Folytatódik a sarkalatos törvények vitája
Az Országgyűlés kedden kizárólag korábban tárgyalni kezdett törvényjavaslatok részletes vitáival folytatja munkáját, a képviselőknek így egyebek mellett lehetőségük lesz ismét hozzászólni a köztársasági elnök jogállásáról, a honvédelemről vagy az egyházakról szóló sarkalatos törvények előterjesztéseihez. Tizenhat törvényjavaslat módosítói indítványait vitatja meg keddi ülésén a parlament. A képviselők elsőként a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról, az alapvető jogok biztosáról, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló előterjesztések részletes vitáját folytatták le.
Dátum: 2011-06-28 08:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=164687
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:25:29.081790, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szintén a módosító javaslatok ismertetésére kerülhet sor a nemzetgazdasági tárca, az idei költségvetés módosításáról szóló indítványa, illetve a kormány alapvető jogok biztosáról és az információs önrendelkezési jogról szóló javaslata esetében is. A fentiek mellett részletes vita indulhat még a közfoglalkoztatásról, a sporthuliganizmus elleni fellépésről, a közbeszerzésekről és a népegészségügyi termékadóról szóló előterjesztésekről, továbbá az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról.
A társadalom méltányolja a kormány erőfeszítéseit Lezsák Sándor fideszes képviselő a parlamenti és a kormányzati munka éves értékelésének szentelve felszólalását azt mondta, úgy látja, az emberek többsége belátja a kormány súlyos terheit, és méltányolja erőfeszítéseit. Kiemelte egyebek között a külpolitika keleti nyitására, a falu és a vidéki Magyarország támogatására, valamint a kabinet családpolitikai intézkedéseire. Rétvári Bence reagálásában azt mondta, két fő problémát, egy rövidebb és hosszabb távút igyekezett a kormány megoldani: az államadósság miatti elszegényedés megakadályozását és a negatív népesedési folyamatok megfordítását, például a családi típusú adózás feltételeinek megteremtésével. Megjegyezte, a kormány aktivitásához nem férhet kétség. Minőségben és mennyiségben egyaránt jobb tevékenységre törekednek, mint elődeik - jelezte. A kormány nem változtat az egységes ombudsmani rendszer koncepciójánEgyetlen képviselő sem szólalt fel az ombudsmani rendszert átalakító sarkalatos törvényjavaslat vitájában, noha az előterjesztéshez mintegy hatvan módosító indítvány érkezett, a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtásának határidejét pedig délutánig meghosszabbította a levezető elnök. Répássy Róbert azt mondta: a kormány azokat a módosító indítványokat tudja támogatni, amelyek nem térnek el az alaptörvény és a jogszabály koncepciójától, vagyis nem kívánnak változtatni az egységes ombudsmani rendszeren. Az igazságügyi államtitkár kifejtette: az ombudsman hatáskörének növelését célzó javaslatokat - különösen, ha azok az alapvető jogok biztosának a jelenlegi szakombudsmanok rendelkezésére álló jogköröket adnának - támogatni tudják, azokat azonban, amelyek a - jövő nemzedékek, illetve a nemzetiségek jogait védő - helyetteseinek hatáskörét bővítenék, nem. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kormány támogatja a szocialista Steiner Pál indítványát, amely szerint ha az alapvető jogok biztosának helyettese javaslatot tesz arra, hogy az ombudsman indítson vizsgálatot, vagy forduljon az Alkotmánybírósághoz, az alapvető jogok biztosa köteles ennek megfelelően cselekedni, vagy az elutasítás indokairól éves beszámolójában az Országgyűlést tájékoztatni.
Uniós irányelveket vett át az országRépássy Róbert államtitkár a statisztikai célra begyűjtött adatok nem kizárólag statisztikai célra történő felhasználása mellett érvelve a többi között a levéltári felhasználást említette. Hozzátette: az adatkezelőnek kell bizonyítania azt, ha egy hozzájárulás megszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár. Mint mondta, a kifogásolt jogszabályrészek az uniós irányelvek átültetését jelentik, amelyeket a jogalkotó "a lehető legfinomabb eszközökkel" ültette át.
