnák elé járulni.

Akik elmennek szavazni, azok közül 74 százalék határozott igennel válaszol - derül ki az előzetes felmérést végző közvéleménykutató cégek munkatársainak vizsgálatából. Az idősebb emberek gyermekeik, unokáik jobb jövőjének bizotosítása érdekében, míg a fiatalok saját életük perspektívikusabbá tétele miatt szavaznak az EU-tagságra.

A középgeneráció motivációját, ez az a réteg, amely felnőttkorát döntően a Lengyel Népköztársaság idején élte meg, Jerzy Baczyński, a Polityka véleményalkotó politikai hetilap főszerkesztője így magyarázza: "Emlékszem, ahogy kiszakítottak minket a Nyugatból, emlékszem, hogyan álltunk sorba vízumért. Az elképzelés, hogy egyszer közös piacunk lesz, hogy Párizs és Róma hasonlóan lép fel mint Krakkó és Gdanszk, eleddig elképzelhetetlen volt. Szombaton már csak az utolsó lépést muszáj megtennünk, hogy mindörökre egy szabad és jobb világ teljesjogú tagjaivá váljunk - magyarázza a főszerkesztő.

Bőtös Botond,mno.hu