"A diktatúrák mártírjai példát adnak minden nemzedéknek"
A kommunista és a szélsőjobboldali diktatúrák mártírjai örök példát adnak minden nemzedéknek, és felnézhetnek rájuk - mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön egy budapesti konferencián.
Dátum: 2011-09-29 16:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=172808
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:08:30.548011, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A zuglói önkormányzat és a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola a Diktatúrák egyházi áldozatai című tanácskozásán az államtitkár rámutatott: a történelmi kataklizmákban a hívőknek a legnagyobb üldöztetés idején is embernek kellett maradniuk. Az áldozatok tanúságtevő életet éltek, a vértanúságuk pedig "különleges magvetés" volt, "aminek egyszer be kell érnie" - mondta. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "az emlékezet mindig győz a semmivel, a káosszal, az anarchiával és az elhallgatással szemben", hozzátéve: "közösen szeretnénk demonstrálni, hogy mi nem akarjuk megszokni a rosszat, nem akarjuk tudomásul venni a rossz győzelmét".
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök közölte, a mártírokat az egyház nem gyászolja, mert ők "célba jutottak, és győztesei az életnek, ezért örömünnep a vértanúk ünnepe". A vértanúság a kereszténység esetében nem a gyengeség, hanem az erő bizonyítéka; az üldöztetés lehetőséget ad arra, hogy az ember az identitását megvallja - hangsúlyozta. Az ötvenes-hatvanas évek a fizikai likvidálás időszaka volt, a hetvenes-nyolcvanas években azonban sokkal nehezebb volt a helyzet az identitás megvallása szempontjából, mert akkor a keresztények "gerincét akarták megroppantani" különböző módszerekkel. A mai világban pedig az önpusztítástól kell a híveknek a legjobban félniük - mondta.Beszámolt arról: szakbizottságot állítottak fel a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, hogy tudományos alapon tárják fel az egyházmegye közelmúltját, mert tudják, hogy közöttük "vannak hősök és szentek, de vannak gyarló emberek is, mivel a keresztények is emberek". Az október 1. és 31. közötti népszámlálással kapcsolatban felhívta a figyelmet: az embereknek van nagyobb szükségük arra, hogy megvallják hitüket, és nem az egyháznak.
Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere azt mondta: "voltak, akik szembeszálltak a kommunista inkvizícióval, akik életüket adták keresztény hitükért". Megjegyezte, "keveset tudunk az egyházüldöztetés korszakáról, nem vettük birtokba múltunkat, ez talán a Kádár-rendszer utolsó öröksége". Emlékeztetett arra, hogy az egyházüldözés egészen a rendszerváltozásig tartott, egyebek mellett hátrányt jelentett a vallásosság az egyetemi felvételiknél. Szólt arról, hogy 1951-ben felrobbantották és lebontották a zuglói Regnum Marianum templomot, Budapest fogadalmi templomát, és helyébe került az 1956-ban ledöntött Sztálin szobor. A rendszerváltás utáni vallási viszonyokra utalva feltette a kérdést: "találunk-e fiatalokat, akik megtöltik a templomok padsorait?".A zuglói önkormányzat és a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola a Diktatúrák egyházi áldozatai című tanácskozásán az államtitkár rámutatott: a történelmi kataklizmákban a hívőknek a legnagyobb üldöztetés idején is embernek kellett maradniuk. Az áldozatok tanúságtevő életet éltek, a vértanúságuk pedig "különleges magvetés" volt, "aminek egyszer be kell érnie" - mondta. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "az emlékezet mindig győz a semmivel, a káosszal, az anarchiával és az elhallgatással szemben", hozzátéve: "közösen szeretnénk demonstrálni, hogy mi nem akarjuk megszokni a rosszat, nem akarjuk tudomásul venni a rossz győzelmét".
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök közölte, a mártírokat az egyház nem gyászolja, mert ők "célba jutottak, és győztesei az életnek, ezért örömünnep a vértanúk ünnepe". A vértanúság a kereszténység esetében nem a gyengeség, hanem az erő bizonyítéka; az üldöztetés lehetőséget ad arra, hogy az ember az identitását megvallja - hangsúlyozta. Az ötvenes-hatvanas évek a fizikai likvidálás időszaka volt, a hetvenes-nyolcvanas években azonban sokkal nehezebb volt a helyzet az identitás megvallása szempontjából, mert akkor a keresztények "gerincét akarták megroppantani" különböző módszerekkel. A mai világban pedig az önpusztítástól kell a híveknek a legjobban félniük - mondta.
Beszámolt arról: szakbizottságot állítottak fel a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, hogy tudományos alapon tárják fel az egyházmegye közelmúltját, mert tudják, hogy közöttük "vannak hősök és szentek, de vannak gyarló emberek is, mivel a keresztények is emberek". Az október 1. és 31. közötti népszámlálással kapcsolatban felhívta a figyelmet: az embereknek van nagyobb szükségük arra, hogy megvallják hitüket, és nem az egyháznak.
Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere azt mondta: "voltak, akik szembeszálltak a kommunista inkvizícióval, akik életüket adták keresztény hitükért". Megjegyezte, "keveset tudunk az egyházüldöztetés korszakáról, nem vettük birtokba múltunkat, ez talán a Kádár-rendszer utolsó öröksége". Emlékeztetett arra, hogy az egyházüldözés egészen a rendszerváltozásig tartott, egyebek mellett hátrányt jelentett a vallásosság az egyetemi felvételiknél. Szólt arról, hogy 1951-ben felrobbantották és lebontották a zuglói Regnum Marianum templomot, Budapest fogadalmi templomát, és helyébe került az 1956-ban ledöntött Sztálin szobor. A rendszerváltás utáni vallási viszonyokra utalva feltette a kérdést: "találunk-e fiatalokat, akik megtöltik a templomok padsorait?".