Tizenkét fővárosi kórház kerülhet állami kézbe
Tizenkét fővárosi önkormányzati fenntartású és egy alapítványi működtetésű egészségügyi intézmény állami tulajdonba adásáról dönthet jövő szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Változhatnak a kerékbilincselés szabályai, és módosulhat Budapest zászlajának szegélye is.
Dátum: 2011-08-25 12:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=167439
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:40:43.258407, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az önkormányzat és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) között kötendő megállapodás tervezetében az szerepel a Semmelweis Tervre hivatkozva, hogy a kormány az egészségügyi ellátórendszer működőképességének fenntarthatósága, a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében egyetért a fővárosi egészségügyi intézmények állami átvételével.
Az átadás-átvétel kiterjed az alapellátást meghaladó fekvőbeteg-szakellátással, illetve fekvő- és járóbeteg-szakellátással kapcsolatos kötelező fővárosi önkormányzati feladatokra, továbbá az intézmények alapító okiratában meghatározott egyéb tevékenységre, a fővárosi önkormányzat intézményfenntartói jogára, az érintett vagyonelemek tulajdonjogára, valamint a kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre.
Az állami átvétel kezdő napja 2012. január 1. Az átadás-átvétel zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a főváros és a tárca tematikus munkacsoportokat alakít ki.
A Nefmi egészségügyért felelős államtitkársága a megállapodás tervezetében vállalja a szükséges jogszabályi háttér teljes körű előkészítését és az ehhez kapcsolódó egyeztetések lefolytatását. Ezek között szerepel egyebek mellett az intézményekben dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói jogkörök normatív megváltoztatása, a megváltozott fenntartói jogok rendezése, az intézményeket és a tulajdonos önkormányzatot terhelő összes, az egészségügyi feladatellátás körében létrejött kötelezettségvállalás átvállalása, beleértve a folyamatban lévő fejlesztésekhez biztosított önrész átvállalását is. Az átadással kapcsolatos többletköltségeket kizárólag a központi költségvetésből fedezik.
Tarlós István főpolgármester közgyűlési előterjesztésében hangsúlyozza: a fővárost az átadás-átvétel során semmilyen vagyonvesztés nem érheti, illetve az eljárásból fakadó költség nem terhelheti.
A megállapodás vonatkozik a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetre, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház - Rendelőintézetre, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetre, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházaira, a Péterfy Sándor Utcai Kórház - Rendelőintézeti és Baleseti Központra, a Nyírő Gyula Kórházra, a Szent Imre Kórházra, a Károlyi Sándor Kórházra, az Uzsoki Utcai Kórházra, a Központi Stomatológiai Intézetre, a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdőre, a Heim Pál Gyermekkórházra, valamint a Segély Helyett Esély Alapítvány által működtetett budafoki pszichiátriára.
Az indítvány mellékletéből az is kiderül: a Szent Margit Kórház önálló működésére, Szent János Kórháztól való különválására előterjesztés készül; 2011. november 1-jétől pedig a kormány döntésével összhangban hajléktalanok részére nyújtott egészségügyi ellátást alakítanak ki a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai Hidegkúti úti telephelyén, valamint a Szent László Kórházban.
Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén elfogadja a javaslatot, úgy a főpolgármester a határozathozatalt követően azonnal aláírhatja a megállapodást Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral.
Az önkormányzat és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) között kötendő megállapodás tervezetében az szerepel a Semmelweis Tervre hivatkozva, hogy a kormány az egészségügyi ellátórendszer működőképességének fenntarthatósága, a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében egyetért a fővárosi egészségügyi intézmények állami átvételével.
Az átadás-átvétel kiterjed az alapellátást meghaladó fekvőbeteg-szakellátással, illetve fekvő- és járóbeteg-szakellátással kapcsolatos kötelező fővárosi önkormányzati feladatokra, továbbá az intézmények alapító okiratában meghatározott egyéb tevékenységre, a fővárosi önkormányzat intézményfenntartói jogára, az érintett vagyonelemek tulajdonjogára, valamint a kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre.
