Jóváhagyták a miniszterek a foglalkoztatási ajánlásokat
Jóváhagyták az Európai Unió tagállamainak munkaügyi miniszterei pénteken azokat az országra szabott foglalkoztatáspolitikai ajánlásokat, amelyek teljesítése szerintük szükséges ahhoz, hogy az unió a következő hónapokban megfelelő haladást érhessen el a tízéves versenyképességi és foglalkoztatáspolitikai programban (EU2020) szereplő célok teljesítése érdekében. Ugyanitt közös nyilatkozatot hagytak jóvá az európai uniós tagországok munkaügyi miniszterei arról, hogy az oktatás és képzés, valamint a munkatapasztalat-szerzés terén megteszik a szükséges lépéseket, adott esetben reformokat vezetnek be a fiatalok foglalkoztatásának növelése érdekében.
Dátum: 2011-06-17 17:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=164248
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:22:53.488593, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Mint a luxembourgi találkozón elnöklő Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára az ülést követően újságíróknak elmondta, három ország (a nyilvános vitában elhangzottak szerint Belgium, Ciprus és Málta) fenntartásokat fogalmazott meg az ajánlásokkal szemben, Nagy-Britannia pedig nemzeti parlamentjének jóváhagyásához kötötte hozzájárulását.
Czomba Sándor a magyar elnökség és az unió egésze szempontjából is sikernek, komoly eredmények minősítette a megállapodást, amelyet követően az ajánlások végső jóváhagyásra az EU-tagországok állam- és kormányfőinek jövő heti ülése elé kerülnek. A megállapodásnak komoly üzenete van, mert azt jelzi, hogy a szakterületen illetékes vezetők egyetértenek az EU2020 és a nemzeti stratégiák irányával - fogalmazott.
Elmondta, hogy a találkozó előtt még jóval több tagállamnak voltak fenntartásai, ugyanakkor "hajszálon múlt", hogy végül nem sikerült mindenki számára elfogadható kompromisszumot találni. Az elnökség szerette volna elérni a teljes egyetértést a témáról, de az említett országok minden fenntartását nem sikerült eloszlatni. A magyar államtitkár jelezte, hogy a találkozón azt is megvitatták, hogyan értékelik a miniszterek a nemzeti reformprogramok által adott válaszokat a korábban azonosított foglalkoztatási és szociális kihívásokra vonatkozóan.
A helyszíni közlések szerint a foglalkoztatási tanácsban nem változtattak az ajánlásoknak az Európai Bizottság által megfogalmazott szövegén. A Belgiumra, Ciprusra és Máltára vonatkozó megfogalmazások ugyanakkor továbbra is vitatottak maradtak, hiszen a három ország leginkább éppen a számukra tett javaslatok tartalmát kifogásolta. Az MTI úgy értesült, hogy magyar részről is elfogadhatónak tartják az ország számára kidolgozott ajánlások közül a foglalkoztatáspolitikai jellegűeket.
A múlt héten közzétett európai bizottsági változatban Magyarország számára azt ajánlották, hogy az állam "fokozza a munkaerő-piaci részvételt az adóreform alacsony keresetűekre gyakorolt hatásának költségvetési szempontból semleges enyhítésével". Erősítse továbbá "a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzésére irányuló intézkedéseket a gyermekgondozási és iskolára felkészítő létesítmények bővítése révén". További ajánlás, hogy a kormány " tegyen lépéseket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és más szolgáltatók kapacitásának fokozására a képzés, munkakeresési segítség és az egyéni szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése érdekében, továbbá kösse eredményekhez a programok finanszírozását. Az érdekeltekkel folytatott konzultáció alapján vezessen be testre szabott programokat az alacsony képzettségűek és más, különösen hátrányos helyzetben lévő csoportok számára."
Reformokat vezetnek be az EU-tagországok a fiatalok foglalkoztatásának javítására
A luxembourgi találkozón elnöklő Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára az ülést követően újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett: az EU soros magyar elnökségének kiemelt célja volt, hogy segítse a fiatalok munkához jutásának javítását célzó erőfeszítéseket, hiszen ez minden uniós tagállamban komoly kihívást jelent. Az elmúlt hónapok legfontosabb eredményei között említette az államtitkár, hogy a tagországok megismerhették egymás tapasztalatait, kicserélhették egymással a területen bejáratott jó gyakorlataikat.
Mint mondta, sikerült azonosítani, melyek azok a gátló tényezők, amelyek a fiatalok foglalkoztatását akadályozzák. Kiemelten említette Czomba Sándor az oktatás és képzés szerepét, a munkatapasztalat-szerzéssel kapcsolatban pedig annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok arra már az iskolaévekben, illetve közvetlenül a tanulmányok befejezése után lehetőséget kapjanak. Magyarországon is a parlament előtt van az iskolaszövetkezetekről, illetve a munkaerő-kölcsönzésről szóló törvény - emlékeztetett.
A találkozó előtt, az uniós elnökségi honlapon közölt interjúban Czomba Sándor kifejtette, hogy a helyzet javítására egyebek között a munkaadók ösztönzésével, valamint a munkáltatók és az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés kiépítésével lát lehetőséget. Mint jelezte, a Luxembourgban elfogadott záródokumentum célja, hogy "megoldást találjon olyan problémákra is, mint az iskolában tanult készségek és a munkaerő-piac igényei közötti eltérések, illetve egyes hátrányos csoportok különösen kedvezőtlen helyzete vagy a munkaerő-piaci szegregáció".
A fiatalok munkanélkülisége uniós átlagban 20 százalék fölött van. Ezt a most elfogadott nyilatkozat elfogadhatatlannak tartja, különös tekintettel arra, hogy "a fiatal generációknak kulcsszerepük van az EU jövőjének, társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti fejlődésének alakulását illetően". Czomba Sándor üdvözölte, hogy a következő féléves, lengyel EU-elnökség az eddigi jelzések szerint az ötven év fölöttiek foglalkoztatásának javítását helyezi reflektorfénybe.
Foglalkoztak a miniszterek pénteken az új készségek és munkahelyek teremtését célul kitűző uniós programmal is. Ennek legfontosabb céljai a jobban működő munkaerőpiacok, a munkahelyteremtés hatékony támogatása, a jobban képzett munkaerő, valamint a munkahelyek minőségének és a munkakörülményeknek a javítása. A pénteki találkozón a magyar elnökség beszámolót tartott a törvényes bevándorlás szociális és foglalkoztatási vonatkozásairól.