Bemutatták a roma felzárkózás európai modelljét

A romákat foglalkoztató cégek társadalmi felelősségvállalásán, a munkaerő-kölcsönzés egyszerűsítésén, illetve az egyénre szabott mentoráláson alapul a roma felzárkózás európai modellje, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten.

Dátum: 2011-10-03 12:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=172914
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:09:09.413011, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Makai István, a főváros romaügyi biztosa sajtótájékoztatón elmondta: a program célja, hogy a romák és a hátrányos helyzetűek el tudjanak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Hozzátette: a modellnek három alappillére van. Ismertetése szerint az egyik a roma felzárkóztatási konzorcium, amely azokat a cégeket tömöríti, amelyek "mozgatórugói" a programnak. Másodikként a munkaerő-kölcsönzést jelölte meg, amely leveszi a munkaadók válláról azokat az adminisztrációs terheket, amelyek például szezonális foglalkoztatás kapcsán jelentkeznek. A fővárosi romaügyi biztos harmadik pillérként az egyénre szabott mentorálást nevezte meg, amely abban segít, hogy azok is stabilan meg tudják állni helyüket a munka világában, akik négy-öt éve nem dolgoztak. Mint mondta, bízik abban, hogy néhány hónapon belül több száz új munkahelyről tud beszámolni.

Tarlós István főpolgármester bejelentette: a főváros a cégein keresztül örömmel támogatja, hogy "az olykor homályos felhasználású segélyek" helyett a munkahelyteremtés és a képzés kapjon kiemelt szerepet. A városvezető szavai szerint több fővárosi cég már részt vesz a programban, és továbbiakkal is tárgyalások folynak. Mint kifejtette, a cégek a munkát kereső vagy dolgozni kívánó romáknál figyelembe veszik az előképzettséget és a mentalitást, az esetleges továbbképzést, majd ennek megfelelően találnak nekik foglalkoztatási területet. Hozzátette: pedagógiai jelleggel állandó a kommunikáció a munkaadó és a munkavállaló között.

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár közölte: vizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehet a közbeszerzési törvényben a hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatókat valamilyen kedvezményben részesíteni. Mint mondta, az ilyen foglalkoztatás pluszpontot jelenthet a közbeszerzéseknél, vagy feltételül szabják, hogy közpénzből finanszírozott projekteknél kötelező legyen bizonyos százalékban hátrányos helyzetűeket foglalkoztatni. Az államtitkár kiemelte a kisebbségi önkormányzatok közvetítő szerepét és az érintettek partnerként való kezelését.