Az állami átvétel kezdő napja 2012. január 1. Az átadás-átvétel zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a főváros és a tárca tematikus munkacsoportokat alakít ki.
A Nefmi egészségügyért felelős államtitkársága a megállapodás tervezetében vállalja a szükséges jogszabályi háttér teljes körű előkészítését és az ehhez kapcsolódó egyeztetések lefolytatását. Ezek között szerepel egyebek mellett az intézményekben dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói jogkörök normatív megváltoztatása, a megváltozott fenntartói jogok rendezése, az intézményeket és a tulajdonos önkormányzatot terhelő összes, az egészségügyi feladatellátás körében létrejött kötelezettségvállalás átvállalása, beleértve a folyamatban lévő fejlesztésekhez biztosított önrész átvállalását is. Az átadással kapcsolatos többletköltségeket kizárólag a központi költségvetésből fedezik.
Tarlós István főpolgármester közgyűlési előterjesztésében hangsúlyozza: a fővárost az átadás-átvétel során semmilyen vagyonvesztés nem érheti, illetve az eljárásból fakadó költség nem terhelheti.
A megállapodás vonatkozik a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetre, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház - Rendelőintézetre, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetre, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházaira, a Péterfy Sándor Utcai Kórház - Rendelőintézeti és Baleseti Központra, a Nyírő Gyula Kórházra, a Szent Imre Kórházra, a Károlyi Sándor Kórházra, az Uzsoki Utcai Kórházra, a Központi Stomatológiai Intézetre, a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdőre, a Heim Pál Gyermekkórházra, valamint a Segély Helyett Esély Alapítvány által működtetett budafoki pszichiátriára.
Az indítvány mellékletéből az is kiderül: a Szent Margit Kórház önálló működésére, Szent János Kórháztól való különválására előterjesztés készül; 2011. november 1-jétől pedig a kormány döntésével összhangban hajléktalanok részére nyújtott egészségügyi ellátást alakítanak ki a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai Hidegkúti úti telephelyén, valamint a Szent László Kórházban.
Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén elfogadja a javaslatot, úgy a főpolgármester a határozathozatalt követően azonnal aláírhatja a megállapodást Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral.
Változhatnak a kerékbilincselés szabályai Budapesten
A budapest.hu-n csütörtökön közzétett előterjesztés szerint Budapesten jelenleg nem egységes a kerékbilincselés és a járművek elszállításának jogi háttere, ezért a főváros egyeztető tárgyalásokat kezdeményezne a kerületekkel az egységesítés érdekében.
A koncepció lényege, hogy kerékbilincselésre csak a legszükségesebb esetben kerülhessen sor, mivel nem szeretnék a szabálytalankodó járművet a szabálysértés helyén "konzerválni"; az üzemképtelen, valamint a közúti forgalom biztonságát, a közbiztonságot veszélyeztető járműveket elszállíttatnák, és erről a kerületekkel is meg szeretnének állapodni.
Kezdeményezik a jogszabályok olyan célú módosítását is, hogy a fővárosi önkormányzat főjegyzője is első fokú szabálysértési hatóságnak minősüljön, mivel jelenleg a felügyelet, illetve általában a fővárosi önkormányzat által kezdeményezett szabálysértési eljárásokban kiszabott bírságok is a kerületekhez folynak be.
Tarlós István az előterjesztésben hangsúlyozza, Budapesten nem egységes a kerékbilincselés és a járművek elszállításának gyakorlata, mert a kerületekkel különböző megállapodásokat kötöttek. Az I., a XIII., a XIV., a XV., a XVI., a XIX., a XX. és a XXIII. kerületben a Fővárosi Közterület-felügyelet valamennyi közterületen eljárhat a megkötött megállapodás szerint. A II., az V., a VI., a VII., a IX., a X. és a XVIII. kerületben csak a főváros tulajdonában lévő közterületeken járhatnak el, míg a IV., a XVII. és a XXII. kerületben csak kerékbilincselésre jogosult a felügyelet. A III., a VIII., a XI., a XII. és a XXI. kerületben viszont a felügyeletnek semmilyen jogköre sincs.
