Nyilvánosak lesznek a banki stressz-tesztek eredményei
Júniusban nyilvánosságra hozzák az Európai Unióban a bankok idei kockázatértékelésének, az úgynevezett stressz-teszteknek az eredményeit - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden Brüsszelben, az EU-tagországok pénzügyminisztereinek találkozóját követően, sajtótájékoztatón. Kompromisszumos lépésekre kapott felhatalmazást az elnökség a koordinációs jogszabályok ügyében.
Dátum: 2011-05-18 08:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=162682
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:35:11.992588, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Hozzátette: az ülésen megállapodtak abban, hogy a sebezhetőnek bizonyuló bankok esetében a publikálással egy időben ismertetik azt a tervet is, amely a feltárt hiányosságok orvoslására készül.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse hozzátette: a tervek részletes menetrendet is tartalmaznak majd a szükségesnek látott intézkedésekkel.
A találkozón elnöklő Matolcsy György úgy vélte, az unió most szilárd kerettel rendelkezik ahhoz, hogy megtegye a szükséges óvintézkedéseket az értékeléssel kapcsolatban. Leszögezte: az EU hatékony és összehangolt módját választotta, hogy felkészüljön a tesztek eredményeinek kezelésére.
Michel Barnier, az Európai Bizottság piaci szabályozásért is felelős tagja azt erősítette meg, hogy a bizottság júliusban ismerteti azt a jogszabályjavaslatát, amelynek értelmében a következő években fokozatosan szigorúbb tőke- és fizetőképességi előírásokat vezetnek be a bankok számára. Összesen több mint 8 ezer bankról van szó - emelte ki. Ez utóbbi jogszabály azt a megállapodást ülteti át a gyakorlatba az unió részéről, amelyet a világ nagyhatalmainak és feltörekvő államainak vezetői kötöttek tavaly novemberben.
Az uniós pénzügyminiszteri találkozót lezáró sajtótájékoztatón kérdést tettek fel Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának őrizetbe vétele kapcsán az IMF élén esetlegesen bekövetkező változásról. Matolcsy György úgy nyilatkozott, hogy arról a kérdésről korai még gondolkodni. Hozzátette, hogy nagyon fontos az IMF hozzájárulása az uniós pénzügyi problémák megoldásához. Elmondta azt is: a találkozón az elnökség kísérletet tett arra, hogy "új életet leheljen" a megtakarítások adóztatásáról szóló európai uniós jogszabály módosítását célzó erőfeszítésekbe, amelyek néhány tagország ellenállása miatt korábban elakadtak. A módosítás célja az lenne, hogy az irányelv hatályát kiterjesszék a bankbetétektől eltérő, összetettebb megtakarítási formákra, továbbá a jogi személyeken, alapítványokon keresztül harmadik országokból juttatott kifizetésekre is.
A tagországoknak ezúttal sem sikerült eljutniuk a teljes megállapodásig, mert nem kapott egyhangú támogatást az a felhatalmazás, amelynek alapján az Európai Bizottság tárgyalásokat indított volna a témáról unión kívüli országokkal. Matolcsy György ugyanakkor sikerként értékelte azt, hogy két ország, Ausztria és Luxemburg feladta fenntartásait, és beleegyezett, hogy haladjanak tovább a szóban forgó irányelv kidolgozásával.
A sajtótájékoztatón megerősítette a magyar miniszter azt is: a tagországok megállapodtak azokban az általános elvekben, amelyek alapján az unióban szabályozni kívánják az úgynevezett rövid eladási (short) tőzsdei ügyletek lebonyolítását. Matolcsy György kiemelte annak a megállapodásnak a fontosságát is, amelynek keretében a miniszteri tanács felhatalmazta az elnökséget, hogy kompromisszumos javaslatokat tegyen az Európai Parlamentnek az uniós gazdasági együttműködés fokozására hivatott hat jogszabály jóváhagyásának érdekében.
Kompromisszumos lépésekre kapott felhatalmazást az elnökség a koordinációs jogszabályok ügyében
Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden felhatalmazták a soros magyar elnökséget, hogy kompromisszumos javaslatokat tegyen az Európai Parlamentnek az uniós gazdasági együttműködés fokozására hivatott jogszabálycsomag ügyében.
A brüsszeli miniszteri találkozón elnöklő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közleményében leszögezte, ezzel utolsó szakaszába léphet a hat jogszabályt tartalmazó csomag elfogadása, amelyet a magyar elnökség még ebben a félévben szeretne elérni. Előreléphetünk a parlamenttel folytatott tárgyalásokon az Ecofin értekezleten ma született döntésnek köszönhetően - hangoztatta a miniszter az ülés utáni sajtótájékoztatón. Hangoztatta, hogy olyan csomagról van szó, amely a legfontosabb építőelemei közé tartozik a nemzetközi válságra adandó, átfogó uniós válasznak. Matolcsy György egyúttal reményét fejezte ki, hogy az EP kedvezően értékeli a tagországok tárgyalási rugalmasságát.
Az EU jelenleg Magyarország irányította miniszteri Tanácsa és az Európai Parlament között második hónapja folyik az egyeztetés a jogszabályokról, amelyek fő célja, hogy az EU-t képessé tegyék esetleges újabb pénzügyi válságok megelőzésére, vagy legalább hatékonyabb kezelésére. A kompromisszumok keresésére azért van szükség, mert az EP-ben tárgyalt módosító indítványok több ponton eltérnek a miniszteri tanácsban korábban elfogadott tervezettől.
A hat jogszabály közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza, egy harmadik pedig a költségvetési eljárások szankcióit. Két további jogszabály a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást, amelynek keretében az érintett ország akár szankciókkal is sújtható. A csomag hatodik eleme elsősorban azt biztosítja, hogy az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget tartalmazó szabályozás megjelenjen a nemzeti jogrendszerben.
Az elnökség közlése szerint körülbelül fél tucat témában van nézeteltérés a Tanács és a EP között. A MTI értesülése szerint ezek közé tartozik a pénzügyi szankciók alkalmazása, mivel az EP egyebek között felső korlátot szeretne bevezetni, illetve más költségvetési részbe utalná a befizetett bírságokat. A jelenlegi tervhez képest módosítaná az EP a szankciók alkalmazásának automatizmusát is, emellett a képviselők gyakoribb konzultációs, párbeszéd-lehetőséget próbálnak elérni a jogszabályok alkalmazásában.
A miniszteri tanács most megfogalmazott kompromisszumkészsége jelzés a parlamentnek arra is, hogy az unióban teljes körűen működtetni kívánják az együttdöntés intézményét. Négy jogszabály ügyében az uniós parlamentnek együttdöntési joga van, kettő esetében a Tanácsnak konzultálnia kell a képviselőtestülettel. Az EP a tervek szerint a jövő hónapban szavaz plenáris ülésen a csomagról.
Matolcsy György már a tanácskozás alatt kiadott brüsszeli közleményében is hangoztatta: a válsághelyzetekre adandó uniós válasz kulcselemeiről van szó. A magyar illetékes reményét fejezte ki, hogy az uniós képviselőtestület pozitívan reagál a tagországok közös álláspontjára. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a központi intézmények eloszlassák a kétségeket afelől, hogy teljes mértékben elkötelezettek a válság kezelését illetően.
A keddi miniszteri értekezleten Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is egyértelműen kiállt az elnökség kezdeményezése mellett. Ő egyebek között azt hangoztatta: ahhoz, hogy a megállapodás megszülessék az intézmények között, a magyar elnökségnek tárgyalási térre van szüksége.