Lecsukható a román kormány

Furcsa helyzetbe juttatta önmagát a román kormány legutóbbi ülésén elfogadott közleményével. A kabinet - miközben a washingtoni Holokauszt Múzeummal kötött együttműködési megállapodást jóváhagyta - kinyilvánította: a romániai levéltárakban őrzött dokumentumok hozzáférhetővé tételével is támogatja az európai vészkorszak feltárását célzó kutatást, miközben hangsúlyozza: "Románia határain belül 1940 és 1945 között nem volt holokauszt".

Dátum: 2003-06-17 08:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11742
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:26:10.750093, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A romániai holokausztvita tavaly tavasszal vált témává Bukarestben, miután Washington nyilvánvalóvá tette, hogy NATO-tagsága érdekében Romániának szembe kell néznie saját múltjával. 2002 márciusában a kormány egymás után két sürgősségi kormányrendeletet fogadott el. Az elsővel a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát rendezte, viszszajuttatva a hitközségek tulajdonába valamennyi templomot, imaházat, temetőt, rituális fürdőt és vágóhidat. A másodikban megtiltotta a háborús bűnösök kultuszát, és börtönbüntetést szabott ki azokra, akik fasiszta, idegengyűlölő vagy rasszista szervezeteket alapítanak vagy működtetnek, ilyen jellegű szimbólumokat készítenek vagy terjesztenek. Ez utóbbi jogszabály kimondja: a holokauszttagadókat hat hónaptól öt évig terjedő börtönre ítélik.

Tavaly március 19-én, egy nappal az első rendelet elfogadása előtt Razvan Theodorescu művelődési miniszter kijelentette: "Románia részt vett a holokausztban, s az abban elpusztult egykori polgáraival, illetve azok családjával szemben felelősséggel tartozik." Adrian Nastase kormányfő az ugyanabban az időszakban Bukarestben rendezett nemzetközi szeminárium résztvevőihez intézett üzenetében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek tizenötezer zsidó esett áldozatául, s emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra.

A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - mondotta Nastase. Hozzátette: a románok által "a zsidók ellen foganatosított intézkedések, megkülönböztetések és kivégzési eszközök semmiben sem különböztek a »végső megoldás« többi ismert eszközétől".

A zsidók deportálását és tömeges kivégzését Ion Antonescu marsall Romániája már 1941-ben, egy évvel azelőtt megkezdte, hogy a wannsee-i konferencián a német nácik a "végső megoldás" tervét meghirdették. 1941-ben és 1942-ben a román hatóságok közreműködésével az akkor román fennhatóság alatt álló területeken mintegy 270 ezer zsidót öltek meg.

Ha a bukaresti kabinet mostani közleményét a tényekkel összevetjük, a román kormány tagjait - a hatályos jogszabály alapján: holokauszttagadásért - öt évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.

Kolozsvár, 2003. június

Tibori Szabó Zoltán, Népszabadság, 2003. június 17.