Elfogadta a Ház az új egyházügyi törvényt
Elfogadta a Ház keddre virradó éjszaka az új egyházügyi törvényt, amellyel tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd.
Dátum: 2011-07-12 08:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=165229
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:28:45.823520, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jelenlévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak.
A jogszabály értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.
A KDNP eredeti javaslata még három kategóriát rögzített: a bevett, illetve elismert felekezeteket, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, illetve további olyan egyházakat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek, és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek.
Az utóbbi két kategóriát azonban végül nem vezették be, s a törvényben csak az említett 14 egyházat rögzítették. A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet majd, kétharmados többséggel. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti.
A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; ha tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; ha legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon; ha az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; ha a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; valamint ha tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát. A legalább ezer tag meglétére vonatkozó kritériumot az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslata törölte. A kormány a törvény alapján egyháznak nem minősülő, közfeladatot ellátó szervezetekkel legkésőbb december 31-ig megállapodást köthet.
A törvény szerint az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős tárcavezetőnek a Ház elé kell terjesztenie annak az egyháznak a megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó javaslatot, amely felhagy a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezik. Jogutód nélkül akkor szűnik meg egy egyház, ha feloszlását legfőbb szerve kimondta. Az a korábban javasolt passzus azonban, hogy a bíróság - majd a módosítások nyomán a parlament, illetve miniszter - törölheti a nyilvántartásból azt az egyházat, amelynek tevékenysége az alaptörvénnyel ellentétes, jogszabályba ütközik, illetve amelynek tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vétel nem történhetett volna meg, nem szerepel a jogszabály végső változatában. Ellenzéki képviselők a záróvitában azt kifogásolták, hogy így nincs törvényes mód az esetlegesen közösségellenes egyházak megszüntetésére, feltéve, hogy egyszer már elismerték őket. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint azonban ez a vallási közösségek működésének garanciája.
A jogszabály keretet biztosít ahhoz, hogy "az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal". Garantálja továbbá, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatás költségeit - külön törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások alapján - az állam biztosítja, míg a közoktatási intézmény köteles a dologi feltételeket és más, kötelező iskolai foglalkozásokkal nem ütköző időpontot, az egyház pedig hitoktató, illetve hittanárt biztosítani.
Az egyházak a kormánnyal kötött megállapodás alapján külön jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön-és kórházlelkészi szolgálatot vagy más speciális szolgálatot is végezhetnek. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jelenlévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak.
A jogszabály értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.
A KDNP eredeti javaslata még három kategóriát rögzített: a bevett, illetve elismert felekezeteket, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, illetve további olyan egyházakat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek, és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek.
Az utóbbi két kategóriát azonban végül nem vezették be, s a törvényben csak az említett 14 egyházat rögzítették. A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet majd, kétharmados többséggel. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti.
A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; ha tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; ha legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon; ha az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; ha a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; valamint ha tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát. A legalább ezer tag meglétére vonatkozó kritériumot az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslata törölte. A kormány a törvény alapján egyháznak nem minősülő, közfeladatot ellátó szervezetekkel legkésőbb december 31-ig megállapodást köthet.
A törvény szerint az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős tárcavezetőnek a Ház elé kell terjesztenie annak az egyháznak a megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó javaslatot, amely felhagy a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezik. Jogutód nélkül akkor szűnik meg egy egyház, ha feloszlását legfőbb szerve kimondta. Az a korábban javasolt passzus azonban, hogy a bíróság - majd a módosítások nyomán a parlament, illetve miniszter - törölheti a nyilvántartásból azt az egyházat, amelynek tevékenysége az alaptörvénnyel ellentétes, jogszabályba ütközik, illetve amelynek tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vétel nem történhetett volna meg, nem szerepel a jogszabály végső változatában. Ellenzéki képviselők a záróvitában azt kifogásolták, hogy így nincs törvényes mód az esetlegesen közösségellenes egyházak megszüntetésére, feltéve, hogy egyszer már elismerték őket. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint azonban ez a vallási közösségek működésének garanciája.
