Balog: Sikerrel megvívtuk az emberi jogi küzdelmet
Magyarország sikerrel megvívta az emberi jogi küzdelmet Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa egyhangúlag elfogadta a magyar emberi jogi helyzetről szóló jelentést - mondta Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára keddi sajtótájékoztatóján.
Dátum: 2011-09-27 12:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=172708
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:07:53.657523, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Balog Zoltán elmondta: a jelentéshez kapcsolódóan a tagországok 148 ajánlást fogalmaztak meg, ez a szám átlagosnak tekinthető, ebből a magyar kormány 122-őt fogadott el. Az elutasított 26 ajánlás kapcsán elmondta: a kormány ezen ajánlások egy részével is egyetért, de álláspontja szerint azok már megvalósultak a magyar jogrendben. Az államtitkár bejelentette: a kormány egyeztetni kíván a civil szervezetekkel az ajánlások átültetéséről, "hamarosan kezdeményezzük egy olyan mechanizmus kialakítását, hogy velük rendszeres kapcsolattartásban tudjunk beszélni az ajánlásokról és azok megvalósulásáról".
Az államtitkár elmondta: amikor Magyarország múlt pénteken Genfben nyilatkozott az ajánlásokkal kapcsolatos végleges álláspontjáról - az Emberi Jogi Tanácsban az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat során a világszervezet idén az emberi jogok magyarországi helyzetét is megvizsgálta - az Egyesült Államok részben elismerését fejezte ki, elsősorban a roma ügyben, részben pedig aggályokat fogalmazott meg a médiával, az alkotmánnyal, a bírói függetlenséggel és az egyházak bejegyzésével kapcsolatban. Szlovákia kritikus kérdést tett fel a nemzeti kisebbségek támogatására vonatkozóan, Moldova és Marokkó részéről pozitív megszólalások hangzottak el, dicsérték a beszámolót és az ajánlásokat is - tette hozzá. Balog Zoltán beszámolt: nem kormányzati szervezetek két hozzászólást tettek. Egyrészt kifogásolták, hogy a magyar kormány úgymond nem folytat velük megfelelő párbeszédet a homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok és transzszexuálisok ügyében és nincs erre a csoportra vonatkozó stratégiája, másrészt bírálták a házasság szerintük szűk definícióját.
"Alapvetően pozitív volt a hangulat a jelentés elfogadása körül" - állapította meg a KIM államtitkára. Elmondta, a magyar küldöttség azt ígérte: Budapest két év múlva újabb jelentést készít az Emberi Jogi Tanácsnak az ajánlások magyar jogrendbe történő átültetéséről, bizonyos gyakorlatok javításáról, bevezetéséről.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 2008 óta az egyetemes időszakos felülvizsgálat során minden ENSZ-tagállam négyévente egyszer beszámol, milyen intézkedéseket tett az emberi jogok helyzetének javítása érdekében, miként teljesítette emberi jogi kötelezettségeit. A magyar helyzetet május 11-én vizsgálták Genfben. A májusi genfi meghallgatáson a német kormány képviselője aggodalmát fejezte ki egyebek mellett az új magyar alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban. A német nagykövet kifogásolta, hogy az alaptörvény korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét, illetve, hogy az új magyar médiatörvény még módosított formájában is tartalmaz olyan elemeket, amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó nemzetközi emberi jogi előírásokkal. Németország ezenkívül azt javasolta, hogy a magyar kormány tegye intenzívebbé küzdelmét a kisebbségi csoportokkal, különösen a romákkal szembeni előítéletek leküzdése érdekében. Balog Zoltán keddi sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban azt mondta: feltűnt neki, hogy a német nagykövet, aki a májusi meghallgatáson még nagyon aktív volt, a múlt pénteki ülésen meg sem jelent. "Senki nem ült a német tábla mögött, tehát azért olyan fontos az a felszólalás nem lehetett" - fogalmazott az államtitkár, s hozzátette, "fizikai jelenlét hiányában a német fél ezek szerint olyan rendben levőnek találta ezt a dolgot, hogy már nem is gondolták, hogy ott kell lenniük".Balog Zoltán elmondta: a jelentéshez kapcsolódóan a tagországok 148 ajánlást fogalmaztak meg, ez a szám átlagosnak tekinthető, ebből a magyar kormány 122-őt fogadott el. Az elutasított 26 ajánlás kapcsán elmondta: a kormány ezen ajánlások egy részével is egyetért, de álláspontja szerint azok már megvalósultak a magyar jogrendben. Az államtitkár bejelentette: a kormány egyeztetni kíván a civil szervezetekkel az ajánlások átültetéséről, "hamarosan kezdeményezzük egy olyan mechanizmus kialakítását, hogy velük rendszeres kapcsolattartásban tudjunk beszélni az ajánlásokról és azok megvalósulásáról".
