Ügydöntő lesz a cseh uniós népszavazás
Ügydöntő a Csehország európai uniós csatlakozásáról pénteken és szombaton tartandó népszavazás: bár a részvételt illetően nincs semmiféle érvényességi küszöb, a szavazás eredménye a kormányra és a parlamentre nézve is kötelező.
Dátum: 2003-06-12 11:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11589
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:25:23.981484, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az egyedi használatra - kizárólag Csehország európai uniós csatlakozására - készült népszavazási törvény szerint a referendumon minden 18 évnél idősebb cseh állampolgár részt vehet. Az unióhoz való csatlakozás akkor lesz jóváhagyva, ha a szavazók többsége - függetlenül a részvétel mértékétől - támogatni fogja. Amennyiben a lakosság nemmel szavaz a csatlakozásra, új népszavazásra csak két év múlva kerülhet sor.
Csehországban nincs népszavazási törvény
A népszavazáskor az állampolgárok egy kérdésre fognak válaszolni: Egyetért-e Ön azzal, hogy a Cseh Köztársaság a csatlakozási szerződés alapján az Európai Unió tagjává váljon?
A cseh kormány eredetileg június 15-16-át - vasárnap és hétfő - javasolta népszavazási dátumnak, de a honatyák végül a Csehországban évtizedek óta szokásos választási napok - péntek és szombat -, tehát június 13-14. mellett döntöttek. Az államfő, akinek a jogkörébe tartozik a választás és a népszavazás kiírása, tiszteletben tartotta a parlament döntését.
Csehország jelenleg az egyetlen az uniós tagjelölt országok közül, amelynek nincs általános népszavazási törvénye. A népszavazási törvényt 2002 őszén csak "egyedi használatra", konkrétan az uniós csatlakozásra, fogadta el a parlament. A népszavazásról szóló általános törvényt a baloldal már több alkalommal is a parlament elé terjesztette, de elfogadását a jobboldal mindig megakadályozta.
80 százalék igen?
A népszavazáson való részvételre mintegy 8,5 millió állampolgár jogosult. Szavazni csak Csehország területén lehet, külföldön nem. A választási helyiségek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig lesznek nyitva. Kampánycsend nincs, hasonlóan a választáshoz. A végeredmény nem hivatalos kihirdetését a központi választási bizottság szombaton öt órára ígéri, a becsléseket, illetve a részeredményeket azonban a választóhelységek bezárásától folyamatoson közlik.
A várható részvételről több felmérés is készült, mégpedig különböző eredménnyel. A politikai elemzők ezek alapján arra számítanak, hogy a részvétel 55-60 százalék között lesz, s a részvevők mintegy 75-80 százaléka igent mond a csatlakozásra.
Csak a kommunisták ellenzik
A parlamenti politikai pártok közül Csehország uniós csatlakozását az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártján kívül minden tömörülés hivatalosan támogatja. Az uniós csatlakozásnak azonban vannak komoly ellenzői a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párton, valamint a másik ellenzéki erőn, a Polgári Demokratikus Párton belül is. A polgári demokraták több ismert személyisége - például Ivan Langer párt-, és képviselőházi alelnök
vagy Martin Ríman volt közlekedési miniszter - nyíltan kijelentették, hogy nemmel fognak szavazni. Másrészt a kommunisták között is van támogatása a csatlakozásnak. A párt két alelnöke, Miloslav Ransdorf és Jirí Dolejs úgy nyilatkozott, hogy igent mond a csatlakozásra. Ez aránylag jól jelzi, hogy a kérdésben a pártokon belül is vannak véleménykülönbségek, olykor nem is kicsik. A civil szervezetek többsége szintén az unióba való belépés mellett tette le a voksát, de néhány ellene kampányolt. Egy civil szervezet pedig bírósági eljárást kezdeményezett a kormány ellen, mert szerinte azzal, hogy csak a belépés pártiakat támogatta, megsértette az alkotmányt.
A sajtó szerint a kampány gyengére sikeredett
A csatlakozást megelőző felvilágosító kampányra a cseh kormány 200 millió koronát (1,8 milliárd HUF) költött az idei költségvetésből. A kampány céljaira a külügyminisztérium elsősorban a nagy nézettségnek örvendő országos kereskedelmi televíziókban vett reklámidőt. Az uniós csatlakozást magyarázó és népszerűsítő anyagok 60 százalékát a Nova kereskedelmi televízió, míg 20-20 százalékát a Prima kereskedelmi televízió, illetve a közszolgálati televízió (CT) sugározta. Egy felmérés szerint a lakosság 70 százaléka nyilatkozta, hogy őt megszólította a kampány, de jónak csak a megkérdezettek nem egészen fele minősítette. A lakosság a konkrétumokat kifogásolta. A sajtó és számos politikus - elsősorban az ellenzék - viszont nagyon gyengének látta a kampányt.
Az önálló Csehország megalakulása óta (1993) ez az első népszavazás az országban. Csehország előtt hat uniós tagjelölt ország - Málta, Szlovénia, Magyarország, Litvánia, Szlovákia és Lengyelország - már igent mondott a csatlakozásra. Prágában szintén erre az eredményre számítanak.
MTI - fidesz.hu