Amennyiben a közgyűlés elfogadja a koncepciót, úgy a közbeszerzések, a humán- és anyagi források megteremtése miatt a legkorábbi hatályba lépés időpontja az előterjesztés szerint 2012 első negyedéve lehet.
A főpolgármester szerint Budapest közlekedésében jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak, tarthatatlan az a helyzet, hogy a közlekedési szabálytalanságok legkirívóbb szabálysértői alig, vagy egyáltalán nem vonhatók felelősségre. A közlekedést zavaró jelenségek megszüntetése, a parkolási fegyelem és a főváros áteresztő képességének javítása érdekében egységesebbé, átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé kell tenni Budapest közterületein a szabálytalanul várakozó üzemképtelen, és a közúti forgalom biztonságát, a közbiztonságot veszélyeztető gépjárművek elszállítását, valamint a szabálytalanul elhelyezett gépjárművek kivételes esetben történő kerékbilincselését - fogalmazott Tarlós István.
Változhatnak a kerékbilincselés szabályai Budapesten
A budapest.hu-n csütörtökön közzétett előterjesztés szerint Budapesten jelenleg nem egységes a kerékbilincselés és a járművek elszállításának jogi háttere, ezért a főváros egyeztető tárgyalásokat kezdeményezne a kerületekkel az egységesítés érdekében.
A koncepció lényege, hogy kerékbilincselésre csak a legszükségesebb esetben kerülhessen sor, mivel nem szeretnék a szabálytalankodó járművet a szabálysértés helyén "konzerválni"; az üzemképtelen, valamint a közúti forgalom biztonságát, a közbiztonságot veszélyeztető járműveket elszállíttatnák, és erről a kerületekkel is meg szeretnének állapodni.
Kezdeményezik a jogszabályok olyan célú módosítását is, hogy a fővárosi önkormányzat főjegyzője is első fokú szabálysértési hatóságnak minősüljön, mivel jelenleg a felügyelet, illetve általában a fővárosi önkormányzat által kezdeményezett szabálysértési eljárásokban kiszabott bírságok is a kerületekhez folynak be.
Tarlós István az előterjesztésben hangsúlyozza, Budapesten nem egységes a kerékbilincselés és a járművek elszállításának gyakorlata, mert a kerületekkel különböző megállapodásokat kötöttek. Az I., a XIII., a XIV., a XV., a XVI., a XIX., a XX. és a XXIII. kerületben a Fővárosi Közterület-felügyelet valamennyi közterületen eljárhat a megkötött megállapodás szerint. A II., az V., a VI., a VII., a IX., a X. és a XVIII. kerületben csak a főváros tulajdonában lévő közterületeken járhatnak el, míg a IV., a XVII. és a XXII. kerületben csak kerékbilincselésre jogosult a felügyelet. A III., a VIII., a XI., a XII. és a XXI. kerületben viszont a felügyeletnek semmilyen jogköre sincs.
Amennyiben a közgyűlés elfogadja a koncepciót, úgy a közbeszerzések, a humán- és anyagi források megteremtése miatt a legkorábbi hatályba lépés időpontja az előterjesztés szerint 2012 első negyedéve lehet.
A főpolgármester szerint Budapest közlekedésében jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak, tarthatatlan az a helyzet, hogy a közlekedési szabálytalanságok legkirívóbb szabálysértői alig, vagy egyáltalán nem vonhatók felelősségre. A közlekedést zavaró jelenségek megszüntetése, a parkolási fegyelem és a főváros áteresztő képességének javítása érdekében egységesebbé, átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé kell tenni Budapest közterületein a szabálytalanul várakozó üzemképtelen, és a közúti forgalom biztonságát, a közbiztonságot veszélyeztető gépjárművek elszállítását, valamint a szabálytalanul elhelyezett gépjárművek kivételes esetben történő kerékbilincselését - fogalmazott Tarlós István.
