Balsai: Az alkotmánybíróságnak egyre több a munkája!
Nincs igazuk azoknak, akik azzal vádolják a kormányoldalt, hogy a parlament előtt lévő újabb alkotmánymódosítással "saját embereit" szeretné az Alkotmánybíróságba ültetni - nyilatkozta Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, volt igazságügyi miniszter, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfőn este. A politikus szerint az új, januárban hatályba lépő alaptörvény hozta változásokra segít felkészülni, hogy januárhoz képest némileg előrehozzák az AB új tagjainak és elnökének megválasztását, a létszámbővítést.
Dátum: 2011-05-24 13:03:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=162980
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:36:54.905478, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Nem mondanak igazat. Az új alaptörvény mindenképpen hatályba lép januárban; az alkotmány mostani módosításának szándéka pedig azt célozza, hogy öt új alkotmánybíró és az új elnök már szeptemberi hatállyal megkezdhesse a munkáját – így reagált Balsai István fideszes országgyűlési képviselő arra az ellenzéktől idézett felvetésre, miszerint az Alkotmánybíróság tagjai létszámára és az elnök megválasztására vonatkozó alkotmánymódosítással a saját embereik testületbe juttatása lenne a kormánypártok célja.
Balsai hozzátette: az új tagoknak a munkára fel is kell készülniük, ráadásul a januártól hatályos alaptörvény szerint a változás igen jelentős lesz mind az AB létszámát mind a költségvetését és a feladatait illetően is. “Arról van szó, hogy mintegy négy hónappal korábban kerül sor az AB egy hiányzó és négy új tagjának a megválasztására” - szögezte le a politikus.
Balsai István hozzáfűzte: aki azt állítja, amit most az ellenzék, az az Alkotmánybíróság húsz éves történetét tagadja, ugyanis mindig politikai megállapodás alapján jelölték az alkotmánybírákat, ez így lesz most is; a megválasztásuk után pedig a bírák befolyástól és pártkötődéstől függetlenül végzik majd munkájukat.
Azzal viszont, hogy megemelik az Alkotmánybíróság létszámát, tulajdonképpen bebiztosítja magát a kormányoldal, hogy “többsége” legyen a szavazati arányt illetően a testületben – idézett fel egy további ellenzéki véleményt a változásokról a Közbeszéd műsorvezetője. "Nem értem a feltételezést" – reagált Balsai István. “Ezek az alaptalan vádak azokat az embereket érintik, akiket – még nem is tudom, kik lesznek azok – beskatulyáznak ilyen vagy olyan politikai kinevezettek közé” – tette hozzá. Kifejtette: az AB tagjait most már hosszú idő óta a parlament választja, és ilyen értelemben persze politikai döntés születik egy politikai testületben, az Országgyűlésben. “De az Alkotmánybíróság működése, a parlament feletti kontroll szerepe, megnövekedett hatásköre természetesen más munkát takar” - nyilatkozta a volt a igazságügyi miniszter.
Az AB létszámának növelését Balsai István a megnövekedett feladatok mellett a közeli múltra tett történelmi visszatekintéssel is indokolta: eredetileg, az 1989-ben elfogadott törvény szerint a testület tizenöt fővel kezdte volna meg a munkáját, méghozzá három ütemben választva a tagokat a teljes létszámig; az első öt tag '89-ben kezdte meg a működését, az első szabad választás után hat fővel gyarapodott a létszám. A harmadik körös bővítés azonban már elmaradt, mivel a '94-ben hivatalba lépett Horn-kormány redukálta az AB létszámát tizenegy főre - hangzott az érvelés.
A mostani kormányzat az eredeti, tizenöt főre bővíti a létszámot, ennek aktuális indoka pedig az AB megnövekedett feladatmennyisége; sokkal több munkájuk van – érvelt Balsai István. Jelentős többletmunkát jelent majd, hogy az AB minden jogerős bírósági döntést felülvizsgálhat. Ezzel kapcsolatban a volt igazságügyi miniszter kijelentette: olyan nagy bírósági felülvizsgálati számra készülnek, hogy maguk az alkotmánybírák indítványozták a létszám tizenöt főre bővítését. A kérdésre, hogy a jövőben az AB miért nem önmaga választja az elnököt a saját tagjai közül, és miért a parlament teszi majd ezt, a fideszes politikus úgy reagált: minden fontos funkcióba az Országgyűlés választ elnököt, erre példa a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy legfőbb ügyész is. Az AB-t érintő változás okát Balsai abban jelölte meg, hogy nem vált be az eddigi rendszer, egyfajta "kasztosodásra vezethetett" az AB-n belül, a tagok “hosszú ideig azzal voltak elfoglalva, hogy ki lesz három év után ismételten az elnök; ezt a feladatot átveszi az Országgyűlés”.
Az új alkotmánybírók kívülről jönnek, ám a elnök nem biztosan - hangzott az interjúban. De az új embereknek a soha nem látott létszámbővüléssel kapcsolatban teendőik lesznek; a fizikai elhelyezkedésre, a “betanulásra” szükséges az a szeptembertől januárig terjedő néhány hónapnyi idő, hogy januártól a kibővített hatáskörrel lássák el feladatukat – nyilatkozta Balsai István a Közbeszéd stúdiójában.