Sűrű programot bonyolított le Martonyi az ENSZ-közgyűlésen

A palesztin státuskérdéstől a délkelet-európai együttműködésen át az átfogó atomsorompó egyezményig terjedt azoknak a kérdéseknek a skálája, amelyekről Martonyi János külügyminiszter az ENSZ-közgyűléssel kapcsolatban megrendezett tanácskozásokon és fórumokon tárgyalt az utóbbi két nap folyamán.

Dátum: 2011-09-24 10:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=172633
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:07:26.680625, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Martonyi János csütörtök este részt vett az Európai Unió 27 külügyminiszterének és az Egyesült Államok diplomáciai vezetőjének megbeszélésén, amelynek egyik fő témája a palesztin státuskérdés volt.

Tóth József, a külügyminisztérium sajtófőnöke pénteken New Yorkban az MTI-nek elmondta, hogy a transzatlanti partnerek között egyetértés alakult azzal kapcsolatban, hogy támogatniuk kell az izraeliek és a palesztinok között közvetítő diplomáciai kvartett – az Egyesült Államok, Oroszország, az EU és az ENSZ – erőfeszítéseit annak érdekében, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ültessék az érintett feleket. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter támogatásáról biztosította Catherine Ashton uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a térségben végzett erőfeszítéseit.

Az észak-afrikai régió ügyeit illetően ugyancsak transzatlanti konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy közösen kell támogatni a politikai átalakulás ügyét, s nagyon fontos, hogy a gazdaság átalakítását és modernizálását elősegítsék, mert csak így alakítható ki a stabilitás. Tóth József felhívta a figyelmet, hogy ebben a folyamatban magyar cégek, intézmények máris részt vállaltak, így például a budapesti székhelyű, Gyarmati István nagykövet által vezetett Demokratikus Átalakulásért Intézet.

A magyar külügyminiszter pénteken a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) külügyminisztereinek találkozóján vett rész, amelynek házigazdája a csoport jelenlegi elnöke, Szerbia volt. A regionális együttműködés keretében az EU- és a NATO-tagállamok – köztük a sikeres uniós elnökség pozitív tapasztalataira támaszkodó Magyarország - támogatják a még a szervezeteken kívüli országoknak az európai, illetve a transzatlanti integrációhoz való csatlakozását, valamint az arra való felkészülést.

Martonyi János felszólalásában hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani az EU- és NATO-bővítés ütemét, és Horvátország után Montenegró, Szerbia és Macedónia kerül napirendre – mondta Tóth József, a külügyi tárca sajtófőosztályának vezetője.

A magyar külügyminiszter felszólalt a Civilizációk Szövetsége kezdeményezés ülésén és a Demokráciák Közössége elnevezésű nemzetközi szervezet szintén miniszteri szintű konferenciáján is. Ez utóbbi beválasztotta Magyarországot a Kormányzótanácsába.

Martonyi mindkét fórumon kiemelte Magyarország szerepvállalását a demokratikus átalakulás elősegítésében, a demokratikus vívmányok megőrzésében. Mint mondta, a különböző civilizációk, az eltérő kultúrájú népek párbeszédje különös fontos olyan időkben, amikor pénzügyi válság vet árnyékot a nemzetközi életre.

A külügyminiszter felszólalt az átfogó atomcsend-egyezmény életbe léptetését szorgalmazó konferencián, ahol kifejtette, hogy Magyarország szorgalmazza, hogy minél több ország csatlakozzon az atomcsend-egyezményhez és üdvözölte azt, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmak többsége moratóriumot hirdetett a fegyverkísérletekre, de ezt csak átmeneti megoldásnak tartja, mert a végső megoldást az jelentené, ha valamennyi ország csatlakozna az egyezményhez.

Martonyi János pénteken megbeszélést folytatott Katar, Lesotho, Malajzia, Bahrein, Dél-Szudán és Tonga külügyminiszterével. A magyar külügyminiszter dél-szudáni és tongai partnerével a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, Bahreinnel pedig a két diplomáciai tárca közötti együttműködésről szóló szerződést írt alá.

Martonyi János csütörtök este részt vett az Európai Unió 27 külügyminiszterének és az Egyesült Államok diplomáciai vezetőjének megbeszélésén, amelynek egyik fő témája a palesztin státuskérdés volt.

Tóth József, a külügyminisztérium sajtófőnöke pénteken New Yorkban az MTI-nek elmondta, hogy a transzatlanti partnerek között egyetértés alakult azzal kapcsolatban, hogy támogatniuk kell az izraeliek és a palesztinok között közvetítő diplomáciai kvartett – az Egyesült Államok, Oroszország, az EU és az ENSZ – erőfeszítéseit annak érdekében, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ültessék az érintett feleket. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter támogatásáról biztosította Catherine Ashton uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a térségben végzett erőfeszítéseit.

Az észak-afrikai régió ügyeit illetően ugyancsak transzatlanti konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy közösen kell támogatni a politikai átalakulás ügyét, s nagyon fontos, hogy a gazdaság átalakítását és modernizálását elősegítsék, mert csak így alakítható ki a stabilitás. Tóth József felhívta a figyelmet, hogy ebben a folyamatban magyar cégek, intézmények máris részt vállaltak, így például a budapesti székhelyű, Gyarmati István nagykövet által vezetett Demokratikus Átalakulásért Intézet.

A magyar külügyminiszter pénteken a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) külügyminisztereinek találkozóján vett rész, amelynek házigazdája a csoport jelenlegi elnöke, Szerbia volt. A regionális együttműködés keretében az EU- és a NATO-tagállamok – köztük a sikeres uniós elnökség pozitív tapasztalataira támaszkodó Magyarország - támogatják a még a szervezeteken kívüli országoknak az európai, illetve a transzatlanti integrációhoz való csatlakozását, valamint az arra való felkészülést.

Martonyi János felszólalásában hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani az EU- és NATO-bővítés ütemét, és Horvátország után Montenegró, Szerbia és Macedónia kerül napirendre – mondta Tóth József, a külügyi tárca sajtófőosztályának vezetője.

A magyar külügyminiszter felszólalt a Civilizációk Szövetsége kezdeményezés ülésén és a Demokráciák Közössége elnevezésű nemzetközi szervezet szintén miniszteri szintű konferenciáján is. Ez utóbbi beválasztotta Magyarországot a Kormányzótanácsába.

Martonyi mindkét fórumon kiemelte Magyarország szerepvállalását a demokratikus átalakulás elősegítésében, a demokratikus vívmányok megőrzésében. Mint mondta, a különböző civilizációk, az eltérő kultúrájú népek párbeszédje különös fontos olyan időkben, amikor pénzügyi válság vet árnyékot a nemzetközi életre.

A külügyminiszter felszólalt az átfogó atomcsend-egyezmény életbe léptetését szorgalmazó konferencián, ahol kifejtette, hogy Magyarország szorgalmazza, hogy minél több ország csatlakozzon az atomcsend-egyezményhez és üdvözölte azt, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmak többsége moratóriumot hirdetett a fegyverkísérletekre, de ezt csak átmeneti megoldásnak tartja, mert a végső megoldást az jelentené, ha valamennyi ország csatlakozna az egyezményhez.

Martonyi János pénteken megbeszélést folytatott Katar, Lesotho, Malajzia, Bahrein, Dél-Szudán és Tonga külügyminiszterével. A magyar külügyminiszter dél-szudáni és tongai partnerével a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, Bahreinnel pedig a két diplomáciai tárca közötti együttműködésről szóló szerződést írt alá.