Nem fizet az aszálykárra az agrárminisztérium
A szórványos csapadékkal tarkított idei szárazság megtette a hatását, a termelők csak ötvenszázalékos hozammal számolhatnak. Az agrártárca azonban nem fizet kártárítést a kiesések után.
Dátum: 2003-06-10 10:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11481
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:24:51.045271, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Sem a nagy hó, sem a kora tavaszi aszály nem kedvezett a búzának. A kenyérgabona szára alacsony, a kívánatosnál jóval hamarabb megindult a kalászolás, s a rövidebb tenyészidő mindenképpen terméskiesést ígér - összegezte a hajdú-bihari vetések állapotát Karalyos Zsolt, megyei Teszöv-titkár.
A búzában várható terméskiesés komoly gondot okoz a termelőknek, mert a megyében mintegy nyolcvanezer hektáron termesztenek kalászos gabonát, aminek döntő része a búza, azon belül is az őszi búza. Némiképp jó hír viszont, hogy a kisebb mennyiségű termés iránt nagyobb kereslet mutatkozik a gabonatőzsdén, az augusztusi búza jegyzése ugyanis eléri a huszonhatezer forintot tonnánként.
Karalyos Zsolt szerint ennek ellenére kérdés, hogy a kedvező árkilátások képesek lesznek-e ellensúlyozni a csekélyebb mennyiség miatti kiesést. Más oldalról a piac sem kecsegtet túlzottan jó kilátásokkal, hiszen a sertéságazatban, ami a takarmánybúza egyik legnagyobb felvevőpiaca, visszaesést prognosztizálnak a szakértők.
Vegyes tapasztalatokról számolt be D. Csák Imre biharnagybajomi termelő is, aki négyezer hektárnyi szántójából ezerháromszáz hektáron vetett búzát. A sárréti gazda tavalyi hektáronkénti öt tonnás termésátlaggal szemben idén 2,5-3 tonnával számol, de még abban reménykedik, hogy az aratást nem kell, vagy nem sokkal kell majd előrébb hozni. Ha ugyanis néhány napon belül még lesz számottevő csapadék, akkor megindul a kalászok szemesedése és valamelyest nagyobb mennyiséget arathatnak a megfelelő időben.
D. Csák Imre szerint a minőségről korai lenne véleményt alkotni, ám a hosszú évek tapasztalata az, hogy aszályos években általában jó búza terem. Arra viszont semmiképpen nem lehet számolni, hogy a korai aszálynak ne lennének kedvezőtlen kihatásai, ezért a várható aszálykárokat az FM-hivatalban a gazdaság már jelezte.
Békés megyében a márciusi hóolvadás óta a sokéves átlagnál 74 milliméterrel kevesebb eső esett, egyes területeken a csapadékhiány eléri a 100 millimétert is. Ráadásul a szárazságot fokozza a hőség, például májusban a napi középhőmérséklet 3,3 fokkal magasabb volt a megszokottnál - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Lipták János.
A Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal növénytermesztési főfelügyelője elmondta, a csapadékszegény időjárás miatt az őszi búza alacsony, a kalászok rövidek, így a szemek száma kevesebb lesz az átlagosnál. Az még kérdéses, hogyan alakul a szemek súlya, ha napokon belül záport kapnának, az sokat segítene rajtuk. Az előzetes becslések szerint a gazdák - az optimálishoz képest - harminc-ötvenszázalékos terméskiesésre számítanak. Mivel a megyében nagyon eltérő a csapadékmegoszlás, a termésátlagok is ezt fogják követni.
A tavasziak közül az árpáról, a zabról és a fénymagról elmondták, hogy azok a szárazságban hiányosan keltek ki, és rendkívül alacsonyak. A megye északi részén előfordult, hogy olyan ritkán kelt ki a fénymag, hogy azt kitárcsázták, és napraforgóval újravetették a területet.
Németh Imre földművelésügyi miniszter egy korábbi nyilatkozta szerint az agrártárca folyamatosan gyűjti az idei fagy és aszály következtében bekövetkezett káradatokat, de egyelőre nem készül kormány-előterjesztés a kárenyhítésről. A miniszter szerint azonban a gazdák számára már biztosan millió tonnában mérhető búzatermés-kiesésre, a legalább húsz-huszonötmilliárd forintos árbevétel-csökkenést okozó rendkívüli időjárási viszonyok ellentételezésére az agrárbüdzsében nincs forrás.
A szaktárca azonban tavaly az adósságkonszolidáció keretében 15 milliárd forintot fizetett ki aszály- és fagykárra. Hinora Ferenc, az agrártárca Földművelésügyi Hivatalok főosztályának helyettes vezetője szerint, bár e célra egyelőre nincsenek elkülönített forrásai az agrártárcának, mindenképpen kellene áldozni.
Ezt így látja Jakab István, a Magosz elnöke is, aki szerint a sertés-, a baromfi- és a tejágazat mellett a gabonaszektor is szinte kilátástalan helyzetben van, mert a termelők legjobb esetben is csak ötvenszázalékos hozammal számolhatnak. Azt pedig minden eddigi kormány tudomásul vette, hogy a termelőket, ha önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe, márpedig az aszály ilyen, kártérítésben részesíti. Ez most különösen aktuális lenne, mert már a fagykárok mértéke is látható - tette hozzá.
Magyar Nemzet