A T. Ház előtt az egyházak jogállásáról szóló törvény

Az Országgyűlés csütörtöki ülésén lefolytathatja az egyházak jogállásáról, illetve az ombudsmani rendszer átalakításáról szóló kormányoldali javaslatok általános vitáját.

Dátum: 2011-06-23 08:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=164476
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:24:12.827993, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat 13 felekezetet említ, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít; ugyanakkor a történelmi egyház kifejezés nem szerepel a dokumentumban.

A négy KDNP-s honatya - Lukács Tamás, Vejkey Imre Varga László és Harrach Péter - által benyújtott törvényjavaslat a fenti kategóriába sorolja a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusát, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházat, az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusát, a Magyarországi Unitárius Egyházat és a Magyarországi Baptista Egyházat.

A kormány alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslata hatékonyabb és koncentráltabb védelmét ígér az eddigi négy országgyűlési biztos helyett létrejövő egységes biztosi rendszertől. Az alapvető jogok biztosáról szóló indítvány alapján az ombudsman a jövőben nem csak állami szerveknél, hanem például bankoknál, cégeknél is eljárást indíthatna súlyos alapjogsérelem gyanúja esetén. Az előterjesztés akkor tenne lehetővé ombudsmani eljárást a hatóságnak nem minősülő szervezeteknél, ha olyan súlyos alapjogsérelem gyanúja merül fel, amely nagyobb csoportokat érint. Ebben az esetben azonban korlátozottak a biztos vizsgálati jogosultságai, vizsgálat lefolytatását például nem kérheti, helyszíni ellenőrzést sem folytathat, helyette felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítására tesz javaslatot, amely a jövőben akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal visszaélőket.

Az indítvány új fórumot hozna létre az adatkezelőkkel történő kapcsolattartásra, az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök konferenciáját a felállítani kívánt hatóság elnöke vezetné. A KIM emellett a hatóság számára megteremtené annak lehetőségét, hogy díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül. A két új jogszabály megalkotására a jövő év első napjától hatályos alaptörvény elfogadása miatt van szükség, a változtatások az új alkotmánnyal egy időben léphetnek érvénybe.