Új nagyköveteknek adott át megbízólevelet Schmitt Pál
Jeszenszky Géza lesz Magyarország új norvégiai nagykövete; a volt külügyminiszteren kívül kilenc másik új külföldi képviseletvezetőnek adta át a megbízólevelet a köztársasági elnök.
Dátum: 2011-07-22 16:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=165624
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:31:06.703470, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Köztársasági Elnöki Hivatal közlése szerint Martonyi János külügyminiszter előterjesztésére Schmitt Pál átadta a megbízólevelet Sándorfi Eszternek (Athén), Szerdahelyi Istvánnak (Tokió), Balogh Csabának (Pozsony), Terényi Jánosnak (Újdelhi), Magyarics Tamásnak (Dublin), Jeszenszky Gézának (Oslo), Pántos Györgynek (Tunisz), Pethő Gyulának (Teherán) és Pecze Zoltánnak (Vilnius), valamint Faragó Csaba Attilának (Szingapúr) a Sándor-palotában. A leendő nagykövetek majdnem mindegyike karrier diplomata; Magyarics Tamás a tudományos, Faragó Csaba Attila az üzleti életből érkezett a diplomáciai pályára - tájékoztatta Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója az MTI-t pénteken.
Jeszenszky Géza egyetemi tanár 1990-94 között állt a magyar diplomácia élén, majd az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában részt vevő magyar delegáció helyettes vezetőjeként dolgozott. Tagja volt a Nyugat-európai Unió közgyűlésébe megfigyelői státusszal delegált magyar küldöttségnek is, 1995-től 1998-ig a Magyar Atlanti Tanács elnökeként dolgozott, 1998 és 2002 között washingtoni nagykövet volt. Martonyi János külügyminiszter - amikor a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elnevezésű kitüntetést, az úgynevezett Lánchíd-díjat tavaly augusztusban mások mellett Jeszenszky Gézának is átnyújtotta - azt mondta elődjéről: "a legnehezebb időben" volt külügyminiszter, a mai magyar külpolitika "kevesebb, gondolatszegényebb" lenne nélküle. Jeszenszky Géza egy hete látogatást tett Békés megyében; a Békéscsaba honlapján olvasható hír szerint a leendő nagykövet kiemelte: bár a skandináv állam nem EU-tag, olyan támogatásokat kínál a térségnek, amelyek fontosak, ezért meg kell győzni őket, ide érdemes befektetni.
Magyarics Tamásról Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke nagykövetjelöltek áprilisi bizottsági meghallgatása után azt mondta az MTI-nek: kiváló angolszász szakértő, külügyi kutatásokkal foglalkozó régi szakember. Magyarics Tamás - aki az MTI-nek elmondta, fontosnak tartja, hogy elméleti szakemberek is betölthessenek külügyi posztokat, mert a gyakorlati és az elméleti munka szorosan összefügg - előreláthatólag szeptemberben foglalja el állomáshelyét. Hangsúlyozta az ír-amerikai "különleges kapcsolat" fontosságát, utalva arra, hogy az Egyesült Államok egyfajta ugródeszkának tekinti Írországot az Európai Unió felé, és a kapcsolatok visszafelé is működnek. A Külügyminisztérium háttérintézményeként működő Magyar Külügyi Intézet igazgatói posztját július 31-ig tölti be Magyarics Tamás, utódát Martonyi János nevezi ki. Faragó Csaba Attila Szingapúrban Somogyi Ferencet váltja, aki korábban külügyminiszter és washingtoni nagykövet volt.
A Köztársasági Elnöki Hivatal közlése szerint Martonyi János külügyminiszter előterjesztésére Schmitt Pál átadta a megbízólevelet Sándorfi Eszternek (Athén), Szerdahelyi Istvánnak (Tokió), Balogh Csabának (Pozsony), Terényi Jánosnak (Újdelhi), Magyarics Tamásnak (Dublin), Jeszenszky Gézának (Oslo), Pántos Györgynek (Tunisz), Pethő Gyulának (Teherán) és Pecze Zoltánnak (Vilnius), valamint Faragó Csaba Attilának (Szingapúr) a Sándor-palotában. A leendő nagykövetek majdnem mindegyike karrier diplomata; Magyarics Tamás a tudományos, Faragó Csaba Attila az üzleti életből érkezett a diplomáciai pályára - tájékoztatta Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója az MTI-t pénteken.