"Az állam világnézeti semlegessége nem jelent társadalmi közömbösséget"
A fideszes Csöbör Katalin azt emelte ki, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent társadalmi közömbösséget. Az állam és egyház szétválasztását nem szabad az egyház és társadalom szétválasztásával összekeverni - hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hozzátéve: az egyházak társadalomban betöltött szolgáló szerepe nélkülözhetetlen. Az iskolák egyházaknak történő átadása kapcsán azon szocialista javaslatot, hogy az államnak kötelessége legyen minden iskolával rendelkező településen biztosítania egy világnézetileg semleges intézményt is, "egyenesen abszurdnak" tartotta. Frakciótársa, Kővári János arról a szocialista felvetésről, hogy a népszámlálás során ne kelljen megnyilatkozni arról, ki milyen vallású, azt mondta: gyakorlati oka van a kérdésnek, az egyházfinanszírozáshoz és egyéb feladatokhoz szükségesek ezek az adatok. A politikus fontosnak tartaná, hogy a közpénzek felhasználásáról az egyházaknak is el kelljen számolniuk a megfelelő hatóságok felé. Ilyen irányú módosítást meg is fogalmazott. A népszámláláskor nem kötelező a vallásról nyilatkozni A fideszes Hoppál Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az őszi népszámlálás során csak nem azonosítható módon kérhető adat a vallási hovatartozásról, mert az adatgyűjtés anonim és nem kötelező. A politikus a statisztikaalkotás szempontjából fontosnak nevezte az adatok összegzését. Szégyennek nevezte, hogy a szocialista Nyakó István korábban "XXI. századi kényszerhittérítésről" beszélt, noha Magyarországon csak tizedannyi egyházi iskola működik, mint a második világháborút megelőzően. "A kormány rendeletben állapíthassa meg a katonai építmények kijelölésének eljárási szabályait!"Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, ha a Ház elfogadja módosító indítványát, akkor felhatalmazást kaphat a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a szövetségi és honvédelmi infrastruktúra működésének biztosítása, fejlesztése érdekében a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok, működési és védőterületei kijelölésének eljárási szabályait és az eljáró hatóságot. Zárszavában Simicskó István honvédelmi államtitkár úgy fogalmazott, "bízom benne, hogy az élet igazolni fogja az új honvédelmi törvényt". Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a részletes vitát.
Szintén a módosító javaslatok ismertetésére kerülhet sor a nemzetgazdasági tárca, az idei költségvetés módosításáról szóló indítványa, illetve a kormány alapvető jogok biztosáról és az információs önrendelkezési jogról szóló javaslata esetében is. A fentiek mellett részletes vita indulhat még a közfoglalkoztatásról, a sporthuliganizmus elleni fellépésről, a közbeszerzésekről és a népegészségügyi termékadóról szóló előterjesztésekről, továbbá az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról.
Lezsák Sándor fideszes képviselő a parlamenti és a kormányzati munka éves értékelésének szentelve felszólalását azt mondta, úgy látja, az emberek többsége belátja a kormány súlyos terheit, és méltányolja erőfeszítéseit. Kiemelte egyebek között a külpolitika keleti nyitására, a falu és a vidéki Magyarország támogatására, valamint a kabinet családpolitikai intézkedéseire. Rétvári Bence reagálásában azt mondta, két fő problémát, egy rövidebb és hosszabb távút igyekezett a kormány megoldani: az államadósság miatti elszegényedés megakadályozását és a negatív népesedési folyamatok megfordítását, például a családi típusú adózás feltételeinek megteremtésével. Megjegyezte, a kormány aktivitásához nem férhet kétség. Minőségben és mennyiségben egyaránt jobb tevékenységre törekednek, mint elődeik - jelezte.
