Ángyán: Szigorítani kellett a vetőmag-ellenőrzést
A termelők gyakorta tapasztalnak minőségi problémákat a vetőmagoknál, előfordult, hogy ki sem kelnek az elültetett magok, ezért szigorítani kellett a hazai vetőmag-ellenőrzést - közölte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Szegeden.
Dátum: 2011-06-07 12:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=163812
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:20:19.504773, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Azok a vizsgálatok, melyeket azóta végeztek, hogy az állam újra saját kézébe vette a vetőmagtételek minősítését sorozatosan tárták föl a problémákat - mondta a politikus a Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos-fajtabemutatóján. Előfordult, hogy gm-szennyezett vetőmagot átcsomagoltak, ezért egyes tételeket vissza kellett tartani. Már akadt arra is példa, hogy gm-szennyezés miatt el kellett rendelni az elültetett szója kitárcsázását - tudatta az államtitkár.
Ángyán József hangsúlyozta, a hazai élelmiszer-előállítás biztonságát az teremtheti meg, ha az állam saját kézbe veszi a biológiai alapokat. A magyar mezőgazdaságnak a helyi igényekhez alkalmazkodó fajtákra van szüksége, ezért az őshonos Kárpát-medencei fajtákat megőrző génbankok mellett a kormányzat támogatja a nemesítést végző intézeteket is.
Szilágyi László, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának becslése szerint a hazai búza vetésterület 40 százalékán Szegeden nemesített fajtákat ültetnek. Ahogy a szakember fogalmazott, a jelenlegi "kaotikus" vetőmag-forgalmazási viszonyok között pontos adatokat nehéz mondani, a vetőmag-szaporításra használt területek alapján hazánkban továbbra is a szegedi fajták a meghatározók, s jelentős a környező országokba, főként Romániába és Szlovákiába irányuló export is. A Gabonakutató Kft. nemesítési kísérleteinek középpontjában a szárazságtűrő fajták kiválasztása áll, melyek kevésbé intenzív termesztés mellett, alacsonyabb műtrágyabevitellel is kiváló hozamot és minőséget adnak - tudatta az igazgató.
Előadásában az igazgató kifejtette, a fémzárolt vetőmagok használatának aránya Magyarországon a korábbi 60 százalékról 20 százalékra esett vissza. Noha a bizonytalan eredetű vetőmagokból hektáronként mintegy 40 kilogrammal többre van szükség, a megtermelt búza mennyisége 0,5-1,5 tonnával is kevesebb lehet. Szilágyi László számításai szerint azzal, ha a termőterület felén fémzárolt vetőmagot használnának évente 10 milliárd forintos többletbevételhez juthatnának a hazai gazdálkodók.