"Újat nem mondott az MSZP a devizahitelezéssel kapcsolatban"

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke szerint az MSZP devizahitelezéssel kapcsolatos kilenc pontja közül többet a szocialista kabinet vetett el még 2009 tavaszán. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta, hogy most több olyan intézkedést javasolnak ellenzékből, amelyet évekkel ezelőtt kormányzópártként megléphettek volna.

Dátum: 2011-08-17 09:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=167184
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:39:13.505663, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Újat nem mondott az MSZP a devizahitelezéssel kapcsolatban, hiszen vagy a kormány által is javasolt intézkedéseket csomagolta át, vagy olyan korábbi javaslatát ismételte el, melyet még kormánypártként ellenzett" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, aki szerint a szocialista kormányok tehetetlenségét saját pénzügyminiszterük ismerte el a napokban egy rádióinterjúban.

Mint felidézte, Oszkó Péter azt mondta, hogy a 2006-2008 közötti időszakban, amikor a devizahitelek a legnagyobb növekedést produkálták, az akkori kormány nem vállalta, hogy korlátozza ezek felvételét. Elismerte, hogy az akkori kormánypárt már minden politikai kockázatot került, ami - utólag nézve - hiba volt.

Rétvári Bence szerint továbbra is csak a Fidesz-KDNP állt elő a devizahitelesek helyzetén segítő javaslatokkal, s míg újabb és újabb jogszabályokat hozott és hoz a devizahitelesek védelmében, addig az MSZP csak a régi, saját maga által is alkalmatlannak minősített javaslatokkal él.

A KDNP alelnöke szerint azonban rövid idő alatt kifulladt a szocialisták devizahiteleseket menteni szándékozó javaslata, és jól mutatja a szocialista párt folyamatos tanácstalanságát a problémával kapcsolatban, hogy időről időre csak a három évvel korábban már elvetett javaslatot tudják felmutatni.

Rétvári Bence kifejtette: a szocialisták által hétfőn bejelentett pontok között szerepel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által 2008-2009-ben előkészített, és az érintett minisztériumoknak, a Magyar Nemzeti Banknak, és a szakmai szervezeteknek véleményezésre megküldött javaslat.

Mint elmondta, a magáncsődjavaslattal kapcsolatos akkori hatásvizsgálat több jelentős problémára mutatott rá. Így a hitelintézetek nem érdekeltek az adósságrendezési eljárásban történő részvételben, ezért az egyezségkötésre - ami a jelen eljárás fő célja lenne - a gyakorlatban kevés esély mutatkozna. A belső kormányzati értékelés kiemeli azt is, hogy az előterjesztés alaptalan várakozásokat keltene az adósokban.

A KDNP alelnöke felidézte még, hogy a Magyar Bankszövetségnek koncepcionális észrevételei voltak a tervezettel kapcsolatban. A feketejövedelmek magas hazai aránya miatt olyan adósok is bekerülhettek volna a csődvédelem hatálya alá, akiknek van bevételük a tartozásuk kifizetésére, csak azt eltitkolják hitelezőik elől. A bankszövetség szerint a teljes listás hitelnyilvántartó rendszer nélkül elképzelhetetlen a magáncsőd bevezetése - jegyezte meg.

Rétvári Bence rámutatott: a korábbi igazságügyi tárca a fentiek alapján maga is arra a következtetésre jutott, hogy az egész szabályozási konstrukciót újra kell gondolni. Észrevételeik között szerepelt az is, hogy feleslegesen kötne le bírósági kapacitásokat, s a javaslat hátrányának tartották, hogy a pénzügyi intézményeknek nincs érdekeltségük a szocialista kormány által javasolt több éves magáncsődeljárásban, mert annak lezárásáig nem tudnák a könyveikből a tartozásokat kivezetni és a követeléseiket leírni, mindezzel a társasági adóalapjuknál ezt a veszteségforrást csökkenteni.