Jeszenszky Géza egyetemi tanár 1990-94 között állt a magyar diplomácia élén, majd az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában részt vevő magyar delegáció helyettes vezetőjeként dolgozott. Tagja volt a Nyugat-európai Unió közgyűlésébe megfigyelői státusszal delegált magyar küldöttségnek is, 1995-től 1998-ig a Magyar Atlanti Tanács elnökeként dolgozott, 1998 és 2002 között washingtoni nagykövet volt. Martonyi János külügyminiszter - amikor a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elnevezésű kitüntetést, az úgynevezett Lánchíd-díjat tavaly augusztusban mások mellett Jeszenszky Gézának is átnyújtotta - azt mondta elődjéről: "a legnehezebb időben" volt külügyminiszter, a mai magyar külpolitika "kevesebb, gondolatszegényebb" lenne nélküle. Jeszenszky Géza egy hete látogatást tett Békés megyében; a Békéscsaba honlapján olvasható hír szerint a leendő nagykövet kiemelte: bár a skandináv állam nem EU-tag, olyan támogatásokat kínál a térségnek, amelyek fontosak, ezért meg kell győzni őket, ide érdemes befektetni.
Magyarics Tamásról Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke nagykövetjelöltek áprilisi bizottsági meghallgatása után azt mondta az MTI-nek: kiváló angolszász szakértő, külügyi kutatásokkal foglalkozó régi szakember. Magyarics Tamás - aki az MTI-nek elmondta, fontosnak tartja, hogy elméleti szakemberek is betölthessenek külügyi posztokat, mert a gyakorlati és az elméleti munka szorosan összefügg - előreláthatólag szeptemberben foglalja el állomáshelyét. Hangsúlyozta az ír-amerikai "különleges kapcsolat" fontosságát, utalva arra, hogy az Egyesült Államok egyfajta ugródeszkának tekinti Írországot az Európai Unió felé, és a kapcsolatok visszafelé is működnek. A Külügyminisztérium háttérintézményeként működő Magyar Külügyi Intézet igazgatói posztját július 31-ig tölti be Magyarics Tamás, utódát Martonyi János nevezi ki. Faragó Csaba Attila Szingapúrban Somogyi Ferencet váltja, aki korábban külügyminiszter és washingtoni nagykövet volt.
Norvégia segíthet a magyar energiafüggőség enyhítésében
Norvégia segíthet a magyar energiafüggőség enyhítésében - mondta az MTI-nek pénteken Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, aki előző nap vette át a köztársasági elnöktől a megbízólevelet a norvég nagyköveti posztra, Oslóba. Az egyetemi professzor azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a skandináv államból Lengyelországon és Szlovákián keresztül cseppfolyósított gázt szállítsanak Magyarországra. Kulcskérdésnek nevezte a magyar energiafüggőség felszámolását; "ebben nagy örömmel fogok részt venni". Utalt arra, hogy Norvégia közismerten gazdag szénhidrogénekben, kőolajban és földgázban, "ez fontos lehet számunkra, esetleg onnan is lehet energiát vásárolni". Jeszenszky Géza szerint a magyar társadalom nem ismeri eléggé Skandináviát és azon belül Norvégiát. Elmondta, miniszteri minőségében kétszer járt Norvégiában, akkor szeretett bele az északi országba, és tapasztalta meg személyesen is azt a sok értéket, amelyet "érdemes volna minél jobban meghonosítani nálunk".Kiemelte, a norvég nép becsületességét, "a korrupció teljesen ismeretlen ebben az országban". Ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy a norvégoknak a természet kedvelése és tisztelete mellett nagyon józan környezetvédelmi szemléletük van. A leendő nagykövet a Magyarországi Kárpát Egyesület - az első, 1873-ban alapított magyarországi turistaegyesület - elnökeként kifejtette: szeretné erősíteni a magyarországi idegenforgalmat, a norvég természetjárókat és turistákat Magyarországra csalogatni, kiemelt céljának tekinti az egyesületi kapcsolatok erősítését. Arról is beszélt, hogy a magyar mezőgazdasági termékeknek is lehetne ismét piacot találni, mint magyarázta, a rendszerváltozás előtt mélyhűtött termékeket szállítottak Magyarországról Norvégiába. Céljaival kapcsolatban azt is megemlítette: a geotermikus energia központjának számító Izlandon is akkreditált nagykövet, és törekedni fog arra, hogy az ilyen energia hasznosításának technikája tovább terjedjen Magyarországon, amely ebből a szempontból a legkedvezőbb adottságokkal rendelkezik Európában.
