"Egy közösség se érezze azt, hogy magára maradt"
Az "arab tavasz" eredményeként megszűnik a különbségtétel a muszlimok és a keresztények között - mondta Egyiptom magyarországi nagykövete csütörtökön Gödöllőn, a keresztény-zsidó-muszlim párbeszédről szóló konferencia megnyitóján. Izrael budapesti nagykövete azt emelte ki, hogy noha Izrael zsidó államként határozza meg magát alkotmányában, az ország lakosságának több mint ötödét kitevő nem zsidók teljes egyenjogúságot élveznek. Az Egyesült Államok nagykövete arról beszélt, a szabad vallásgyakorlás a békés egymás mellett élés alapja. Európában az az országok célja, hogy az államnak és az egyháznak, szétválasztásuk mellett, együtt kell működniük - mondta a konferencián Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
Dátum: 2011-06-02 13:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=163601
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:19:05.786090, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az arab világ országaiban zajló forradalmak eredményeként megszűnik a különbségtétel a muszlimok és a keresztények között - mondta Ali el-Hefni egyiptomi nagykövet a tanácskozáson. Kifejtette, Egyiptomban nagyon sok minden történt a Hoszni Mubarak elnök rendszerét megdöntő januári felkelés győzelme óta. Megnyitottak sok, addig zárva tartott templomot a hívők előtt, biztosították a gyülekezés szabadságát.
Elismerte, hogy még vannak feszültségek, de - mint mondta - a demokratikus átmenetet lezáró szabad választások után a katonaság átadja a hatalmat a nép választott képviselőinek, és módosítják az alkotmányt. A diplomata a magyar EU-elnökség keretében szervezett kétnapos nemzetközi konferencián azt mondta, a terrorizmus az egyik legnagyobb probléma. Nem szabad a vallást rövid távú célok elérésének eszközévé silányítani - mondta. Ugyanakkor a palesztinok helyzetére utalva hangsúlyozta, a vallási indíttatású erőszak megoldása közös felelősség. Kijelentette: a palesztinokat fel kell szabadítani az izraeli elnyomás alól, hogy megteremthessék önálló államukat az 1967-es háború előtti határokon belül, ahogy arra nemrégiben Barack Obama amerikai elnök is utalt egy beszédében.
A keresztények helyzete "lakmuszpapírként" is szolgál a Közel-Keleten
Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet az Izraelben élő muzulmán és keresztény kisebbség helyzetéről beszélt. Azt mondta: a 780 ezres izraeli arab kisebbség teljes körű politikai jogokkal rendelkezik, arab képviselők Izrael Állam megalakulása óta jelen vannak az izraeli parlamentben, a kneszetben. Kifejtette, az izraeli keresztény kisebbség maga is sokrétű, egy részük arab, egy részük - mintegy 50 ezer ember - a volt Szovjetunió területéről származik, a harmadik csoportot pedig a "bizonytalan jogi helyzetű" fekete-afrikai és Fülöp-szigeteki vendégmunkások alkotják. Megjegyezte, a keresztények helyzete egyfajta "lakmuszpapírként" is szolgál a Közel-Keleten; azokban az országokban, ahol szabadon gyakorolhatják a vallásukat, általában az emberi jogok szélesebb köre érvényesül. Az izraeli nagykövet hangsúlyozta: az akadályok ellenére szükség van a párbeszédre, azért is, hogy terjeszteni lehessen a toleranciát a fiatalok körében.
A konferencia egyfajta "biztonságos kikötő"
Az Egyesült Államok ösztönzi a szabad vallásgyakorlást, elkötelezett annak minden formája mellett, mert ez a békés egymás mellett élés alapja, és növeli a társadalom erejét - mondta előadásában Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet. A diplomata fontos célnak nevezte, hogy a világon egy közösség se érezze: magára maradt, illetve üldöztetésnek van kitéve. A tanácskozás jelentősége, hogy az emberek megérthetik és elismerhetik egymás eltérő vallási gyökereit - mondta a nagykövet, hozzátéve: a konferencia egyfajta "biztonságos kikötő", ahol szabadon beszélhetnek a hitről és arról, hogy a vallás miként épít hidakat a népek között.
A cél az állam és az egyház együttműködése
Erdő Péter bíboros kifejtette: a Közel-Keletről nagy számban menekülnek a keresztények fenyegetettnek, kilátástalannak tartott helyzetük miatt. Nagyobb problémát okozhat ugyanakkor a bevándorlók és környezetük között az, ha nem keresztény vallásúak érkeznek Európába, mivel az európaiak közül sokan elveszítették vallási identitásukat, ezért egyfajta fenyegetésként élik meg az erős vallási identitású emberek megjelenését - mutatott rá. A katolikus egyház európai szinten is külön-külön intézményesített párbeszédet folytat a zsidó és a muszlim vallási közösséggel - hangsúlyozta Erdő Péter, emlékeztetve, hogy a vallások közötti párbeszédhez a II. vatikáni zsinat adott ösztönzést.
"Az új alaptörvény az eltérő hagyományok iránti tisztelet fontos tanúságtétele"
Magyarország példát mutat a saját történelmi, vallási és erkölcsi hagyományai iránti elkötelezettségben és a más hagyományok tiszteletében, ez mutatkozik meg az új alaptörvényben is - mondta Hilarion metropolita, a Moszkvai Patriarchátus külügyi osztályának vezetője a rendezvényen.
Hilarion metropolita hangsúlyozta: az Országgyűlésben áprilisban elfogadott alaptörvény kimondja, hogy a "magyar népet egyesíti Isten és a kereszténység". Az új alaptörvény a magyar hagyományokhoz való ragaszkodás és az eltérő hagyományok iránti tisztelet "fontos tanúságtétele" - mondta az orosz ortodox egyház képviselője.
Az orosz ortodox egyház képviselője kifejtette, a világ sok pontján üldöztetésnek vannak kitéve a keresztények, de a többi vallás hívei is, pedig mind a keresztény, mind a zsidó, mind az iszlám hittől idegen a más vallásúak üldözése. A Biblia és a Korán is a más kultúrákkal szembeni toleranciát hirdeti - mutatott rá. Hozzátette, ezért is fontos a párbeszéd, mert megerősíti a hitükben az egyes közösségeket, egyszersmind lehetővé teszi a kölcsönös megértést.
Hilarion metropolita kitért arra is: Magyarország az elsők között hívta fel az európai közösség figyelmét az egyiptomi kopt keresztények elleni atrocitásokra. Meggyőződése - mondta -, hogy Magyarország továbbra is kezdeményezően lép fel, és támogatja a keresztények védelmét szolgáló dokumentumok elfogadását az európai és a globális színtéren egyaránt.
Zoltai: Élénk a zsidó hitélet ma Magyarországon
A magyarországi zsidóság rokonként tekint az iszlám vallásra, és nagyon jó a kapcsolata a keresztény egyházzal - jelentette ki Zoltai Gusztáv. A magyarországi zsidóság olyan nagy orientalistákat adott a világnak, mint Vámbéry Ármin vagy Goldziher Ignác, az iszlám vallás történetének külföldön is elismert kutatója - mondta Zoltai Gusztáv. Az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja kijelentette, hogy a zsidó közösségnek a keresztény vallással is nagyon jó a kapcsolata, rendszeres a párbeszéd a két egyház között. Zoltai Gusztáv kitért arra is, hogy élénk a zsidó hitélet ma Magyarországon.