Változhat Budapest zászlajának szegélye
A testület június végén döntött a korábbi vörös, arany(sárga), égszínkék zászló lecseréléséről; az új zászló fehér színű, nemzeti színekből összeálló háromszöges díszsorral szegélyezett lett, közepén megmaradt a korábbi címer. Az erről szóló rendelet augusztus 15-én lépett hatályba.A főpolgármester mostani javaslatában azt írja: a rendelet hatályba lépését követően olyan új változat elkészítésének igénye merült fel, amely "a hagyományok mellett a modern városarculat elemeit is magán hordozza".
Az indítvány szerint a zászló téglalap alakú, fehér színű marad, közepén változatlanul a címer helyezkedik el. Vízszintes szegélyeit viszont a javaslat elfogadása után egymásba fordított, piros és zöld egyenlő szárú, egymással nem érintkező háromszögekből összeálló díszszegély alkotja olyan módon, hogy azok a zászló alapszínével kiegészülve a nemzeti színek együttesét adják.
Tarlós István az előterjesztésben azt is jelzi: a zászlók cseréjéhez szükséges 10 millió forintot a közgyűlés már júliusban biztosította, vagyis nincs szükség további forrásra a változtatáshoz.
A testület június végén döntött a korábbi vörös, arany(sárga), égszínkék zászló lecseréléséről; az új zászló fehér színű, nemzeti színekből összeálló háromszöges díszsorral szegélyezett lett, közepén megmaradt a korábbi címer. Az erről szóló rendelet augusztus 15-én lépett hatályba.
A főpolgármester mostani javaslatában azt írja: a rendelet hatályba lépését követően olyan új változat elkészítésének igénye merült fel, amely "a hagyományok mellett a modern városarculat elemeit is magán hordozza".
Az indítvány szerint a zászló téglalap alakú, fehér színű marad, közepén változatlanul a címer helyezkedik el. Vízszintes szegélyeit viszont a javaslat elfogadása után egymásba fordított, piros és zöld egyenlő szárú, egymással nem érintkező háromszögekből összeálló díszszegély alkotja olyan módon, hogy azok a zászló alapszínével kiegészülve a nemzeti színek együttesét adják.
Tarlós István az előterjesztésben azt is jelzi: a zászlók cseréjéhez szükséges 10 millió forintot a közgyűlés már júliusban biztosította, vagyis nincs szükség további forrásra a változtatáshoz.
Több szobor sorsáról dönthet a testület
Klauzál Gábor egész alakos szobra a XXII. kerületben állna a művelődési ház előtt, az egykori miniszter ugyanis életének utolsó másfél évtizedét Budatétényben töltötte. A főpolgármester előterjesztése szerint az önkormányzatot a Klauzál Gábor Társaság kereste meg a szobor megvalósításához szükséges pénzügyi támogatásért.
A szobrot Benedek György szobrászművész készítheti el, aki meghívásos pályázaton nyerte el a lehetőséget. A kompozíció létrehozása 7,5 millió forintba kerül, ebből 5 millió forintot a XXII. kerületi önkormányzat áll. Tarlós István főpolgármester indítványa szerint a főváros egymillió forint támogatást biztosítana a költségvetés kulturális keret céltartalékának terhére.
Az oktatásért és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes azt javasolja, hogy ismét álljon Móricz Zsigmond-szobor a XI. kerületi Móricz Zsigmond körtéren. A Villányi úti oldalon 2004-ben elhelyeztek egy egész alakos szobrot az író tiszteletére, de a négyes metró építése, illetve a Villányi úti és Fehérvári úti villamospálya összekapcsolása miatt 2008-ban ideiglenes elbontották.
