Oroszország mindenképp részt kíván venni az Észak-Koreai rendezésben
Moszkva meggyőződés szerint Oroszországot nem lehet kizárni az észak-koreai nukleáris válság rendezési folyamatából. Ezt Alekszandr Loszjukov ázsiai ügyekért felelős orosz külügyminiszter-helyettes közölte szerdán Moszkvában. Érvelése szerint a kérdésben a két Koreán, illetve az Egyesült Államokon túlmenően figyelembe kell venni Oroszország, Kína és Japán véleményét, érdekeit is.
Dátum: 2003-06-11 16:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11561
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:25:15.590478, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a válság megoldásának kulcsa Washington és Phenjan kezében van. Loszjukov borúlátóan nyilatkozott a rendezési folyamatról, szavai szerint távolról sem látszik a megegyezés lehetősége, illetve az, hogy az észak-koreai és az amerikai álláspont egyáltalán közeledik egymáshoz. Úgy vélte, hogy a koreai félsziget atomfegyvermentes státusza érdekében Washingtonnak aktívabban kellene tárgyalnia, és megfelelő garanciákat kellene nyújtania Phenjannak, hogy az lemondjon nukleáris fegyverkezési terveiről.
Az orosz külügyminiszter-helyettes szkeptikus volt a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége azon kezdeményezésével kapcsolatban is, hogy a szervezet jövő heti, phnompeni külügyminiszteri értekezletén kerüljön sor a kérdés megvitatására az amerikai és az észak-koreai fél között. A diplomata úgy vélte, hogy Phenjan aligha adja fel merev álláspontját a találkozót illetően az ASEAN javaslatára. Loszjukov úgy vélte viszont, hogy a kambodzsai fővárosban sorra kerülő tanácskozáson - amelyen Igor Ivanov orosz külügyminiszter is részt vesz - közös nyilatkozatot fogadnak el a koreai nukleáris válság ügyében. Ez a téma fontos szerepet játszik Ivanov június 15-i pakisztáni tárgyalásain is. Az esetleges pakisztáni-észak-koreai nukleáris együttműködésről szólva Loszjukov kijelentette, hogy az iszlámábádi vezetők a 10 év óta először sorra kerülő orosz külügyminiszteri látogatás során aligha fognak mást mondani mint eddig, vagyis hogy nincs ilyen együttműködés a két ország között. Az orosz diplomata közlése szerint ezt a kérdést Phenjannak is feltette Moszkva, és ugyanezt a választ kapta. Pakisztán kapcsán Loszjukov elismerte, hogy az iszlámábádi vezetés nincs könnyű helyzetben, de Oroszország is határozottabb lépéseket vár tőle az iszlám szélsőséges szervezetek felszámolása érdekében. Az orosz külügyminiszter-helyettes érvelése szerint a Pakisztán területén lévő szélsőséges csoportok nem csak az afganisztáni, és az indiai helyzetet destabilizálják, de hatásuk Csecsenföldön is érzékelhető. Moszkva Ázsia-politikája kapcsán Loszjukov beszámolt arról, hogy idén még két orosz-japán csúcstalálkozóra kerülhet sor. Egyik alkalommal a Csendes-óceáni Gazdasági Közösség csúcsértekezletén, majd az év második felében egy még nem véglegesített tokiói találkozón cserélhet véleményt Vlagyimir Putyin orosz elnök, és Junicsiro Koidzumi japán kormányfő. A két vezető legutóbb május utolsó, majd június első napjaiban találkozott a szentpétervári jubileumi ünnepségeken és a G8 - a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország - eviani csúcsértekezletén. Az orosz-japán viszony máig megoldatlan kérdése a csendes-óceáni Kuril-szigetek státusza, ami miatt a két ország még mindig nem zárta le békeszerződéssel a II. világháborút.
MTI - fidesz.hu