"Tudomány és innováció nélkül nincs erős Európa"
Tudomány és innováció nélkül nincs erős Európa, ezért a kutatás-fejlesztés különleges figyelemben részesült a magyar uniós elnökségi programban - hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács elnöke az Európai Kutatási Tanács (ERC) hétfői budapesti konferenciájának megnyitóján a Magyar Tudományos Akadémián. Európának le kell győznie a világot ötletekben, innovációban - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára az Európai Kutatási Tanács (ERC) budapesti konferenciájának szünetében rendezett sajtótájékoztatón.
Dátum: 2011-06-20 12:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=164305
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:23:14.064201, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Európának le kell győznie a világot ötletekben, innovációban
A Csúcseredmények ösztönzése az európai kutatásokban elnevezésű tanácskozásra, amelyet az ERC és az MTA szervezett, Magyarország Európai Uniós elnöksége kapcsán került sor a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozás az ERC 2007-ben a felfedező kutatások támogatására indított IDEAS (Ötletek) ösztöndíjrendszer eredményeit hivatott bemutatni.
Mint Cséfalvay Zoltán kifejtette, e cél megvalósításához a jelenleginél jóval többet kell költeni a K+F-re, ösztönözni kell a felfedező kutatásokat, és az uniós erőfeszítésekbe az összes tagországot be kell vonni. Kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztés kérdése a magyar uniós elnökség prioritásai közé tartozik, és ennek jegyében egy sor nemzetközi konferenciát szerveztek. Így februárban az EU VII, kutatási keretprogramja (2007-3013) eddigi eredményeit értékelték, március 8-án tartották a Nők a tudományban című tanácskozást. Ugyancsak márciusban került sor Budapesten a neuropszichiátriai betegségeknek szentelt uniós tanácskozásra, amellyel kapcsolatban az államtitkár a hazai agykutatás kiváló eredményeire hívta fel a figyelmet. Mint megjegyezte, a Nobel-díjhoz hasonló presztízsű, idén első ízben odaítélt Agy-díjat (Brain Prize) három magyar agykutató kapta. Májusban Budapest európai "internetfővárossá vált": az EU szakemberei azt elemezték, hogy a világháló milyen szociális kihívásokat teremt. Június 7-9. között a debreceni eszmecserén a résztvevők az innovációs fejlesztések regionális hatásait elemezték. E rendezvények sorát zárja az Európai Kutatási Tanács konferenciája, amelyet az ERC első alkalommal rendez az új uniós tagországok valamelyikében - emelte ki Cséfalvay Zoltán, hozzátéve, hogy a színhely a hazai kutatók elismerését is jelzi.
Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének meggyőződése szerint az ERC-ösztöndíjrendszer segít Európának visszaszerezni meghatározó szerepét a tudományban. Véleményét osztotta Surján László, az Európa Parlament képviselője, aki a pályázatot európai sikertörténetnek nevezte. Európa tudományos dominanciája csökken, de nem csökken az európai kutatóké - mutatott rá. Megemlítette, hogy egy felmérés tanúsága szerint az Egyesült Államokban dolgozó tudósok 40 százaléka az európai földrészről származik. Az EP költségvetési bizottsága tagjaként úgy vélekedett, hogy a mezőgazdasági és az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó kohéziós programmal egyenértékű támogatást kell biztosítani a kutatásoknak.
Helga Nowotny professzor, az ERC elnöke az ösztöndíjrendszerről kifejtette: követni kell az ötleteket, hiszen a kutatók gyakorta olyasmit fedeznek így fel, amit nem is kerestek. A kutatás szabadságát segítik elő a pályázatok - fogalmazott Nowotny, aki az ösztöndíjrendszerrel összefüggésben a magyar kutatók jó szereplését hangsúlyozta: a 12 új tagországból eddig hetvenen nyertek támogatást, köztük 31 magyar.