Lengyel lap Magyarország külpolitikájáról

Inkább Európa címmel részletes, kéthasábos cikk jelent meg a Gazeta Wyborcza című liberális lengyel napilap keddi számában a magyar politika útkereséséről Európa és Amerika között, az újság budapesti tudósítója, Marzenna Guz-Vetter tollából.

Dátum: 2003-06-17 12:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11750
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:26:13.235380, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az iraki konfliktus az Európa és Amerika közötti nehéz választás elé állította a magyar elitet. Sok magyarországi politikust meglepte az az elszántság, amellyel Lengyelország az amerikai kártyára tett ebben a válságban, de a magyarok nem akarnak versenyezni a lengyelekkel, a budapesti kormány kerüli a határozott állásfoglalást az Egyesült Államok iraki politikájával szemben - írta a tudósító.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése után, amely gyakorlatilag visszamenőleg áldását adta az iraki fegyveres intervencióra, a magyar ellenzék hozzájárult egy 300 fős magyar kontingens részvételéhez az iraki stabilizációban. Ezt követően a Varsó címére intézett ironikus és szkeptikus hangokat a pragmatizmus kezdte felváltani, és a magyar médiumok is mind hangosabban felhánytorgatják a politikusoknak a váratlanul szerzett lengyel előnyt.

Az elmúlt években ugyanis - magyarázta a tudósító - a magyarok úgy tekintettek Lengyelországra, mint amely fékezi az európai integrációt. Orbán Viktor konzervatív kormánya minden erejével azon volt, hogy Magyarország az EU-tagjelöltek csoportjában az első legyen, és arra törekedett, hogy a bővítéssel ne várjanak Lengyelországra. Az első hideg zuhanyt már az új szocialista kormány kapta a koppenhágai EU-csúcson, amikor kiderült, hogy a lengyelek a magyaroknál jóval több pénzt szereztek maguknak. Koppenhága a magyar szavazók szemét is felnyitotta - folytatódik a cikk -, akiknek többsége a referendum napján otthon maradt.

Úgy tűnik, hogy az amerikai Irak-politika eddigi magyar támogatása az erős amerikai és brit diplomáciai nyomás, s nem pedig belső meggyőződés következménye volt - fogalmazott a tudósító. Kivétel volt ez alól Jeszenszky Géza volt külügyminiszternek az amerikai politika támogatására felszólító nyílt levele, amelyet azonban egy órával közzététele után már le is vettek az MTI honlapjáról - jegyezte meg.

A magyar közvélemény természeténél fogva inkább Európa-, mint Amerika-barát - vélte a szerző. Ennek okai között említi, hogy nincsenek olyan erős kötelékek a lengyelnél amúgy is jóval kisebb számú amerikai magyar emigrációval, mint Lengyelország esetében, és a pacifizmus is erősebb, amelynek gyökerei még a kommunizmus időszakára nyúlnak vissza. Emellett a hadsereg tekintélye nagyon alacsony, aki csak teheti, kibújik a katonai szolgálat alól.

A különböző pártokhoz tartozó politikusok csupán a NATO jövőjére vonatkozó elképzelésekben vallanak hasonló álláspontot, a szövetség megerősödését óhajtják, úgy vélik, hogy csak a NATO képes szavatolni az ország biztonságát - írta a szerző.

Nehéz megjósolni, hogy milyen irányban halad a magyar politika, de általános vélemény szerint inkább Európa, mint Amerika felé tekint. Emellett - vélte a tudósító - az Európa és Amerika közötti disszonancia elmélyülése valószínűleg az orosz kapcsolatok kiszélesedését fogja eredményezni.

MTI - fidesz.hu