24 milliárdos kár - feljelentést tett a kormánybiztos
A keddi napon feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen Budai Gyula elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztos a Budapest Airport Zrt. (BA Zrt.) privatizációjának ügyében hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, valamint hanyag kezelés bűntette elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Dátum: 2011-10-06 10:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=173052
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:09:57.579740, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Budai Gyula sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Budapest Airport Zrt. 2005-ben kezdődött privatizációja során a magyar államot hozzávetőleg 85 millió euró, mai árfolyamon számítva megközelítőleg 24 milliárd forintos kár érte. A kormánybiztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar állam hiába 25+1 százalékos tulajdonos a BA Zrt.-ben, 2006 óta osztalékot sem kapott.
A Budapest Airport Zrt. privatizációs tranzakciója 2005 végén lezárult, amelynek alapján a Zrt. a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint kezelte a repülőteret, mint állami vagyont. Ennek során az eszközök egy része eladásra került, de a földterület és a felépítmények továbbra is kizárólagos állami tulajdonban maradtak. A privatizációs eljárás során a nyertes pályázót, a BAA (British Airports Authority) a Wallis Zrt. segítette, amelynek következtében Bajnai Gordon a BA Zrt, igazgatóságának elnöke lett, Erről a pozíciójáról a későbbiekben miniszteri kinevezése miatt lemondott. A privatizációs szerződés megkötése azonban meghiúsult, ezért a korábbi második helyezett pályázó, a Hochtief Airport GmbH-vel kötötte meg a privatizációs szerződést a magyar állam - emelte ki a kormánybiztos.
A Pénzügyminisztérium részéről a privatizáció lebonyolításában Draskovics Tibor, majd Veres János miniszter járt el, s ő maga írta alá a szerződéseket is – ismertette Budai Gyula, megjegyezve: azért tette a büntetőfeljelentést a főügyészségen, mert Veres János jelenleg is országgyűlési képviselő. Elmondta azt is, hogy a magyar államot két igazgatósági és két felügyelő bizottsági hely illette meg a BA Zrt.-ben. A Zrt,-nek az állam által delegált tagjai Bajnai Gordon, dr. Farkas Ádám, dr. Lacfi Endre, dr. Macher Ákos, dr. Kákossy Csaba, Kóbor Miklós és dr. Polacsek Csaba voltak. A nevek közül számos olyan található, mely az előző kormányzathoz köthető – jegyzete meg Budai Gyula.
A privatizáció során az állam eladta a részvények 75-1 százalékát, valamint a későbbi vagyongyarapodás várományosa lett azáltal, hogy a vevő bizonyos, a szerződés által meghatározott fejlesztések megvalósítására vállalt kötelezettséget. A fejlesztéseket 2011-ig kellett volna megvalósítani, és ennek kapcsán a Budapest Airport Zrt.-nek összesen mintegy 260,6 millió euró összeget kellett volna beruházásra fordítania, amely az állami vagyont gyarapította volna a reptér sajátos jogi helyzete miatt – mutatott rá Budai Gyula.
A vagyonkezelési szerződés éves bontásban tartalmazta, hogy milyen fejlesztéseket kell a Zrt.-nek megvalósítani. A külső auditor által véleményezett teljesítési jelentésekben megállapításra került, hogy a részvény adásvételi szerződés és vagyonkezelési szerződés nem tartalmaz megfelelő garanciákat a magyar állam részére. Veres János olyan szerződést írt alá a nyertes pályázóval, amely semmilyen garanciát nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi lesz akkor, hogy a fejlesztési kötelezettségvállalások elmaradnak – fűzte hozzá a kormánybiztos.
Budai Gyula elmondta, több esetben is tárgyalásokra került sor az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a BA Zrt. között a teljesítések átütemezésére vonatkozóan. A szerződésnek volt egy olyan kitétele, hogy minden évben akkor lehet elkezdeni a tárgyalásokat az átütemezésről, amennyiben az utasszám elmarad az előre meghatározottól. A BA Zrt. kevesebb összeget fordított a specifikus fejlesztési kötelezettségvállalások teljesítésére, mint a szerződésekben előírt összeg. Ezt azért tehette meg a BA Zrt., mert a privatizációs és a vagyonkezelési szerződés nem tartalmazott semmilyen szankciót – mutatott rá a kormánybiztos.
Ennek eredménye, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t képviselő Tátrai Miklós vezérigazgató és BA Zrt. 2008 novemberében szerződést kötött a kötelezettségek átütemezéséről, mely következtében sem fizetésre, sem a bankgarancia lehívására nem került sor. Szintén átütemezést kezdeményeztek 2009-ben és 2010-ben is. Vagyis a magyar állam számára előnytelen átütemezést hajtottak végre, mely eredményeképpen jött ki a 85 millió eurós kár – fejtette ki Budai Gyula. Ugyanakkor horribilis tanácsadói díjak kerültek elszámolásra – fűzte hozzá. A kormánybiztos szerint a privatizációs ügyletben a felelősség a döntéshozó, akkori Pénzügyminisztériumot vagy az előkészítést végző vagyonkezelőt terhelheti.
Újságírói kérdésre válaszolva Budai Gyula elmondta, hogy 2008 január 1-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t a pénzügyminiszter felügyelte, az ő hozzájárulása nélkül a kötelezettségvállalások átütemezése nem történhetett volna meg. Tátrai Miklós nem önhatalmúlag, hanem az akkori pénzügyminiszter felhatalmazása alapján kötött szerződést a kötelezettségvállalások átütemezésére a BA Zrt.-vel – fűzte hozzá. Budai Gyula bejelentette azt is, hogy a vizsgálat összefoglalóját eljuttatta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterhez is, mert ő a tulajdonosi jogok gyakorlója, és vizsgálat lefolytatására kérte fel.