Késve kezdtünk, de jól hajrázunk
Hazánk jóval később nyújtotta be az ENSZ BT nem állandó tagsági helye iránti jelölési kérelmet (2007-ben), mint Szlovénia. Ebben az örökölt helyzetben a kampányra valóban lényegesen kevesebb idő állt a rendelkezésünkre, de az elmúlt évben komoly és talán nem sikertelen erőfeszítéseket tettünk azért, hogy ezt az időbeli hátrányt ledolgozzuk - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára.
Dátum: 2011-09-08 08:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=168559
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 13:46:36.842905, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
– Az idei nagyköveti értekezlet nyitónapján Martonyi János úgy fogalmazott, Magyarország kicsit későn kezdett kampányolni az ENSZ BT nem állandó tagsági helyéért. Mi volt ennek az oka? Jelent-e ez valamiféle hátrányt számunkra?
– Hazánk valóban jóval később nyújtotta be a jelölést (2007-ben), mint Szlovénia. Ebben az örökölt helyzetben a kampányra valóban lényegesen kevesebb idő állt a rendelkezésünkre, de az elmúlt évben komoly és talán nem sikertelen erőfeszítéseket tettünk azért, hogy ezt az időbeli hátrányt ledolgozzuk.– Milyen reális esélyekkel indulunk a kelet-európai választási csoporton belüli riválisainkkal, Azerbajdzsánnal és Szlovéniával szemben?
– Megítélésünk szerint mindkét riválisunk rendkívül erőteljes kampányt folytat. Sporthasonlattal szólva, bár e versenynek lesz majd győztese és vesztese, a magyar diplomácia mindent megtesz azért, hogy csapatunkat sikerre vigyük.
– A kampányról keveset hallottunk eddig, nyilván taktikai okokból. Része volt-e ennek az, hogy Magyarország a voksolást megelőző hajrában szólalt meg éppen a szíriai helyzet kapcsán, elítélve Bassár el-Aszad elnök fellépését?– Az ENSZ BT-tagságunk érdekében folytatott intenzív diplomáciai tevékenységünk semmilyen befolyást nem gyakorolt a Szíriával kapcsolatos álláspontunk kialakítására. Magyarország a Szíriában márciusban kibontakozott események, a kormányzat erőszakos, több ezer halálos áldozattal járó fellépése óta részese és következetes képviselője az Európai Unió elítélő állásfoglalásainak és a szír rendszer magatartásának megváltoztatására irányuló lépéseknek. A szíriai rezsim brutális fellépését nemcsak az EU és a vezető nyugati államok, hanem az arab világ országai is egységesen elítélték.
A teljes interjút a Magyar Hírlap csütörtöki számában olvashatja.– Hazánk valóban jóval később nyújtotta be a jelölést (2007-ben), mint Szlovénia. Ebben az örökölt helyzetben a kampányra valóban lényegesen kevesebb idő állt a rendelkezésünkre, de az elmúlt évben komoly és talán nem sikertelen erőfeszítéseket tettünk azért, hogy ezt az időbeli hátrányt ledolgozzuk.
– Milyen reális esélyekkel indulunk a kelet-európai választási csoporton belüli riválisainkkal, Azerbajdzsánnal és Szlovéniával szemben?
– Megítélésünk szerint mindkét riválisunk rendkívül erőteljes kampányt folytat. Sporthasonlattal szólva, bár e versenynek lesz majd győztese és vesztese, a magyar diplomácia mindent megtesz azért, hogy csapatunkat sikerre vigyük.
– A kampányról keveset hallottunk eddig, nyilván taktikai okokból. Része volt-e ennek az, hogy Magyarország a voksolást megelőző hajrában szólalt meg éppen a szíriai helyzet kapcsán, elítélve Bassár el-Aszad elnök fellépését?
– Az ENSZ BT-tagságunk érdekében folytatott intenzív diplomáciai tevékenységünk semmilyen befolyást nem gyakorolt a Szíriával kapcsolatos álláspontunk kialakítására. Magyarország a Szíriában márciusban kibontakozott események, a kormányzat erőszakos, több ezer halálos áldozattal járó fellépése óta részese és következetes képviselője az Európai Unió elítélő állásfoglalásainak és a szír rendszer magatartásának megváltoztatására irányuló lépéseknek. A szíriai rezsim brutális fellépését nemcsak az EU és a vezető nyugati államok, hanem az arab világ országai is egységesen elítélték.