Könnyítettek a vágópontok szabályozásán
Hamarosan pályázati forrásokat is igénybe lehet majd venni a szúrópontok létesítéséhez – tudta meg Bognár Lajostól, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárától kedden a Kossuth Rádió.
Dátum: 2011-08-16 09:30:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=167153
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:39:03.037558, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az uniós csatlakozás idején rengeteg kis vágópontot kellett bezáratni hazánkban, mivel nem feleltek meg az európai élelmiszerbiztonsági előírásoknak. Így aztán a kistermelők nem tudták levágatni a felnevelt állataikat, hogy a húsukat boltban értékesíthessék. Lehetetlen helyzetbe kerültek azok a falusi vendéglátók is, akik házi húsételeket szerettek volna kínálni, de nem tehették meg a hagyományos otthoni vágásokból.
A helyzetnek végül az a rendelet vetett véget, amely lehetővé tette a néhány állat levágására alkalmas úgynevezett szúrópontok működését. Vecsésen készült el az első ilyen létesítmény, de számos előírás akadályozta az építést. Nemrég módosult a rendelet, amely jelentős könnyítéseket tartalmaz – mondta a Kossuth Rádiónak Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.
A korlátozott kapacitású üzemekre kevesebb követelmény vonatkozik, mint a nagy vágóhidakra. A vágópontokon hetente száz sertést, húsz szarvasmarhát, illetve évente 250 ezer baromfit lehet levágni, és száz kilométeres körzetből fogadhatnak élő állatot. Nem kell külön üzemrészeket kialakítani, hanem időben kell elkülöníteni bennük az egyes munkafolyamatokat. Nincs szükség jelentős hűtőkapacitásra sem, hiszen a húst két órán belül elszállíthatja a tulajdonosa.
Az első vecsési vágópont után már sokan kedvet kaptak ilyen fejlesztéshez. Gazdaszervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek és börtönök is érdeklődnek. A 7-10 millió forintos beruházáshoz jelenleg nem vehető igénybe pályázat. Bognár Lajos viszont arról tájékoztatta a Kossuth Rádiót, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program rövidesen megnyíló élelmiszeripari programok támogatása fejezetében lesznek ilyen lehetőségek is.
Az uniós csatlakozás idején rengeteg kis vágópontot kellett bezáratni hazánkban, mivel nem feleltek meg az európai élelmiszerbiztonsági előírásoknak. Így aztán a kistermelők nem tudták levágatni a felnevelt állataikat, hogy a húsukat boltban értékesíthessék. Lehetetlen helyzetbe kerültek azok a falusi vendéglátók is, akik házi húsételeket szerettek volna kínálni, de nem tehették meg a hagyományos otthoni vágásokból.
A helyzetnek végül az a rendelet vetett véget, amely lehetővé tette a néhány állat levágására alkalmas úgynevezett szúrópontok működését. Vecsésen készült el az első ilyen létesítmény, de számos előírás akadályozta az építést. Nemrég módosult a rendelet, amely jelentős könnyítéseket tartalmaz – mondta a Kossuth Rádiónak Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.
A korlátozott kapacitású üzemekre kevesebb követelmény vonatkozik, mint a nagy vágóhidakra. A vágópontokon hetente száz sertést, húsz szarvasmarhát, illetve évente 250 ezer baromfit lehet levágni, és száz kilométeres körzetből fogadhatnak élő állatot. Nem kell külön üzemrészeket kialakítani, hanem időben kell elkülöníteni bennük az egyes munkafolyamatokat. Nincs szükség jelentős hűtőkapacitásra sem, hiszen a húst két órán belül elszállíthatja a tulajdonosa.
Az első vecsési vágópont után már sokan kedvet kaptak ilyen fejlesztéshez. Gazdaszervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek és börtönök is érdeklődnek. A 7-10 millió forintos beruházáshoz jelenleg nem vehető igénybe pályázat. Bognár Lajos viszont arról tájékoztatta a Kossuth Rádiót, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program rövidesen megnyíló élelmiszeripari programok támogatása fejezetében lesznek ilyen lehetőségek is.