Az államtitkár elmondta: amikor Magyarország múlt pénteken Genfben nyilatkozott az ajánlásokkal kapcsolatos végleges álláspontjáról - az Emberi Jogi Tanácsban az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat során a világszervezet idén az emberi jogok magyarországi helyzetét is megvizsgálta - az Egyesült Államok részben elismerését fejezte ki, elsősorban a roma ügyben, részben pedig aggályokat fogalmazott meg a médiával, az alkotmánnyal, a bírói függetlenséggel és az egyházak bejegyzésével kapcsolatban. Szlovákia kritikus kérdést tett fel a nemzeti kisebbségek támogatására vonatkozóan, Moldova és Marokkó részéről pozitív megszólalások hangzottak el, dicsérték a beszámolót és az ajánlásokat is - tette hozzá. Balog Zoltán beszámolt: nem kormányzati szervezetek két hozzászólást tettek. Egyrészt kifogásolták, hogy a magyar kormány úgymond nem folytat velük megfelelő párbeszédet a homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok és transzszexuálisok ügyében és nincs erre a csoportra vonatkozó stratégiája, másrészt bírálták a házasság szerintük szűk definícióját.
"Alapvetően pozitív volt a hangulat a jelentés elfogadása körül" - állapította meg a KIM államtitkára. Elmondta, a magyar küldöttség azt ígérte: Budapest két év múlva újabb jelentést készít az Emberi Jogi Tanácsnak az ajánlások magyar jogrendbe történő átültetéséről, bizonyos gyakorlatok javításáról, bevezetéséről.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 2008 óta az egyetemes időszakos felülvizsgálat során minden ENSZ-tagállam négyévente egyszer beszámol, milyen intézkedéseket tett az emberi jogok helyzetének javítása érdekében, miként teljesítette emberi jogi kötelezettségeit. A magyar helyzetet május 11-én vizsgálták Genfben. A májusi genfi meghallgatáson a német kormány képviselője aggodalmát fejezte ki egyebek mellett az új magyar alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban. A német nagykövet kifogásolta, hogy az alaptörvény korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét, illetve, hogy az új magyar médiatörvény még módosított formájában is tartalmaz olyan elemeket, amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó nemzetközi emberi jogi előírásokkal. Németország ezenkívül azt javasolta, hogy a magyar kormány tegye intenzívebbé küzdelmét a kisebbségi csoportokkal, különösen a romákkal szembeni előítéletek leküzdése érdekében. Balog Zoltán keddi sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban azt mondta: feltűnt neki, hogy a német nagykövet, aki a májusi meghallgatáson még nagyon aktív volt, a múlt pénteki ülésen meg sem jelent. "Senki nem ült a német tábla mögött, tehát azért olyan fontos az a felszólalás nem lehetett" - fogalmazott az államtitkár, s hozzátette, "fizikai jelenlét hiányában a német fél ezek szerint olyan rendben levőnek találta ezt a dolgot, hogy már nem is gondolták, hogy ott kell lenniük".