A kormány nem változtat az egységes ombudsmani rendszer koncepcióján
Egyetlen képviselő sem szólalt fel az ombudsmani rendszert átalakító sarkalatos törvényjavaslat vitájában, noha az előterjesztéshez mintegy hatvan módosító indítvány érkezett, a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtásának határidejét pedig délutánig meghosszabbította a levezető elnök. Répássy Róbert azt mondta: a kormány azokat a módosító indítványokat tudja támogatni, amelyek nem térnek el az alaptörvény és a jogszabály koncepciójától, vagyis nem kívánnak változtatni az egységes ombudsmani rendszeren. Az igazságügyi államtitkár kifejtette: az ombudsman hatáskörének növelését célzó javaslatokat - különösen, ha azok az alapvető jogok biztosának a jelenlegi szakombudsmanok rendelkezésére álló jogköröket adnának - támogatni tudják, azokat azonban, amelyek a - jövő nemzedékek, illetve a nemzetiségek jogait védő - helyetteseinek hatáskörét bővítenék, nem. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kormány támogatja a szocialista Steiner Pál indítványát, amely szerint ha az alapvető jogok biztosának helyettese javaslatot tesz arra, hogy az ombudsman indítson vizsgálatot, vagy forduljon az Alkotmánybírósághoz, az alapvető jogok biztosa köteles ennek megfelelően cselekedni, vagy az elutasítás indokairól éves beszámolójában az Országgyűlést tájékoztatni.
Uniós irányelveket vett át az ország
Répássy Róbert államtitkár a statisztikai célra begyűjtött adatok nem kizárólag statisztikai célra történő felhasználása mellett érvelve a többi között a levéltári felhasználást említette. Hozzátette: az adatkezelőnek kell bizonyítania azt, ha egy hozzájárulás megszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár. Mint mondta, a kifogásolt jogszabályrészek az uniós irányelvek átültetését jelentik, amelyeket a jogalkotó "a lehető legfinomabb eszközökkel" ültette át.
"Az állam világnézeti semlegessége nem jelent társadalmi közömbösséget"
A fideszes Csöbör Katalin azt emelte ki, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent társadalmi közömbösséget. Az állam és egyház szétválasztását nem szabad az egyház és társadalom szétválasztásával összekeverni - hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hozzátéve: az egyházak társadalomban betöltött szolgáló szerepe nélkülözhetetlen. Az iskolák egyházaknak történő átadása kapcsán azon szocialista javaslatot, hogy az államnak kötelessége legyen minden iskolával rendelkező településen biztosítania egy világnézetileg semleges intézményt is, "egyenesen abszurdnak" tartotta. Frakciótársa, Kővári János arról a szocialista felvetésről, hogy a népszámlálás során ne kelljen megnyilatkozni arról, ki milyen vallású, azt mondta: gyakorlati oka van a kérdésnek, az egyházfinanszírozáshoz és egyéb feladatokhoz szükségesek ezek az adatok. A politikus fontosnak tartaná, hogy a közpénzek felhasználásáról az egyházaknak is el kelljen számolniuk a megfelelő hatóságok felé. Ilyen irányú módosítást meg is fogalmazott.
A fideszes Hoppál Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az őszi népszámlálás során csak nem azonosítható módon kérhető adat a vallási hovatartozásról, mert az adatgyűjtés anonim és nem kötelező. A politikus a statisztikaalkotás szempontjából fontosnak nevezte az adatok összegzését. Szégyennek nevezte, hogy a szocialista Nyakó István korábban "XXI. századi kényszerhittérítésről" beszélt, noha Magyarországon csak tizedannyi egyházi iskola működik, mint a második világháborút megelőzően.
"A kormány rendeletben állapíthassa meg a katonai építmények kijelölésének eljárási szabályait!"
Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, ha a Ház elfogadja módosító indítványát, akkor felhatalmazást kaphat a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a szövetségi és honvédelmi infrastruktúra működésének biztosítása, fejlesztése érdekében a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok, működési és védőterületei kijelölésének eljárási szabályait és az eljáró hatóságot. Zárszavában Simicskó István honvédelmi államtitkár úgy fogalmazott, "bízom benne, hogy az élet igazolni fogja az új honvédelmi törvényt". Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a részletes vitát.