Balog: A nemzetpolitika szerves része a cigányintegráció
A magyarországi cigánypolitika nem lehet csupán szociális vagy úgymond közbiztonsági kérdés, hanem nagyon fontos nemzetstratégiai kérdés is, egy erős nemzet elképzelhetetlen sikeres cigányintegráció nélkül - fejtette ki csütörtökön Tusnádfürdőn az MTI-nek Balog Zoltán.
Dátum: 2011-07-21 16:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=165583
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:30:52.619149, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár e témának volt az előadója a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) rendezett, Az európai romastratégia a gyakorlatban - itthon és otthon címet viselő beszélgetésen. Az MTI-nek adott nyilatkozatában megállapította: a magyarországi cigánypolitikára általában úgy tekintenek, mint szociálpolitikai kérdésre, amennyiben a szegénység, a nyomor felszámolása a cél, másrészt pedig közbiztonsági problémának is tartják, hiszen a szegénységgel olyan bűnügyi tevékenységek köthetők össze, amelyek zavarják a kisebbséget is, a többséget is. Balog Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet: a magyarországi cigánypolitika fontos nemzetstratégiai kérdés. A magyarság jövőbeni jóléte szempontjából ugyanis döntő jelentősége van annak, hogy miként alakul a cigányság élete, különös tekintettel a demográfiai tényezőkre - mondta.
"Egyrészt úgy kell együtt élnünk, hogy az ő jövőbeni tevékenységük, életmódjuk erősítsen, és ne gyengítsen bennünket, másrészt pedig fel kell fedeznünk azokat a pozitívumokat, amelyeket ez az együttlét jelent. Olyan kisebbségről van szó, amely legalább ötszáz éve együtt él velünk" - fejtette ki az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy bizonyos időszakokra jellemző volt a magyar többség és a roma kisebbség békés együttélése. Ha ezt sikerül most is megvalósítani, az hozzájárul a magyar nemzet erősödéséhez - fűzte hozzá, leszögezve: egy erős nemzet elképzelhetetlen sikeres cigányintegráció nélkül. Ennek a kérdésnek van Kárpát-medencei dimenziója is - mondta Balog Zoltán. A határainkon kívül élő magyar közösségeknek ugyanis részben szerves, részben elkülönült részei a magyar ajkú cigányok, akik magyarnak tartják magukat - állapította meg, utalva arra is, hogy számos helyen - főleg Erdélyben - azért sikerült megmenteni a magyar nyelvű oktatást, mert a cigányok igénylik azt. Persze vannak olyan helyek is, ahol a magyarok éppen a cigány többség miatt viszik el román vagy szlovák nyelvű iskolába a gyermekeiket. "Ez bizonyos szempontból érthető, de jó lenne, ha a tendencia nem folytatódna" - mondta Balog Zoltán. Arról kellene tehát beszélni - fűzte hozzá -, hogy miként tesszük a nemzetpolitika szerves részévé a cigányintegrációt.
A politikának számos lehetősége van ennek elősegítésére, noha meg kell küzdeni a társadalmi előítéletekkel is - mondta a kérdésre válaszolva a tisztségviselő. Szerinte a többség megnyerése a legfontosabb. Ha az állampolgárok többsége nem akarja a romaintegrációt, akkor az nem is lesz sikeres - mondta. "Mi azért dolgoztuk ki az európai uniós keretstratégiát, mert úgy gondoltuk: ha már Magyarország nem tudja kikerülni ezt a kérdést, legalább álljon az ügy élére" - fogalmazott az államtitkár, aki szerint ez részben kommunikációs, részben oktatási kérdés. Szerinte nagyon fontos, hogy a cigánykisebbségnek megtanítsák a magyar kultúrát, erősítsék bennük a kettős identitást, miszerint ők egyszerre cigányok és magyarok. Ám a magyar többségnek is meg kell ismernie a cigányság életét - tette hozzá. Nem állíthatjuk, hogy létezik egységes cigányság. Az államtitkár utalt azokra a cigányokra, akik egykor a volt román királyság, Havasalföld területéről vándoroltak be alig több mint száz éve Magyarországra, ők a beás cigányok. Egészen más kulturális közeget alkotnak a romungrók, akik Magyarországon a cigányság többségét alkotják, és megint mások az oláh cigányok - mondta Balogh Zoltán, aki szerint a köztük kialakítandó együttműködés legalább annyira fontos, mint a többség és a kisebbség együttműködése.
A társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár e témának volt az előadója a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) rendezett, Az európai romastratégia a gyakorlatban - itthon és otthon címet viselő beszélgetésen. Az MTI-nek adott nyilatkozatában megállapította: a magyarországi cigánypolitikára általában úgy tekintenek, mint szociálpolitikai kérdésre, amennyiben a szegénység, a nyomor felszámolása a cél, másrészt pedig közbiztonsági problémának is tartják, hiszen a szegénységgel olyan bűnügyi tevékenységek köthetők össze, amelyek zavarják a kisebbséget is, a többséget is. Balog Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet: a magyarországi cigánypolitika fontos nemzetstratégiai kérdés. A magyarság jövőbeni jóléte szempontjából ugyanis döntő jelentősége van annak, hogy miként alakul a cigányság élete, különös tekintettel a demográfiai tényezőkre - mondta.
"Egyrészt úgy kell együtt élnünk, hogy az ő jövőbeni tevékenységük, életmódjuk erősítsen, és ne gyengítsen bennünket, másrészt pedig fel kell fedeznünk azokat a pozitívumokat, amelyeket ez az együttlét jelent. Olyan kisebbségről van szó, amely legalább ötszáz éve együtt él velünk" - fejtette ki az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy bizonyos időszakokra jellemző volt a magyar többség és a roma kisebbség békés együttélése. Ha ezt sikerül most is megvalósítani, az hozzájárul a magyar nemzet erősödéséhez - fűzte hozzá, leszögezve: egy erős nemzet elképzelhetetlen sikeres cigányintegráció nélkül. Ennek a kérdésnek van Kárpát-medencei dimenziója is - mondta Balog Zoltán. A határainkon kívül élő magyar közösségeknek ugyanis részben szerves, részben elkülönült részei a magyar ajkú cigányok, akik magyarnak tartják magukat - állapította meg, utalva arra is, hogy számos helyen - főleg Erdélyben - azért sikerült megmenteni a magyar nyelvű oktatást, mert a cigányok igénylik azt. Persze vannak olyan helyek is, ahol a magyarok éppen a cigány többség miatt viszik el román vagy szlovák nyelvű iskolába a gyermekeiket. "Ez bizonyos szempontból érthető, de jó lenne, ha a tendencia nem folytatódna" - mondta Balog Zoltán. Arról kellene tehát beszélni - fűzte hozzá -, hogy miként tesszük a nemzetpolitika szerves részévé a cigányintegrációt.
A politikának számos lehetősége van ennek elősegítésére, noha meg kell küzdeni a társadalmi előítéletekkel is - mondta a kérdésre válaszolva a tisztségviselő. Szerinte a többség megnyerése a legfontosabb. Ha az állampolgárok többsége nem akarja a romaintegrációt, akkor az nem is lesz sikeres - mondta. "Mi azért dolgoztuk ki az európai uniós keretstratégiát, mert úgy gondoltuk: ha már Magyarország nem tudja kikerülni ezt a kérdést, legalább álljon az ügy élére" - fogalmazott az államtitkár, aki szerint ez részben kommunikációs, részben oktatási kérdés. Szerinte nagyon fontos, hogy a cigánykisebbségnek megtanítsák a magyar kultúrát, erősítsék bennük a kettős identitást, miszerint ők egyszerre cigányok és magyarok. Ám a magyar többségnek is meg kell ismernie a cigányság életét - tette hozzá. Nem állíthatjuk, hogy létezik egységes cigányság. Az államtitkár utalt azokra a cigányokra, akik egykor a volt román királyság, Havasalföld területéről vándoroltak be alig több mint száz éve Magyarországra, ők a beás cigányok. Egészen más kulturális közeget alkotnak a romungrók, akik Magyarországon a cigányság többségét alkotják, és megint mások az oláh cigányok - mondta Balogh Zoltán, aki szerint a köztük kialakítandó együttműködés legalább annyira fontos, mint a többség és a kisebbség együttműködése.