Händel-operával nyílik a gödöllői kastély barokk színháza

Az augusztus második hétvégéjén, 9-10-én sorra kerülő Barokk Kastélynapokra megnyílik a közönség előtt a műemlék-együttes restaurálás alatt álló barokk színháza, amelyben főként barokk operákat mutatnak majd be, de a kastély ezen épületrésze múzeumként is látogatható lesz. A Magyar Állami Operaház nevében Szinetár Miklós intendáns-főigazgató, a Gödöllői Királyi Kastély képviseletében pedig Dr. Körösvölgyi László ügyvezető igazgató szerdán délelőtt 11 órakor a kastély dísztermében aláírta azt az együttműködési nyilatkozatot, amelyben a két intézmény a magyar és a nemzetközi színházi és zenei életet gazdagítva korabeli művek előadására vállalkozik.

Dátum: 2003-06-18 15:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11823
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:26:35.501818, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

K. Tóth László írása, mno.hu

1986-ban, amikor egy véletlenszerű falkutatás során előkerültek az egykori gödöllői kastélyszínház falképei, amelyek a nézőteret díszítették, nagyon kevesen gondolhattak arra, hogy a barokk teátrum egyszer még felébred Csipkerózsika álmából.

Több mint tíz esztendeje kiderült: a magyar területen fennmaradt egyetlen kulisszás rendszerű barokk kőszínház teljes egészében megmenthető, rekonstruálható. 1988-ban - a Gödöllői Városi Tanács megbízásából - dr. Máté Zsolt irányításával neki kezdtek az első hasznosítási tanulmány készítésének. Pár évvel később a bécsi Staatsarchivban megtalált régi tervek igazolták a tervezők első rekonstrukciós kísérletét.

Akkoriban a kastély központi épületében, ahol most a királyi lakosztályok láthatók, a szociális otthon lakóit ápolták, a színházi épületszárnyat - a födém leszakadása miatt - már éppen visszaadták, de a kastély többi területéről még farkasszemet néztek a kutató-feltáró munkát végzőkkel a szovjet kiskatonák. Távozásuk után kezdődhetett csak meg a helyreállítás.

A legnagyobb alapterületű magyar barokk kastélyfőszárnyát 1996-ban avatták fel, két éve készült el a Lipót-szárny rekonstrukciója, majd a díszudvart lezáró balusztrád és a királydombi pavilon épülete, most pedig az 1,3 milliárd forintos költséggel felújított barokk színház megnyitására készül a Gödöllői Királyi Kastély Kht.

A színházról annyit lehet tudni, hogy a kastélyt építtető gróf Grassalkovich Antal hercegi rangra emelt, azonos nevű fia 1782-1785 között alakítatta ki a most rekonstruált barokk színházat. Korábban Migazzi Kristóf bécsi érsek és váci püspök lakosztálya volt ez az épületrész. A főpap annyira itthon érezte magát a kastélyban, hogy gyakran hívott vendégeket, ők lakták a többi szobát. Jellemzően: kardinális gangként emlegették az épületszárny emeleti részére vezető lépcsőt.

A herceg megbízásából a szintek közötti födémeket kiszedték. II. Grassalkovich Antal ismeretlen tervezői nagyon ügyesen - a térhatású falképpel, s annak pilléreivel, párkányaival és mélyített díszítéseivel - azt az illúziót keltették a nézőben, hogy nem egy keskeny, magas, hanem egy tágas, kényelmes színházban ülnek. A falfestés szépségéről meg lehet győződni. Egyébként a kastélyrekonstrukció generálkivitelezője, az Architekton Építő és Műemlékfelújító Rt. munkatársai mintegy 450 négyzetméter barokk falképet restauráltak.

A perspektíva szerkesztési középpontjában helyezkedett el az alsó karzat, ott foglaltak helyet a herceg és közvetlen családtagjai vagy magas rangú vendégei. A felső karzaton, ott, ahol annak idején tiszti szolgák tartózkodtak, a világosító és hangtechnikai berendezéseket kezelik majd. A hercegi páholyban tízen foglalhatnak helyet, a nézőtéren pedig 85-en.

A színpad alatti gépészeti térből a síneken futó kulisszákat, fentről pedig az onnan lebocsátott függönyelemeket mozgatták. Annak idején kézzel, emberi erővel végezték, most pedig természetesen elektromos áram könnyíti meg ezt a munkát. A zsinórpadlás külön figyelmet érdemel a gyönyörű rokokó falfestés miatt - gyakorlatilag ennyi maradt meg a Migazzi-lakosztályból.

A barokk kastélyban rövid ideig működött a színház. Amikor 1867-ben egy belga banktól a magyar állami visszavásárolta a gödöllői palotát, a színházban por lepett mindent. A korabeli tudósító helyszíni beszámolójában azon kesergett, hogy milyen lehangoló az egész. Ferenc József csak élete későbbi szakaszában lett igazi színházbarát, Erzsébet pedig a lovaglást tartotta fontosabbnak. A barokk színházba visszahelyeztették a födémeket, s szobákat alakítottak ki.

Amikor másfél éve megkezdődött a rekonstrukció, a szinteket újra - remélhetően már végérvényesen - kibontották. Ebben a szép térben igazi barokk művet láthatnak először a nézők. Händel Julius Caesar című operáját mutatja be a Magyar Állami Operaház társulata.

Szinetár Miklós intendáns-főigazgató rendkívül fontosnak tartja, hogy a színháztörténeti ritkaságnak számító építészeti remekműben a helyhez méltó míves zenés darabok kerüljenek a nézők elé. Reményeink szerint a barokk teátrum, nemcsak a gödöllői régiót, hanem az egész magyar, sőt európai színházkultúrát szolgálja majd.

A nyitódarab a rómaiak egyiptomi hadjáratról ésKleopátráról szól, akinek még a nagy "Cézár" sem tudott ellenállni. A művet Londonban mutatták be, 280 esztendeje, amikor a gödöllői kastély még meg sem épült.

mno - fidesz.hu