Csomós Miklós indítványában azt írja: a Varga Imre szobrászművész által készített szobrot a metróberuházással összefüggő felszíni rendezés kapcsán állítják vissza a beruházás költségvetésének terhére. A szobrot várhatóan a tér Fehérvári úti oldalán helyezik el.
A Halas fiú című szobor a XI. kerületi Ulászló utcából költözhet a Feneketlen-tó környékére, ha a képviselők elfogadják az erről szóló előterjesztést. A szobrot 1961-ben állították. Csomós Miklós azzal érvel, hogy a környezet mára sokat változott, a művet például teljesen eltakarja egy fa. A kompozíció áthelyezését az alkotóművész Dabóczi Mihály családja kezdeményezte.
Ugyancsak dönt a testület arról a javaslatról, hogy közterületet nevezzenek el Bibó Istvánról. Ezt Kaltenbach Jenő, az LMP fővárosi frakcióvezetője indítványozza, a konkrét közterület megnevezésére pedig a főpolgármestert kérné fel.
Július közepén Láng Zsolt II. kerületi polgármester is jelezte, hogy közterületet szeretnének elnevezni Bibó Istvánról. Erre egy eddig névtelen, a Barsi utca végén található közparkot javasolt, amely közel van a tudós, politikus egykori lakóhelyéhez.
Több szobor sorsáról dönthet a testület
Klauzál Gábor egész alakos szobra a XXII. kerületben állna a művelődési ház előtt, az egykori miniszter ugyanis életének utolsó másfél évtizedét Budatétényben töltötte. A főpolgármester előterjesztése szerint az önkormányzatot a Klauzál Gábor Társaság kereste meg a szobor megvalósításához szükséges pénzügyi támogatásért.
A szobrot Benedek György szobrászművész készítheti el, aki meghívásos pályázaton nyerte el a lehetőséget. A kompozíció létrehozása 7,5 millió forintba kerül, ebből 5 millió forintot a XXII. kerületi önkormányzat áll. Tarlós István főpolgármester indítványa szerint a főváros egymillió forint támogatást biztosítana a költségvetés kulturális keret céltartalékának terhére.
Az oktatásért és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes azt javasolja, hogy ismét álljon Móricz Zsigmond-szobor a XI. kerületi Móricz Zsigmond körtéren. A Villányi úti oldalon 2004-ben elhelyeztek egy egész alakos szobrot az író tiszteletére, de a négyes metró építése, illetve a Villányi úti és Fehérvári úti villamospálya összekapcsolása miatt 2008-ban ideiglenes elbontották.
Csomós Miklós indítványában azt írja: a Varga Imre szobrászművész által készített szobrot a metróberuházással összefüggő felszíni rendezés kapcsán állítják vissza a beruházás költségvetésének terhére. A szobrot várhatóan a tér Fehérvári úti oldalán helyezik el.
A Halas fiú című szobor a XI. kerületi Ulászló utcából költözhet a Feneketlen-tó környékére, ha a képviselők elfogadják az erről szóló előterjesztést. A szobrot 1961-ben állították. Csomós Miklós azzal érvel, hogy a környezet mára sokat változott, a művet például teljesen eltakarja egy fa. A kompozíció áthelyezését az alkotóművész Dabóczi Mihály családja kezdeményezte.
Ugyancsak dönt a testület arról a javaslatról, hogy közterületet nevezzenek el Bibó Istvánról. Ezt Kaltenbach Jenő, az LMP fővárosi frakcióvezetője indítványozza, a konkrét közterület megnevezésére pedig a főpolgármestert kérné fel.
Július közepén Láng Zsolt II. kerületi polgármester is jelezte, hogy közterületet szeretnének elnevezni Bibó Istvánról. Erre egy eddig névtelen, a Barsi utca végén található közparkot javasolt, amely közel van a tudós, politikus egykori lakóhelyéhez.
