A horvát csatlakozás biztatás a Nyugat-Balkán számára
Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz (EU) az egész Nyugat-Balkán integrációja szempontjából nagyon fontos, előremozdító lépés, "biztatás a Balkán többi népe számára, s ilyen értelemben stabilizáló tényező" - jelentette ki Kövér László szerdán a horvátországi Gornji Kneginecben, miután megbeszélést folytatott Luka Bebiccsel, a horvát törvényhozás elnökével.
Dátum: 2011-06-08 17:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=163874
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:20:41.582301, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Varasd közelében lezajlott, munkaebéddel egybekötött találkozóról a magyar parlament elnöke elmondta: annak az örömteli hírnek az ismeretében ültek le, amely szerint "pénteken az Európai Bizottság nagy valószínűséggel ajánlani fogja, hogy Horvátországot vegyék el az Európai Unió közösségébe". Ez a magyar uniós elnökséget nagy elégtétellel és büszkeséggel tölti el. A házelnök szerint az Európai Unió új tagállamai sajátos közösséget alkothatnak, amelyre nemcsak a történelmi múltjuk hasonlósága ad alapot, hanem a fejlettségük, nagyságuk, hasonló gazdasági potenciáljuk is, továbbá az a felismerés, hogy nemzeti érdekeiket egyenként sokkal kisebb eséllyel tudják érvényesíteni, mint összefogva.
Kövér László úgy fogalmazott, hogy szeme előtt egy "erős, tágabban vett közép-európai együttműködés lebeg, egy észak-déli politikai, gazdasági, infrastrukturális együttműködésből kialakuló tengely". Ez a Baltikumtól a Balkánig terjedne, s természetesen nem a többi tagállammal szemben jönne létre, hanem a meglévő nyugat-keleti együttműködés kiegészítéseképpen. "Azt gondoljuk, hogy ez a bővítés az unió régi tagállamai, a Nyugat számára is segítséget jelent problémáik megoldásában" - tette hozzá Kövér László.
Luka Bebic arra emlékeztetett, hogy Magyarország mindig is kiemelt figyelmet fordított Horvátország támogatására, a törvényhozási elnökök találkozója pedig nagyon régi tradíció, amely a két ország közötti szoros, baráti viszony eredménye is. Felidézte, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a horvát NATO-csatlakozás dokumentumát, s vállalta, hogy külön is gondozza az uniós taggá válás folyamatát. A mostani találkozón felmerült témákról szólva elmondta: a közös folyók, így a Mura, a Dráva és a Duna kapcsán a környezetvédelem és a gazdasági témák is napirendre kerültek.
Az MTI kérdésére, miszerint lehetséges-e, hogy a horvát NATO-csatlakozási szerződéshez hasonlóan az uniós belépési dokumentumot is elsőként ratifikálja Magyarország, Kövér László így válaszolt: reméli, hogy "komoly és nemes versengés alakul ki, és remélem, hogy meg fogjuk nyerni".
A magyar parlament elnöke a tárgyalást követően a határ menti Muracsányba (Gorican) utazott, ahol a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szervezetének vezetőivel találkozott. A megbeszélésekről Kövér László az MTI-nek elmondta: a horvátországi magyarok számára olyan időszak ez, amikor a kisebbségi önkormányzatok választására készülnek, de várják a most folyó népszámlálás eredményét is. "Sajnálatos, hogy így kell fogalmaznom, de pozitív meglepetés lenne, ha nem az volna az eredmény, hogy a korábbi népszámlálásokhoz hasonlóan jelentősen tovább fogyatkozott az itteni magyar közösség" - jelentette ki. Ennek kapcsán arról tárgyaltak, hogy miként lehetne "a jövőt megfordítani, kicsit pozitív irányba", vagyis a magyar közösség megmaradásához milyen anyaországi támogatásra lenne szükség. "Egyetértettünk abban, hogy az irány jó, a kormányváltás erkölcsi, lelki értelemben már önmagában jelentős fordulatot hozott a határon túli magyar közösségek életében, így a horvátországi magyar közösség életében is" - mondta Kövér László.
Úgy vélekedett azonban, hogy vannak még problémák, részben a magyarországi kormányzati rendszer belső koordinációján kellene javítani, hogy minden szakpolitikus "megfelelő informáltsággal nyúljon olyan ügyekhez, olyan kérdésekhez, amelyek érintik ezeknek a közösségeknek az életét". Hozzátette: bár nem az anyagiakon volt a hangsúly, de bíznak abban, hogy a magyar gazdaság helyzetének javulása révén a szimbolikusnál több támogatást is nyújthatnak majd ezeknek a közösségnek. Az itteni magyarság nagyságrendileg elégedett azzal a támogatással, ami Magyarországról jön, de komolyabban kellene venni a véleményüket, hogy miként, milyen eszközökkel és milyen célokra érdemes ezeket a forrásokat fordítani - összegezte tapasztalatait Kövér László.
Kövér László a szlovák reagálásokról: fenntartom minden mondatomat
Fenntartom minden mondatomat - jelentette ki az MTI-nek szerdán Kövér László, válaszul a Hospodárské Noviny című prágai és pozsonyi lapban hétfőn megjelent interjújára érkezett szlovák reagálásokra. "Nem kívánom különösebben kommentálni a kommentárokat, csak annyit, hogy minden mondatomat fenntartom" - jelentette ki Kövér László, aki szerdán Horvátországban tárgyalt a zágrábi törvényhozás elnökével és magyar kisebbségi vezetőkkel. A hétfői interjúra érkezett reakciók kapcsán úgy fogalmazott: "azt tudom bátorítólag mondani a szlovák kollégáknak - Tamási Áron szavait idézve -, hogy az igazságot is meg lehet szokni".
Kövér László a lapinterjúban arról beszélt, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak. A lapban közöltek szerint megjegyezte, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú felépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog segítségével próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna.