Módosul a végtörlesztéssel összefüggő adószabályozás
Az Országgyűlés hétfőn módosította a devizahitelek fix árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztésével összefüggő adószabályozást, annak egy részét ugyanis az előterjesztő szándékával ellentétes tartalommal fogadta el múlt hétfőn a parlament.
Dátum: 2011-09-27 08:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=172686
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:07:45.590184, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az illeték- és a személyijövedelemadó-törvény hétfői módosításával lehetővé válik, hogy ne csak a lakáscélú devizaalapú hitelek végtörlesztése esetén járjon mentesség a személyi jövedelemadó és az ajándékozási illeték alól, hanem a szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél is, ha azok fedezete ingatlan. A Napi Gazdaság múlt héten írta meg, hogy a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek nem mentesülnek a személyijövedelemadó- és illetékfizetés alól a végtörlesztésnél, erre csak a lakáscélú devizakölcsönöket visszafizetők jogosultak.Rogán Antal, a végtörlesztési törvényjavaslat fideszes előterjesztője múlt pénteken az MTI megkeresésére kifejtette: az eredeti elképzelésük az volt, hogy a végtörlesztés lehetőségét csak azokra a devizahitelesekre terjesztenék ki, akiknek lakáscélú jelzáloghitelük van. Végül azonban úgy döntöttek - idézte fel -, hogy ezt kiegészítik azok körével is, akiknek szabadfelhasználású jelzáloghitelük van, de a jelzálog lakóingatlanra van terhelve. Vagyis a végtörlesztés szempontjából annak nincs jelentősége, hogy milyen célra használják fel a devizahitelt, csak annak, hogy lakáscélú ingatlan szolgál-e a jelzálog fedezetéül. A végtörlesztéssel kapcsolatos egyes adószabályok megfogalmazásakor azonban "véletlenül" úgy maradt, hogy azok továbbra is csak - ahogyan az az eredeti elképzelésekben szerepelt – a lakáscélú hitelfelhasználásra vonatkoznak - utalt a fideszes képviselő a Napi Gazdaság írásában foglaltakra. Közölte ugyanakkor, hogy ezt kijavítják egy "egyszerű technikai korrigálással". Így a jövedékiadó-emelést tartalmazó adótörvény-módosítási javaslatba - egy zárószavazás előtti módosító indítvány formájában - beépítve hétfőn el is fogadta az október 3-ától hatályos változtatást a Ház.
A köztársasági elnök által aláírt, az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló jogszabály a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. A törvény, amely a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében. A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok.
Az illeték- és a személyijövedelemadó-törvény hétfői módosításával lehetővé válik, hogy ne csak a lakáscélú devizaalapú hitelek végtörlesztése esetén járjon mentesség a személyi jövedelemadó és az ajándékozási illeték alól, hanem a szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél is, ha azok fedezete ingatlan. A Napi Gazdaság múlt héten írta meg, hogy a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek nem mentesülnek a személyijövedelemadó- és illetékfizetés alól a végtörlesztésnél, erre csak a lakáscélú devizakölcsönöket visszafizetők jogosultak.Rogán Antal, a végtörlesztési törvényjavaslat fideszes előterjesztője múlt pénteken az MTI megkeresésére kifejtette: az eredeti elképzelésük az volt, hogy a végtörlesztés lehetőségét csak azokra a devizahitelesekre terjesztenék ki, akiknek lakáscélú jelzáloghitelük van. Végül azonban úgy döntöttek - idézte fel -, hogy ezt kiegészítik azok körével is, akiknek szabadfelhasználású jelzáloghitelük van, de a jelzálog lakóingatlanra van terhelve. Vagyis a végtörlesztés szempontjából annak nincs jelentősége, hogy milyen célra használják fel a devizahitelt, csak annak, hogy lakáscélú ingatlan szolgál-e a jelzálog fedezetéül. A végtörlesztéssel kapcsolatos egyes adószabályok megfogalmazásakor azonban "véletlenül" úgy maradt, hogy azok továbbra is csak - ahogyan az az eredeti elképzelésekben szerepelt – a lakáscélú hitelfelhasználásra vonatkoznak - utalt a fideszes képviselő a Napi Gazdaság írásában foglaltakra. Közölte ugyanakkor, hogy ezt kijavítják egy "egyszerű technikai korrigálással". Így a jövedékiadó-emelést tartalmazó adótörvény-módosítási javaslatba - egy zárószavazás előtti módosító indítvány formájában - beépítve hétfőn el is fogadta az október 3-ától hatályos változtatást a Ház.
A köztársasági elnök által aláírt, az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló jogszabály a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. A törvény, amely a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében. A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok.
Emelkedik a gázolaj, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adója
November 1-jétől 13 forinttal, 110 forintra emelkedik a gázolaj jövedéki adója, és nő a szeszesitaloké, valamint a dohánytermékeké is. A mai mérték öt-, illetve hatszorosára emelkedik a pénznyerő játékautomaták tételes adója, és január 1-jétől megadóztatják az online szerencsejátékot is. A kormány azzal indokolta az adóemelés szükségességét, hogy részben ezzel foltozná be azt a 100 milliárd forintos lyukat, amely az idei költségvetésben a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt keletkezett. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, a zárószavazás előtt több ponton átírt törvényjavaslatot 244 igen és 85 nem szavazattal fogadta el hétfő este az Országgyűlés. A kormánypártok igennel szavaztak, a Jobbik és az MSZP képviselői nemmel voksoltak, az LMP-sek pedig nem szavaztak. A gázolaj jövedéki adójának emelésével párhuzamosan a fuvarozók a gázolaj árából 13 forinttal többet, 19,50 forintot igényelhetnek majd vissza, a mezőgazdasági termelők pedig továbbra is hektáronként 97 liter gázolaj után kapnak jövedékiadó-visszatérítést, de a jelenlegi 80 helyett 82 százalékot. Az alkoholtermék adója - tiszta szeszre vetítve - hektoliterenként 50 százalékkal 276.100 forintról 414.150 forintra emelkedik. Ha a párlatból kizárólag természetes aromával állítanak elő terméket, akkor annak az adója csak 5 százalékkal több, 289.900 forint lesz, csakúgy, mint a mézzel ízesített pálinkának. A sör esetében - egy zárószavazás előtti módosító indítvány alapján - úgy döntött a Ház, hogy eltekint az adóalap megváltoztatásától, vagyis az adó alapja továbbra is a sör mennyisége hektoliterben, és Balling- (Plató-) fokban, illetve alkoholfokban mérve. A sör adója hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként - az eddigi 633 helyett - 665 forint, alkoholfokonként pedig - az eddigi 1.400 helyett - 1.470 forint lesz. Ugyancsak egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal beemelték a törvénybe, hogy mivel a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályozás továbbra is lehetővé teszi alkoholtartalmú gyógynövény-készítmények előállítását, az e termékek előállításához felhasznált alkohol után visszaállítják az adómentességet.Aki szeszfőzdében bérfőzet, annak 50 literig továbbra is adómentes a párlat, afelett viszont hektoliterenként - tiszta szeszre vetítve - 13.800 forinttal több, 289.900 forint lesz a jövedéki adó. Ugyanígy változik az adója az 50 literen felüli magánfőzött pálinkának is. Öt százalékkal emelkedik az adója a nem szőlőből készült bornak - a szőlőbor továbbra is adómentes marad -, továbbá a pezsgőnek. A cigaretta ezer darabonkénti adója három lépcsőben emelkedik: november 1-jétől 10.550 forint lesz, míg jövő május 1-jétől 11.300, 2012. november 1-jétől pedig 11.750 forint, valamint a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka.
A szerencsejáték-törvény eredetileg úgy módosult volna, hogy a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automaták tételes adója havi 100 ezer forintról 125 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett ilyen gépeké 120 ezerről 150 ezer forintra emelkedik november 1-jétől. A fideszes Lázár János indítványa alapján azonban a pénznyerő automaták tételes adója a ma hatályos mérték öt-, illetve hatszorosával nő: havi 100 ezer helyett 500 ezer, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezer helyett 700 ezer forint lesz. Emellett bevezetnek egy új százalékos adót, amelyet a gépenkénti 900 ezer forint feletti - negyedéves - játékbevétel után kell megfizetni. Ez az adó 20 százalék lesz. Mindemellett jövő év január 1-től megadóztatják a Magyarországon eddig nem adózó, interneten szervezett szerencsejátékot. A fideszes Rogán Antal zárószavazás előtti módosító indítványa nyomán a liberalizált tevékenység fogalmát kiegészítik a távszerencsejátékokkal; 2012. január 1-jétől a távszerencsejáték-szervezés az adóhatóság engedélyével végezhető, a Szerencsejáték Zrt.-n kívül más szervezők részére is legális tevékenységgé válik. Az engedély 5 évre adható ki és további 5-5 évre lehet megújítani. Az engedély nélküli szervezést szankcionálni és bírságolni lehet majd 10, illetve 100 millió forintig. A távszerencsejáték szervezőnek valamely EGT-állam területén székhellyel, legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével és külön jogszabályban meghatározott gyakorlattal rendelkeznie (ez utóbbi feltétel magasabb összegű biztosíték fizetésével kiváltható). Az online szerencsejáték adóalapja a tiszta játékbevétel, mértéke pedig 20 százalék, ezt havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napján kell bevallani és megfizetni.
November 1-jétől 13 forinttal, 110 forintra emelkedik a gázolaj jövedéki adója, és nő a szeszesitaloké, valamint a dohánytermékeké is. A mai mérték öt-, illetve hatszorosára emelkedik a pénznyerő játékautomaták tételes adója, és január 1-jétől megadóztatják az online szerencsejátékot is. A kormány azzal indokolta az adóemelés szükségességét, hogy részben ezzel foltozná be azt a 100 milliárd forintos lyukat, amely az idei költségvetésben a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt keletkezett.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, a zárószavazás előtt több ponton átírt törvényjavaslatot 244 igen és 85 nem szavazattal fogadta el hétfő este az Országgyűlés. A kormánypártok igennel szavaztak, a Jobbik és az MSZP képviselői nemmel voksoltak, az LMP-sek pedig nem szavaztak. A gázolaj jövedéki adójának emelésével párhuzamosan a fuvarozók a gázolaj árából 13 forinttal többet, 19,50 forintot igényelhetnek majd vissza, a mezőgazdasági termelők pedig továbbra is hektáronként 97 liter gázolaj után kapnak jövedékiadó-visszatérítést, de a jelenlegi 80 helyett 82 százalékot. Az alkoholtermék adója - tiszta szeszre vetítve - hektoliterenként 50 százalékkal 276.100 forintról 414.150 forintra emelkedik. Ha a párlatból kizárólag természetes aromával állítanak elő terméket, akkor annak az adója csak 5 százalékkal több, 289.900 forint lesz, csakúgy, mint a mézzel ízesített pálinkának. A sör esetében - egy zárószavazás előtti módosító indítvány alapján - úgy döntött a Ház, hogy eltekint az adóalap megváltoztatásától, vagyis az adó alapja továbbra is a sör mennyisége hektoliterben, és Balling- (Plató-) fokban, illetve alkoholfokban mérve. A sör adója hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként - az eddigi 633 helyett - 665 forint, alkoholfokonként pedig - az eddigi 1.400 helyett - 1.470 forint lesz. Ugyancsak egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal beemelték a törvénybe, hogy mivel a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályozás továbbra is lehetővé teszi alkoholtartalmú gyógynövény-készítmények előállítását, az e termékek előállításához felhasznált alkohol után visszaállítják az adómentességet.
Aki szeszfőzdében bérfőzet, annak 50 literig továbbra is adómentes a párlat, afelett viszont hektoliterenként - tiszta szeszre vetítve - 13.800 forinttal több, 289.900 forint lesz a jövedéki adó. Ugyanígy változik az adója az 50 literen felüli magánfőzött pálinkának is. Öt százalékkal emelkedik az adója a nem szőlőből készült bornak - a szőlőbor továbbra is adómentes marad -, továbbá a pezsgőnek. A cigaretta ezer darabonkénti adója három lépcsőben emelkedik: november 1-jétől 10.550 forint lesz, míg jövő május 1-jétől 11.300, 2012. november 1-jétől pedig 11.750 forint, valamint a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka.
A szerencsejáték-törvény eredetileg úgy módosult volna, hogy a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automaták tételes adója havi 100 ezer forintról 125 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett ilyen gépeké 120 ezerről 150 ezer forintra emelkedik november 1-jétől. A fideszes Lázár János indítványa alapján azonban a pénznyerő automaták tételes adója a ma hatályos mérték öt-, illetve hatszorosával nő: havi 100 ezer helyett 500 ezer, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezer helyett 700 ezer forint lesz. Emellett bevezetnek egy új százalékos adót, amelyet a gépenkénti 900 ezer forint feletti - negyedéves - játékbevétel után kell megfizetni. Ez az adó 20 százalék lesz. Mindemellett jövő év január 1-től megadóztatják a Magyarországon eddig nem adózó, interneten szervezett szerencsejátékot. A fideszes Rogán Antal zárószavazás előtti módosító indítványa nyomán a liberalizált tevékenység fogalmát kiegészítik a távszerencsejátékokkal; 2012. január 1-jétől a távszerencsejáték-szervezés az adóhatóság engedélyével végezhető, a Szerencsejáték Zrt.-n kívül más szervezők részére is legális tevékenységgé válik. Az engedély 5 évre adható ki és további 5-5 évre lehet megújítani. Az engedély nélküli szervezést szankcionálni és bírságolni lehet majd 10, illetve 100 millió forintig. A távszerencsejáték szervezőnek valamely EGT-állam területén székhellyel, legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével és külön jogszabályban meghatározott gyakorlattal rendelkeznie (ez utóbbi feltétel magasabb összegű biztosíték fizetésével kiváltható). Az online szerencsejáték adóalapja a tiszta játékbevétel, mértéke pedig 20 százalék, ezt havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napján kell bevallani és megfizetni.