A jogszabály keretet biztosít ahhoz, hogy "az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal". Garantálja továbbá, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatás költségeit - külön törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások alapján - az állam biztosítja, míg a közoktatási intézmény köteles a dologi feltételeket és más, kötelező iskolai foglalkozásokkal nem ütköző időpontot, az egyház pedig hitoktató, illetve hittanárt biztosítani.
Az egyházak a kormánnyal kötött megállapodás alapján külön jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön-és kórházlelkészi szolgálatot vagy más speciális szolgálatot is végezhetnek. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
Lázár: Nem tűrjük tovább a parlamentben egy éve folyó zsidózást és cigányozást
A jobbikos Novák Előd felszólalása okozott hosszas vitát az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában keddre virradó éjszaka az Országgyűlésben. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki politikus szavaira reagálva közölte, pártja nem tudja tovább tiszta lelkiismerettel tűrni "azt a zsidózást és cigányozást", amit a Jobbik egy éve folytat a parlamentben. A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője először bocsánatkérésre szólította a jobbikos Novák Elődöt a parlament plenáris ülésén, amiért az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában úgy fogalmazott, Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkártól "mit is várhatnánk mást", mint a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség bevett egyházként történő elismerésének javaslását. Novák Előd ezt követő felszólalásában nem kért bocsánatot az államtitkártól, Fónagy János pedig közölte, nem is várja ezt el a jobbikos politikustól, hiszen szerinte ő nem mondott mást, mint amit "szellemi példaképei" is mondtak. Az államtitkár Novák Előd felszólalására reagálva megjegyezte: a Dohány utcai zsinagógában azért találhat olyan kevés embert, mert az országból hatszázezer ember hiányzik, hiszen Novák Előd "szellemi példaképei oda ezt a helyzetet teremtették". Fónagy János arra kérte a jobbikos képviselőt, ne hányja a zsidó közösség szemére, hogy kevesen vannak. "Hogy nem szégyelli, az rendben van, de azért számon ne kérje tőlünk" - fűzte hozzá.Lázár János ismételt felszólalásában azt mondta, a kormánytöbbség megteremti annak törvényes feltételeit, hogy "egyszer és mindenkorra" véget vessen a jobbikos képviselők zsidózásának és cigányozásának.
A jobbikos Novák Előd felszólalása okozott hosszas vitát az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában keddre virradó éjszaka az Országgyűlésben. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki politikus szavaira reagálva közölte, pártja nem tudja tovább tiszta lelkiismerettel tűrni "azt a zsidózást és cigányozást", amit a Jobbik egy éve folytat a parlamentben. A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője először bocsánatkérésre szólította a jobbikos Novák Elődöt a parlament plenáris ülésén, amiért az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában úgy fogalmazott, Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkártól "mit is várhatnánk mást", mint a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség bevett egyházként történő elismerésének javaslását. Novák Előd ezt követő felszólalásában nem kért bocsánatot az államtitkártól, Fónagy János pedig közölte, nem is várja ezt el a jobbikos politikustól, hiszen szerinte ő nem mondott mást, mint amit "szellemi példaképei" is mondtak. Az államtitkár Novák Előd felszólalására reagálva megjegyezte: a Dohány utcai zsinagógában azért találhat olyan kevés embert, mert az országból hatszázezer ember hiányzik, hiszen Novák Előd "szellemi példaképei oda ezt a helyzetet teremtették". Fónagy János arra kérte a jobbikos képviselőt, ne hányja a zsidó közösség szemére, hogy kevesen vannak. "Hogy nem szégyelli, az rendben van, de azért számon ne kérje tőlünk" - fűzte hozzá.
Lázár János ismételt felszólalásában azt mondta, a kormánytöbbség megteremti annak törvényes feltételeit, hogy "egyszer és mindenkorra" véget vessen a jobbikos képviselők zsidózásának és cigányozásának.