Orbán: Hazánk támogatja Albánia uniós csatlakozását
Európai érdeknek nevezte Orbán Viktor miniszterelnök Sali Berisha albán kormányfővel pénteken Tiranában folytatott tárgyalását követően, hogy Albánia mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz, amihez magyar támogatást ígért.
Dátum: 2011-06-03 12:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=163647
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:19:21.488336, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A soros EU-elnök Magyarország miniszterelnöke a két politikus közös sajtóértekezletén azt is hangsúlyozta: nemcsak az uniós csatlakozásra törekvő Albániának van szüksége az unióra, hanem az uniónak is Albániára. A magyar kormányfő úgy vélte, az európai integráció kétirányú utca. Hozzátette: szeretnék, ha Albániában mindenki megértené, az EU nem tekinthet el saját érdekeitől és szabályaitól, "minden csatlakozásnak előfeltétele a közös szabályok átvétele".
Magyarország minden támogatást megad Albánia EU-csatlakozási erőfeszítéseihez - fűzte hozzá. A Berishával folytatott megbeszélésből kiemelte: az albán kormányfő világossá tette, hogy országa az érdemei alapján szeretne csatlakozni az unióhoz, s Albániában szinten teljes nemzeti konszenzus alakult ki az uniós csatlakozást illetően.
Sali Berisha köszönetet mondott a magyar támogatásért - Orbán Viktort pedig Albánia és az ő személyes barátjának nevezte -, s megerősítette, országa az érdemei alapján szeretne csatlakozni az unióhoz. Megígérte, hogy Albánia mindent megtesz a feltételek teljesítése érdekében. A kétoldalú kapcsolatok kapcsán utalt arra, hogy Albánia kiváló feltételeket kínál a magyar befektetőknek.
Orbán Viktor a magyar-albán kétoldalú kapcsolatokat problémamentesnek minősítette, megjegyezve, hogy a gazdasági kapcsolatok terén szeretnének előrelépést, "magyar sikertörténetet" elérni. Albánia 2006 óta az Európai Unió társult országa, 2009 áprilisában pedig kérte felvételét az EU-ba, néhány héttel azután, hogy NATO-taggá vált. Jelenleg öt ország rendelkezik EU-tagjelölti státussal, Albánia három másik országgal együtt a potenciális tagjelöltek közé tartozik.
Orbán Viktor az Albánia tagjelöltté válásának esélyeit firtató kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón úgy vélte, ez csak Albánián múlik, azon, hogy mennyire elkötelezett. Orbán Viktor ezt követően udvariassági látogatást tett Jozefina Topalli Cobánál, az albán parlament elnökénél, majd meghívott vendégként részt vett a "béke köve" adományozási ceremónián a tiranai Nemzeti Múzeumban.
A magyar miniszterelnök péntek délután "Új kihívások az EU előtt - Perspektíva a Nyugat-Balkán számára" címmel angol nyelvű előadást tartott a Tiranai Egyetemen. Az előre megírt beszédet félretéve Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt kormányfőként már járt Albániában, ahol - mint mondta - a politikai viták hevessége azóta sem csitult, a fejlődést viszont elképesztőnek nevezte. Orbán Viktor sorba vette a magyar uniós elnökség főbb célkitűzéseit - gazdasági kormányzás, energiaügy, romaügy, bővítés, Románia és Bulgária schengeni övezeti csatlakozásának elősegítése -, ismertette az ezen területeken elért és a magyar elnökség végéig, vagy az után várható eredményeket.
A bővítés kapcsán utalt arra, hogy az unióban változott az ezzel kapcsolatos korábbi lelkes hangulat, mára a közvélemény is ellene fordult. A magyar elnökség mégis prioritásai közé sorolta, Horvátországra helyezve a hangsúlyt. Orbán Viktor kitért több nyugat-balkáni ország uniós csatlakozásainak esélyeire, Albánia kapcsán pedig többek között úgy vélekedett: Európának rá kell ébrednie, hogy Albánia egyszer fontos országa lesz. A magyar kormányfő ezt a dinamikus albán demográfiai növekedéssel indokolta; a kis balkáni országban nem csupán a munkaerő létszáma növekszik, hanem ennek hatása lesz például a nyugdíjrendszerre is.
A magyar kormányfő szerint a Nyugat-Balkán uniós integrációja nem az EU határainak keletre tolását jelenti, mert a Nyugat-Balkán valójában beékelődés (az EU testébe). Megismételte, hogy a csatlakozási feltételeket teljesíteni kell, ez nem lehet alku tárgya, mert különben szétesik az unió, de a feltételek teljesítése esetén mindenki előtt nyitva áll az ajtó. Megjegyezte, hogy szükség van az EU-bővítésre, amelynek életben tartásához szükség van Horvátország felvételére; ha a közép-európai országok fenntartják az ilyen irányú mozgást, az a Nyugat-Balkánnak is esélyt kínál majd az európai uniós csatlakozásra.