Afrikából származunk

A modern ember legrégibb maradványait ásta ki Etiópiában az amerikai Kalifornia állambeli Berkeley-ben működő egyetem kutatócsoportja. A három homo sapiens koponyacsontjai mintegy 160 ezer évesek. A leletnek a Nature című brit szakfolyóirat legfrissebb számában ismertetett elemzése alátámasztja azt a feltevést, hogy a mai ember Afrikában alakult ki, és onnan terjedt el.

Dátum: 2003-06-12 14:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11600
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:25:27.382522, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A koponyacsontokat még 1997-ben ásták ki a kövületekben gazdag Afar-síkságon lévő Herto falu közelében, Addisz Abebától mintegy 230 kilométernyire északkeletre. A koponyákon karcolások látszanak, ami halottkultuszra utalhat - jelezte a Tim White vezette berkeleyi tudóscsoport. Az egyik koponya egy felnőtt férfié volt, és nagyon jó állapotban maradt fenn. Egy másik felnőtt koponyájának csak a teteje maradt meg. Egy gyerek koponyáját pedig apró darabkákból kellett összerakni türelmes puzzle-munkával. A Herto-hominidák koponyájának formája és mérete annyira hasonlít a ma élő emberéhez (homo sapiens sapiens), hogy a tudósok a homo sapienshez sorolják őket, bár külön alfajba, jelesül a homo sapiens idaltuba. Az idaltu idősebbet jelent afar nyelven az AP szerint.

Az új lelet egy eddig hiányzó láncszemet alkot az Afrikában lelt még öregebb kövületek és a fiatalabb leletek, vagyis a ma élő ember között. Más szóval a homo sapiens idaltu a ma élő ember közvetlen ősének tekinthető. A koponyadarabok mellett a tudósok kőszerszámokat és állati csontokat is kiástak. Antilopok és vízilovak maradványai utalnak az akkori emberek étrendjére. A környezet elemzése alapján a Herto-hominidák egy édesvízű tó partján éltek. Az eddig ismert legidősebb homo sapiens-maradványokat 1969-ben az izraeli Kafce-barlangban találták, ahol összesen 21, mintegy százezer éves csontvázat tártak fel.

A "bölcs emberek" egyébként hajszál híján kihaltak, mielőtt meghódították az egész világot: 70 ezer évvel ezelőtt mindössze kétezren voltak egy másik tanulmány szerint, amelyet a kaliforniai egyetem standfordi részlegén dolgozó tudósok készítettek. Az emberek öröklött tulajdonságaiban világszerte olyan kevés az eltérés, hogy csak nagyon kicsiny génkészletből meríthettek -

mutattak rá az amerikai kutatók az orosz tudományos akadémia

tudósaival közös tanulmányukban, amely az American Journal of Human Genetics című szaklapban jelent meg. Ez az aznalízis megerősíti továbbá, hogy a homo sapiens hozzávetőleg 70 ezer éve kerekedett fel afrikai hazájából, és hódította meg a világ többi részét. Egy korábbi tanulmány, amely 21 néptörzshöz tartozó ezer férfi Y-kromoszómáját vizsgálta, 66 ezer évvel ezelőttre datálta az Afrikából való kilépést.

MTI - fidesz.hu