Dönthetnek a képviselők a Széll Kálmán tér átépítésének koncepciójáról
Hutiray Gyula ágazati főpolgármester-helyettes csütörtökön, a budapest.hu portálon közzétett előterjesztése szerint 2010-ben 3 milliárd forintot különítettek el a tér felújítására, a térség közösségi közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére, a fogaskerekű felújítására, annak Széll Kálmán térre vezetésére.
A január 31-i közgyűlésen megszavazták, hogy készüljön egy koncepció a tér átrendezéséről, amelyet végül a Főmterv készített el. A koncepció lényege, hogy a felújítás ütemezését, nagyságrendjét tisztázzák mind közlekedési, mind városépítészeti szempontból.
A koncepcióterv tartalma szerint az első ütemben átalakítanák a gyalogos felületeket, megújítanák az utcabútorokat, és akadálymentesítik a teret, mozgólépcsőket helyeznének el a Várfok utca irányába. E mellett a gyalogoskapcsolatokat is fejlesztenék több zebra kijelölésével.
A közlekedés szempontjából fontos elem, hogy a kerékpáros közlekedési kapcsolatokat javítanák, illetve csökkentenék a közösségi közlekedés helyigényét, a tér forgalmi kapacitásait nem növelnék, de ennek csökkentése sem cél.
A metróállomás teljes átépítése is szándékában áll az előterjesztés szerint a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) és a városvezetésnek is, a kereskedelmi funkciókat ellátó épületszárny bontásával együtt.
A közösségi közlekedési kapcsolatok javítása szintén kiemelt feladat, a budai fonódó villamosprojekt Széll Kálmán téri ágát szeretnék megvalósítani, illetve az átszállási kapcsolatokat javítanák.
A munkálatok első üteme a számítások szerint 2,5-3 milliárd forintba kerül, de a későbbi munkákhoz 1,5 milliárdos fővárosi forráskiegészítés szükséges a kivitelezés 2013-as beindításához.
Dönthetnek a képviselők a Széll Kálmán tér átépítésének koncepciójáról
Hutiray Gyula ágazati főpolgármester-helyettes csütörtökön, a budapest.hu portálon közzétett előterjesztése szerint 2010-ben 3 milliárd forintot különítettek el a tér felújítására, a térség közösségi közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére, a fogaskerekű felújítására, annak Széll Kálmán térre vezetésére.
A január 31-i közgyűlésen megszavazták, hogy készüljön egy koncepció a tér átrendezéséről, amelyet végül a Főmterv készített el. A koncepció lényege, hogy a felújítás ütemezését, nagyságrendjét tisztázzák mind közlekedési, mind városépítészeti szempontból.
A koncepcióterv tartalma szerint az első ütemben átalakítanák a gyalogos felületeket, megújítanák az utcabútorokat, és akadálymentesítik a teret, mozgólépcsőket helyeznének el a Várfok utca irányába. E mellett a gyalogoskapcsolatokat is fejlesztenék több zebra kijelölésével.
A közlekedés szempontjából fontos elem, hogy a kerékpáros közlekedési kapcsolatokat javítanák, illetve csökkentenék a közösségi közlekedés helyigényét, a tér forgalmi kapacitásait nem növelnék, de ennek csökkentése sem cél.
A metróállomás teljes átépítése is szándékában áll az előterjesztés szerint a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) és a városvezetésnek is, a kereskedelmi funkciókat ellátó épületszárny bontásával együtt.
A közösségi közlekedési kapcsolatok javítása szintén kiemelt feladat, a budai fonódó villamosprojekt Széll Kálmán téri ágát szeretnék megvalósítani, illetve az átszállási kapcsolatokat javítanák.
A munkálatok első üteme a számítások szerint 2,5-3 milliárd forintba kerül, de a későbbi munkákhoz 1,5 milliárdos fővárosi forráskiegészítés szükséges a kivitelezés 2013-as beindításához.