Szakértők és a felelősség

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata úgy döntött, hogy a Széchenyi Terv keretében az önkormányzati bérlakásállomány növelésének céljából pályázatot nyújt be és ehhez 860 MFt keretet biztosít. Egyúttal felhatalmazta a polgármestert a pályázat aláírására és benyújtására. A határozat határidőnek: 2002. szeptember 30-át, felelősnek: dr. Tóth József polgármestert jelölte meg. A pályázatot nem nyútották be, a hivatalos verzió szerint azért, mert az anyag, csak jóval a pályázati határidő lejárta után készült el.

Dátum: 2003-06-12 22:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11620
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:25:33.379538, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az üggyel kapcsolatosan a képviselőtestület Fidesz-frakciója az alábbiakat fogalmazta meg:

1. A kerületben lakásra várókat, de különösen a meghiúsult pályázat potenciális kedvezményezettjeit kár érte, hiszen lakáshelyzetük megoldásának időpontja - legjobb esetben is - későbbre tolódik. Ezért a legelső feladatnak a potenciális érintettek körének kárenyhítését kell, (illetve: kellett volna) tekinteni. Sajnálatosan a pályázat meghiúsulása óta több hónap eltelt és erről, illetve róluk egy szó sem esett. (Ezzel kapcsolatosan az előterjesztésben is mindössze egy(!) külső feltétel teljesüléséhez kötött mondat található.) Ez morálisan elfogadhatatlan.

2. Súlyos hibát követettek mindazok, akik szándékosan elhallgatták, hogy a testület által előirt szeptember 30-ára a dokumentáció nem készült el. Ennek nyilvánvalóan politikai oka volt, mégpedig az, hogy a választások finisében a koalíciós pártok nem akarták a vezetési és szakértői képességeiket leleplezően bemutató információnak nyilvánosságra kerülését;

3. A képviselőket csak két hónappal a pályázati határidő (okt. 31) lejárta után tájékoztatták, hogy a pályázati határidőre sem készült el a pályázati anyag és a pályázatot nem adták be. Az, hogy két hónapig nem tűzték napirendre az nem szakmai és nem hivatali, hanem ugyancsak politikai indítékra vezethető vissza.

4. Miközben az ülés anyagának mellékletében tájékoztatást kapunk az ügyintézés üteméről, arról, hogy ki, mikor, mit tett vagy nem tett, addig nincs beszámoló-jelentés arról, mit tett a téma önkormányzati testület által kijelölt felelőse, a polgármester, azon kívül, hogy megbízta az alpolgármestert a feladatok koordinálásával. Például: Hogyan érvényesült felelőssége? Hogyan ellenőrizte a munkákat? Mikor észlelte először a csúszást? Mit tett akkor? Mit tett a szeptemberi határidő lejárta után? Mint a téma felelőse, miért nem tájékoztatta azonnal a képviselőket a történtekről? Mint a téma felelőse, miért nem az ő felelősségének beismerésével kezdődik ez az előterjesztés? ...És a kérdések még hosszan folytathatók...

5. Nem a körülmények ritka összeesése következtében előállt "egyszeri" hibáról, hanem egy régóta és általánosan létező probléma manifesztációjáról. Kerületünk politikai vezetésének nem kellő felkészültségét és a környezetükben szakértőként működő klientúra alakalmatlanságát több éve tapasztalhatjuk. Mindenekelőtt az előterjesztések szapora színvonal alattiságában, a fantázia és koncepció nélküli koncepciókban, a tartalmatlan beszámolókban és általában lehetőségeink folyamatos elszalasztásában. Az elmúlt időszakban az önkormányzatot a szűk körben meghozott döntések szentesítésére alkalmas gépezetté, pecsétnyomó testületté silányították.

De említhetnénk itt az ideiglenes piac beindítása körüli szerencsétlenkedéseket, a Lehel Csarnok túlméretezését, illetve kihasználatlanságát, az Alkotmány és törvényellenes döntéseinket, a szapora törvényességi kifogásokat, stb. Mi ellenzéki képviselők számtalan alkalommal jeleztük ezt a "minőségi problémát", ám azok rendszeresen süket fülekre találtak.

6. A demokráciáról, a nyilvánosságról, a pártatlan tájékoztatásról, az érdemi vitáról, az együttműködésről, az itt élők igényeiről, érdekeiről, vagy a kulturált szokások betartásáról, mi az Önök felfogása, azt már megismerhettük. Azt, hogy Önöknek mit jelent az a szó, hogy felelős, vagy, hogy felelősség nem tudjuk. Eddig még csak az derült ki, hogy nem mindig érzik. Azt, hogy vállalják-e, azt majd csak ezután tudhatjuk meg.

Visszatekintve a történésekre és azokat az országos események keretei közé helyezve megállapítottuk:

1. Az országgyűlési választások után az MSZP-SZDSZ kormány nagy lendülettel és bőkezű osztogatással kezdte meg működését. Azt gondolhatták (joggal), hogy az előző kormánytól megörökölt gazdasági feltételek lehetővé teszik a nagyobb szabású akciókat a lakásépítés terén is. Ezért a kerület júniusban úgy határozott, hogy 860 milliós önrésszel bér-lakásépítési pályázatot nyújt be a Széchenyi Terv keretében a Gazdasági Minisztériumhoz.

2. A nyár közepén, de különösen a végén már látni lehetett, hogy a sokirányú osztogatás eredményeként elfogytak a korábbi keretek. Látni lehetett a költségvetés tervezésénél, hogy a "Többet az önkormányzatoknak" kampányszlogen nemcsak, hogy nem teljesíthető, hanem az önkormányzati szférában komoly megszorítások várhatók. Sőt az is kiderült, hogy a Széchenyi Tervre sincs az új vezetésnek igénye.

3. Ebben az új helyzetben a helyi vezetés is átértékelte korábbi álláspontját. Nem állítható hogy direkt, ám tény, hogy elkésnek a pályázat határidőre való beadásával - amire tudomásom szerint, ez idáig, kerületünkben nem volt példa.

4. Érezvén a helyzet kínosságát. megígérik, hogy a következőkben, ha erre mód lesz, pályázni fognak. Persze nem 860 millióval, hanem csak 256 millióval. Több mint leleplező, hogy ez a 256 millió már a pályázat lekéséséről szóló tájékoztató tárgyalásának napján már olvasható volt egy másik előterjesztésben: a 2003-as költségvetés előzetes sarokszámai között.

5. Az önkormányzatok anyagi feltételeinek az MSZP-SZDSZ kormány általi erős megkurtítása, nemcsak közvetlenül hatott, hanem ma már jól láthatóan közvetetten is. Így például a lakásépítések állami támogatásának önkormányzatokon átvezető csatornáinak erős szűkülésében is.

fidesz.hu