Németországban sokalják a munkaszüneti napokat
Vitát váltott ki Németországban a szövetségi gazdasági miniszter kezdeményezése, amelynek célja az egyházi ünnepnapok eltörlése. A Stern magazin eheti számában Wolfgang Clement bírálóan szólt a németországi ünnepnapok nagy számáról. "Aki megnézi a naptárban, hány fizetett ünnepnap létezik minálunk, az ugyancsak elcsodálkozhat... Ami a szabadságos napokat, ünnepnapokat és a munkaidőt illeti, eljutottunk a lehetőségek határához" - jelentette ki a miniszter.
Dátum: 2003-06-18 11:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11811
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:26:31.807129, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Német földön országos ünnepnapot jelent újév, nagypéntek, húsvét hétfő, május 1., Krisztus mennybemenetele (a húsvét vasárnap utáni 40. nap), pünkösd hétfő, október 3. (a német egység napja), valamint a karácsony. Ezen kívül egyes tartományokban munkaszünettel ünneplik Vízkereszt napját (január 6.), az Úrnapját (pünkösd utáni második csütörtökön), Nagyboldogasszony ünnepét (augusztus 15.) és Mindenszentek napját (november 1.). Egyetért Clementtel az iparkamara elnöke. Dieter Philipp a Die Welt szerdai számában a fizetett ünnepnapok számának csökkentését szorgalmazta, síkra szállva egyúttal a pihenőnapok összevonásáért az ünnepek közé eső "meddő" munkanapok megszüntetéséért. Utóbbiak elsősorban a kisebb vállalatok, üzemek termelésében okoznak fennakadást. A katolikus egyház viszont szembeszállt a gazdasági miniszterrel. Karl Lehmann bíboros, mainzi püspök, a püspöki konferencia elnöke a Saarbrücker Zeitungban leszögezte: az egyházi ünnepek fontosabbak annál, semhogy a gazdasági konjunktúra függvényében lehessen velük rendelkezni. Lehmann bíboros szerint a fizetett ünnepnapok felszámolása károsan hatna a társadalmi légkörre. Embernek és társadalomnak egyaránt szüksége van ezekre a napokra, hogy rájöjjenek: nem a termelés és a rentabilitás adja az élet értelmét - érvelt a katolikus püspök. A kilenc országos munkaszüneti nappal a németek mindenesetre alaposan lemaradnak a portugálok mögött. Az ibériai országban 13 hivatalos ünnepnap létezik: újév, karneválnap (február 12.), nagypéntek, a szabadság napja (április 25.), május 1., Úrnapja, Portugália napja (június 10.), Nagyboldogasszony ünnepe, a köztársaság kikiáltásának napja (október 5.), Mindenszentek napja (november 1.), a függetlenség helyreállításának napja (december 1.), a szeplőtelen fogantatás ünnepe (december 8.), karácsony (csak december 25.). Ezen kívül Lisszabonban ünnepnap Szent Antal napja (június 13.), Portóban pedig Keresztelő Szent János napja (június 24.) is.
MTI - fidesz.hu