Lázár: A konzultációkat fenn kell tartani + képek
A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) való békés, nyugodt és korrekt elválás volt a legnagyobb gazdasági eredmény - jelentette ki Lázár János a Civil Akadémia záróelőadásán, a Polgárok Háza rendezvényén csütörtökön. A frakcióvezető szerint a a kormány hónapok óta romeltakarító munkát végez, így a Fidesz saját ideáinak, társadalmi eszményének megvalósítására még nagyon kevés idő, lehetőség és mozgástér volt. A rendezvényen készült képek megtekinthetőek itt.
Dátum: 2011-06-23 19:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=164541
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:24:35.946119, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Ma Magyarországon az a legnagyobb baj, hogy az emberek nem beszélnek egymással - mondta Lázár János a Civil Akadémián tartott évadzáró előadásában. Ezért a tanulság a Fidesz számára az, hogy a konzultációkat fenn kell tartani, nemcsak a szimpatizánsokkal, hanem az összes választóval is. A legrosszabb politika lenne az, ha a vitát a kormány beszüntetné - jegyezte meg. Lázár János az elmúlt nyolc évről szólva kiemelte: a legfájdalmasabb számára az volt, hogy polgármesterként nem tudott annyit tenni városáért, amennyit szeretett volna, mert az akkori kormány büntette ellenkező pártállása miatt. A frakcióvezető a dialógus fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott: a párbeszéd nem lehet pártpolitikai fogás, annak új politikai stílusnak kell lennie.
A politikus szerint nagy kérdés az is, hogy milyen lesz a hazai baloldal: Nagy Imrét tekinti-e elődjének avagy a Kádár-rendszerből eredeztetné magát, 1956 október 23-ából vagy november 4-éből vezeti le politikai meggyőződését. Ma az ellenzék egyik legsúlyosabb problémája, hogy nem tudja tisztázni identitását - vélekedett Lázár.
A magyar jobboldal akkor képes elfogadni egy új baloldalt, ha az nem maffiamódszerekkel működik, és nem egy olyan diktatórikus államból vezeti le magát, mint amilyen a Kádár-rendszer volt - jelentette ki, hozzátéve, hogy "csak sikert kívánhatunk nekik, mert minden magyar választópolgárnak szüksége lenne arra, hogy egy tisztességes baloldal legyen ebben az országban".
Bosszúra nem lehet politikát építeni
Az elmúlt egy év legfontosabb üzenetének azt tartom, hogy ennek a kormánynak mindenki kormányának kell lennie - húzta alá a frakcióvezető. Magyarázatképp hozzáfűzte: bosszúra nem lehet politikát építeni, és az országnak arra van szüksége, hogy egy olyan politikai kultúra alakuljon ki, melyben képesek vagyunk elismerni, hogy a szereplőket nem személyes anyagi motivációik vezérlik, hanem valóban a hazát szolgálják. Az elmúlt egy évben ez a cél kitűzésre került, azonban eléréséhez még jó néhány lépésre van szükség - fogalmazott.
"Csak abban volt konszenzus, hogy az ország sorsát meg kell változtatni"
Az elmúlt húsz évről szólva Lázár kifejtette: 1989-2010 között egy átmeneti időszak volt hazánkban, melynek játékszabályait '89-ben kommunisták és nem kommunisták minden társadalmi felhatalmazást nélkülözve alakították ki, és húsz évig az akkor elfogadott alkotmány keretében működött az ország. Bebizonyosodott, hogy az alapok nem voltak jók - tette hozzá.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy húsz évet nem lehet hónapok alatt megváltoztatni, "főleg úgy nem, hogy a szocialistáktól adósságon kívül semmit nem örököltünk".
Békés búcsú az IMF-től
A frakcióvezető a legjelentősebb gazdasági eredménynek a Nemzetközi Valutaalaptól való "békés, nyugodt és korrekt" elválást, valamint a terhek más típusú elosztását nevezte. A választók pontosan megmondták, hogy az IMF és a nemzetközi pénzpiacok diktátumait nem akarják tovább, mert az egyebek mellett iskola-, óvoda- és kórházbezárásokhoz vezetett volna. Ha mi ezt tettük volna, akkor a választópolgárok szemébe hazudtunk volna - fogalmazott.
"Ha az alkotmány nem változik,úgy az ország sem változhat"
Lázár János előadásában kifejtette, hogy az alkotmány az a játékszabály-gyűjtemény, amely hétköznapi életünket meghatározza, és ha az nem változik, úgy az ország sem változhat, ezért kellett az első lépések egyikeként új alaptörvényt alkotni. Ezzel összefüggésben felidézte: 1989-ben az volt a posztkádári rendszer és elit kompromisszuma, hogy Magyarország szociális piacgazdaság legyen. Azonban a piacgazdaság pusztán privatizációt jelentett, a szociális jelző pedig azt, hogy korlátlanul lehetett segélyhez jutni. Mindezt súlyosbítja a hazánkban kialakult demográfiai helyzet, ezért az alkotmánynak egyértelműen az a feladata, hogy védje a munkát és a gyermeket - emelte ki.