Mindez a tőkekövetelmény számításuk vonatkozásában is hátrányos a bankoknak, mert a magáncsőd alatti követeléseket kockázatos követelésként kellene évekig nyilvántartaniuk. A fenti megállapítások miatt a korábbi kormány a törvénytervezetet nem támogatta, és a szabályozási koncepció újragondolását 2009. tavaszán már nem tartotta időszerűnek - emlékeztetett a KDNP alelnöke.

"Újat nem mondott az MSZP a devizahitelezéssel kapcsolatban, hiszen vagy a kormány által is javasolt intézkedéseket csomagolta át, vagy olyan korábbi javaslatát ismételte el, melyet még kormánypártként ellenzett" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, aki szerint a szocialista kormányok tehetetlenségét saját pénzügyminiszterük ismerte el a napokban egy rádióinterjúban.

Mint felidézte, Oszkó Péter azt mondta, hogy a 2006-2008 közötti időszakban, amikor a devizahitelek a legnagyobb növekedést produkálták, az akkori kormány nem vállalta, hogy korlátozza ezek felvételét. Elismerte, hogy az akkori kormánypárt már minden politikai kockázatot került, ami - utólag nézve - hiba volt.

Rétvári Bence szerint továbbra is csak a Fidesz-KDNP állt elő a devizahitelesek helyzetén segítő javaslatokkal, s míg újabb és újabb jogszabályokat hozott és hoz a devizahitelesek védelmében, addig az MSZP csak a régi, saját maga által is alkalmatlannak minősített javaslatokkal él.

A KDNP alelnöke szerint azonban rövid idő alatt kifulladt a szocialisták devizahiteleseket menteni szándékozó javaslata, és jól mutatja a szocialista párt folyamatos tanácstalanságát a problémával kapcsolatban, hogy időről időre csak a három évvel korábban már elvetett javaslatot tudják felmutatni.

Rétvári Bence kifejtette: a szocialisták által hétfőn bejelentett pontok között szerepel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által 2008-2009-ben előkészített, és az érintett minisztériumoknak, a Magyar Nemzeti Banknak, és a szakmai szervezeteknek véleményezésre megküldött javaslat.

Mint elmondta, a magáncsődjavaslattal kapcsolatos akkori hatásvizsgálat több jelentős problémára mutatott rá. Így a hitelintézetek nem érdekeltek az adósságrendezési eljárásban történő részvételben, ezért az egyezségkötésre - ami a jelen eljárás fő célja lenne - a gyakorlatban kevés esély mutatkozna. A belső kormányzati értékelés kiemeli azt is, hogy az előterjesztés alaptalan várakozásokat keltene az adósokban.

A KDNP alelnöke felidézte még, hogy a Magyar Bankszövetségnek koncepcionális észrevételei voltak a tervezettel kapcsolatban. A feketejövedelmek magas hazai aránya miatt olyan adósok is bekerülhettek volna a csődvédelem hatálya alá, akiknek van bevételük a tartozásuk kifizetésére, csak azt eltitkolják hitelezőik elől. A bankszövetség szerint a teljes listás hitelnyilvántartó rendszer nélkül elképzelhetetlen a magáncsőd bevezetése - jegyezte meg.

Rétvári Bence rámutatott: a korábbi igazságügyi tárca a fentiek alapján maga is arra a következtetésre jutott, hogy az egész szabályozási konstrukciót újra kell gondolni. Észrevételeik között szerepelt az is, hogy feleslegesen kötne le bírósági kapacitásokat, s a javaslat hátrányának tartották, hogy a pénzügyi intézményeknek nincs érdekeltségük a szocialista kormány által javasolt több éves magáncsődeljárásban, mert annak lezárásáig nem tudnák a könyveikből a tartozásokat kivezetni és a követeléseiket leírni, mindezzel a társasági adóalapjuknál ezt a veszteségforrást csökkenteni.

Mindez a tőkekövetelmény számításuk vonatkozásában is hátrányos a bankoknak, mert a magáncsőd alatti követeléseket kockázatos követelésként kellene évekig nyilvántartaniuk. A fenti megállapítások miatt a korábbi kormány a törvénytervezetet nem támogatta, és a szabályozási koncepció újragondolását 2009. tavaszán már nem tartotta időszerűnek - emlékeztetett a KDNP alelnöke.