Új távhőtámogatási rendszer épül ki
A termelő helyett a hőszolgáltató kap majd központi támogatást október 1-től - egyebek közt ezt tartalmazza az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítása. A parlament 245 igen, 95 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szeptember 16-án benyújtott javaslatát.A törvény egy új, hőoldali támogatási rendszer bevezetését célozza meg. Az új támogatási rendszer alapvető célkitűzése a lakossági távhőárak szinten tartása mellett az, hogy a közszolgáltatási kötelezettséget ellátó távhőszolgáltatókat ösztönözze a ténylegesen primer energia megtakarítással járó, nagy hatásfokú, kapcsolt termelésből való vételezésre.
A hőszolgáltatónak nyújtandó támogatást a MAVIR folyósítja majd egy elkülönített számla terhére. A folyósítást és a jogosultságot a Magyar Energia Hivatal (MEH) folyamatosan ellenőrzi.
A szaktárca ezzel összefüggésben korábban közölte: MEH az augusztus 31-i határidőig benyújtotta javaslatát az új távhő árszabályozásra és az alkalmazandó árakra; a távhőszolgáltatás a tervezett változások nyomán az ország minden részén egységes díjszerkezettel és árképzési elvekkel, az állam erős szerepvállalásával működik majd. A törvény szerint a távhőszolgáltatásban a hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg. A miniszter rendeletben állapítja meg a távhőszolgáltatási támogatás mértékét, ezenkívül többek között a távhőszolgáltatási támogatásra való jogosultság feltételeire, a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos adatszolgáltatásra, adatkezelésre, a távhőszolgáltatási támogatás kezelésére, nyilvántartására, kifizetésére, elszámolására, felülvizsgálatára és ellenőrzésének rendjére vonatkozó szabályokat. A jogszabály október 1-jén, a távhő hatósági ármegállapításával együtt lép hatályba. A képviselők 245 igen, 94 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadták a törvény sürgős kihirdetését is.A termelő helyett a hőszolgáltató kap majd központi támogatást október 1-től - egyebek közt ezt tartalmazza az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítása. A parlament 245 igen, 95 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szeptember 16-án benyújtott javaslatát.
A törvény egy új, hőoldali támogatási rendszer bevezetését célozza meg. Az új támogatási rendszer alapvető célkitűzése a lakossági távhőárak szinten tartása mellett az, hogy a közszolgáltatási kötelezettséget ellátó távhőszolgáltatókat ösztönözze a ténylegesen primer energia megtakarítással járó, nagy hatásfokú, kapcsolt termelésből való vételezésre.
A hőszolgáltatónak nyújtandó támogatást a MAVIR folyósítja majd egy elkülönített számla terhére. A folyósítást és a jogosultságot a Magyar Energia Hivatal (MEH) folyamatosan ellenőrzi.
A szaktárca ezzel összefüggésben korábban közölte: MEH az augusztus 31-i határidőig benyújtotta javaslatát az új távhő árszabályozásra és az alkalmazandó árakra; a távhőszolgáltatás a tervezett változások nyomán az ország minden részén egységes díjszerkezettel és árképzési elvekkel, az állam erős szerepvállalásával működik majd. A törvény szerint a távhőszolgáltatásban a hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg. A miniszter rendeletben állapítja meg a távhőszolgáltatási támogatás mértékét, ezenkívül többek között a távhőszolgáltatási támogatásra való jogosultság feltételeire, a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos adatszolgáltatásra, adatkezelésre, a távhőszolgáltatási támogatás kezelésére, nyilvántartására, kifizetésére, elszámolására, felülvizsgálatára és ellenőrzésének rendjére vonatkozó szabályokat. A jogszabály október 1-jén, a távhő hatósági ármegállapításával együtt lép hatályba. A képviselők 245 igen, 94 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadták a törvény sürgős kihirdetését is.