Glattfelder: Vessünk véget a pazarlásnak!

Az Európai Parlament szerdai ülésén elfogadott határozatában támogatja az Európai Bizottság azon szándékát, hogy engedélyezzék egyes állati eredetű fehérjék takarmányozásban való felhasználását.

Dátum: 2011-07-06 15:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=165068
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:27:47.063521, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő üdvözölte az Európai Parlament döntését. A képviselő szerint meg kell szüntetni azt a pazarló gyakorlatot, amely tiltja az állati eredetű fehérjék takarmányozási célú feldolgozását.

Európa jelenleg fehérjetakarmány szükségletének kevesebb, mint egyharmadát tudja előállítani, a többit importból, főként dél-amerikai eredetű szójából kell fedezni. Ez nemcsak az európai állattartó gazdák kiszolgáltatottságát növeli, hanem súlyos környezet- és klímavédelmi aggályokat is felvet. A szója iránti fokozódó kereslet arra ösztönzi a termelőket Dél-Amerikában, hogy egyre nagyobb területeket vessenek be szójával. A mezőgazdasági területeket pedig csak az esőerdők kiirtásával tudják növelni.

A fehérjeimport teljes kiváltásához az EU megművelt földterületének több mint 10%-ára lenne szükség. Ezért a jelenlegi körülmények között nyilvánvaló, hogy csupán az európai fehérjenövények termelésének növelésével nem szüntethető meg a függőség. Ráadásul a kontinens túlnyomó részén az éghajlati adottságok nem teszik lehetővé a legversenyképesebb fehérjenövény, a szója termelését.

Az egyes – nem kérődzőkből előállított - állati eredetű fehérjék felhasználásával ugyanakkor enyhíteni lehetne a szójaimport iránti igényt, s így fenntarthatóbbá és jövedelmezőbbé válna az európai állattenyésztés.

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő üdvözölte az Európai Parlament döntését. A képviselő szerint meg kell szüntetni azt a pazarló gyakorlatot, amely tiltja az állati eredetű fehérjék takarmányozási célú feldolgozását.

Európa jelenleg fehérjetakarmány szükségletének kevesebb, mint egyharmadát tudja előállítani, a többit importból, főként dél-amerikai eredetű szójából kell fedezni. Ez nemcsak az európai állattartó gazdák kiszolgáltatottságát növeli, hanem súlyos környezet- és klímavédelmi aggályokat is felvet. A szója iránti fokozódó kereslet arra ösztönzi a termelőket Dél-Amerikában, hogy egyre nagyobb területeket vessenek be szójával. A mezőgazdasági területeket pedig csak az esőerdők kiirtásával tudják növelni.

A fehérjeimport teljes kiváltásához az EU megművelt földterületének több mint 10%-ára lenne szükség. Ezért a jelenlegi körülmények között nyilvánvaló, hogy csupán az európai fehérjenövények termelésének növelésével nem szüntethető meg a függőség. Ráadásul a kontinens túlnyomó részén az éghajlati adottságok nem teszik lehetővé a legversenyképesebb fehérjenövény, a szója termelését.

Az egyes – nem kérődzőkből előállított - állati eredetű fehérjék felhasználásával ugyanakkor enyhíteni lehetne a szójaimport iránti igényt, s így fenntarthatóbbá és jövedelmezőbbé válna az európai állattenyésztés.