Jeszenszky Géza - aki előreláthatólag az augusztus végi, szeptember eleji nagyköveti értekezlet után utazik ki Oslóba - az MTI kérdésére válaszolva azt is elmondta: az Országgyűlés külügyi bizottságában a nagykövetjelölti meghallgatáson a Jobbik éles bírálatot fogalmazott meg vele szemben Nyugat-barátsága miatt. "Lényegében az fáj nekik, hogy én az antiszemitizmusukat nyilvánosan is elítélem és veszélyesnek tartom különösen a külpolitikai koncepciójukat" - mondta. Hozzátette, Kovács László volt külügyminiszter, a bizottság MSZP-s alelnöke elhatárolódott a Jobbik éles kritikájától és "korrekt politikai ellenfélnek" nevezte őt. Jeszenszky Géza 1990-94 között állt a magyar diplomácia élén, majd az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában részt vevő magyar delegáció helyettes vezetőjeként dolgozott. Tagja volt a Nyugat-európai Unió közgyűlésébe megfigyelői státusszal delegált magyar küldöttségnek is, 1995-től 1998-ig a Magyar Atlanti Tanács elnökeként dolgozott, 1998 és 2002 között washingtoni nagykövet volt.
Norvégia segíthet a magyar energiafüggőség enyhítésében - mondta az MTI-nek pénteken Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, aki előző nap vette át a köztársasági elnöktől a megbízólevelet a norvég nagyköveti posztra, Oslóba. Az egyetemi professzor azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a skandináv államból Lengyelországon és Szlovákián keresztül cseppfolyósított gázt szállítsanak Magyarországra. Kulcskérdésnek nevezte a magyar energiafüggőség felszámolását; "ebben nagy örömmel fogok részt venni". Utalt arra, hogy Norvégia közismerten gazdag szénhidrogénekben, kőolajban és földgázban, "ez fontos lehet számunkra, esetleg onnan is lehet energiát vásárolni". Jeszenszky Géza szerint a magyar társadalom nem ismeri eléggé Skandináviát és azon belül Norvégiát. Elmondta, miniszteri minőségében kétszer járt Norvégiában, akkor szeretett bele az északi országba, és tapasztalta meg személyesen is azt a sok értéket, amelyet "érdemes volna minél jobban meghonosítani nálunk".
Kiemelte, a norvég nép becsületességét, "a korrupció teljesen ismeretlen ebben az országban". Ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy a norvégoknak a természet kedvelése és tisztelete mellett nagyon józan környezetvédelmi szemléletük van. A leendő nagykövet a Magyarországi Kárpát Egyesület - az első, 1873-ban alapított magyarországi turistaegyesület - elnökeként kifejtette: szeretné erősíteni a magyarországi idegenforgalmat, a norvég természetjárókat és turistákat Magyarországra csalogatni, kiemelt céljának tekinti az egyesületi kapcsolatok erősítését. Arról is beszélt, hogy a magyar mezőgazdasági termékeknek is lehetne ismét piacot találni, mint magyarázta, a rendszerváltozás előtt mélyhűtött termékeket szállítottak Magyarországról Norvégiába. Céljaival kapcsolatban azt is megemlítette: a geotermikus energia központjának számító Izlandon is akkreditált nagykövet, és törekedni fog arra, hogy az ilyen energia hasznosításának technikája tovább terjedjen Magyarországon, amely ebből a szempontból a legkedvezőbb adottságokkal rendelkezik Európában.
Jeszenszky Géza - aki előreláthatólag az augusztus végi, szeptember eleji nagyköveti értekezlet után utazik ki Oslóba - az MTI kérdésére válaszolva azt is elmondta: az Országgyűlés külügyi bizottságában a nagykövetjelölti meghallgatáson a Jobbik éles bírálatot fogalmazott meg vele szemben Nyugat-barátsága miatt. "Lényegében az fáj nekik, hogy én az antiszemitizmusukat nyilvánosan is elítélem és veszélyesnek tartom különösen a külpolitikai koncepciójukat" - mondta. Hozzátette, Kovács László volt külügyminiszter, a bizottság MSZP-s alelnöke elhatárolódott a Jobbik éles kritikájától és "korrekt politikai ellenfélnek" nevezte őt. Jeszenszky Géza 1990-94 között állt a magyar diplomácia élén, majd az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában részt vevő magyar delegáció helyettes vezetőjeként dolgozott. Tagja volt a Nyugat-európai Unió közgyűlésébe megfigyelői státusszal delegált magyar küldöttségnek is, 1995-től 1998-ig a Magyar Atlanti Tanács elnökeként dolgozott, 1998 és 2002 között washingtoni nagykövet volt.