Fontos eredményeket ért el a magyar parlamenti delegáció

Az Európa Tanács (ET) mellé rendelt magyar parlamenti delegáció fontos eredményeket ért el, amikor a testület a magyar indítványokkal kiegészítve fogadta el a múlt héten a nemzeti szuverenitással és az államisággal is összefüggő határozati javaslatot - jelentette be egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón a fideszes Braun Márton.

Dátum: 2011-10-11 13:30:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=173249
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:11:11.699888, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A küldöttséget vezető politikus hozzátette, hogy nemcsak az ET-ben léptek fel, mert vendégül látták a szerb delegációt, akikkel a Szerbiával kapcsolatos magyar problémákat próbálták tisztázni.

A szocialista Szabó Vilmos arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti szuverenitás kérdését napirenden kell tartani, mert az központi téma. Hozzátette, hogy kérdés viszont sok olyan problémát hordoz magában, amelyek az európai és a nemzetközi biztonságot veszélyeztetik.

A politikus, aki hangsúlyozta az emberi illetve ezen belül a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításának fontosságát, arra is kitért, hogy a nemzetközi biztonságot veszélyeztető szituációkban mindig sérülnek valamelyik meghatározó nemzeti kisebbség jogai. Közölte, hogy ezért ki kell dolgozni és alkalmazni azokat a garanciákat, amelyek a konfliktusok elkerülését szolgálják.

A képviselő elmondta, hogy az Európa Tanácsban tett felszólalása során a nemzeti identitás garanciái között nevezte meg az anyanyelv használatának és oktatásának biztosítását, mert ez teszi lehetővé egy kisebbség megmaradását. Ehhez kapcsolódik a nemzeti kultúra és történelem megőrzése - mondta, és  kitért arra is, hogy beszédében megemlítette a határon túl élő magyar kisebbségeket ért sérelmeket.

Kalmár Ferenc (KDNP) saját felszólalását felidézve közölte,  a nemzetközi jogszabályokat úgy kell kialakítani, hogy az intoleranciát toleranciává alakítsák át, miközben csökkentik a gyűlöletet és oldják a feszültséget. Beszéde másik üzenetének nevezte, hogy Európában nemcsak ciprusi, kaukázusi vagy grúz, hanem magyar probléma is található. Felemlítette az erőszakos asszimilációt, az elvándorlást, a közösségi jogok hiányát, a kollektív bűnösség elvét és az anyanyelv használatának korlátozását. Hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció három módosító indítványt nyújtott be. Elsőként kiegészítették azt a szöveget, amelyik szerint az önrendelkezési jogot elsősorban az ET nemzeti kisebbségi jogokról szóló keretegyezménye biztosítja. Javaslatuk nyomán az autonómia kérdését is beemelték a nemzeti szuverenitás témakörébe. Hozzátette, hogy másik módosító indítványuk gyakorlatilag ugyanerről szólt, de azt egy másik ponthoz nyújtották be. Eszerint a közgyűlés ismételten felkérte a tagállamokat, hogy ha még nem tették meg, akkor írják alá és hajtsák végre a keretegyezményt valamint tartsák tiszteletben egy korábbi közgyűlési határozat alapelveit. A magyar delegáció utolsó módosító javaslata azt mondta ki, hogy az államok ne csak ratifikálják, de hajtsák is végre a határozatokat.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy történelmi sikert értek el, mert egy olyan normát tudtak kötelező szintre emeltetni, amelyben az autonómia és a területi autonómia biztosítását kötelezően előírják. Szerinte ez komoly jelentőséggel bír majd a székelyföldi, illetve vajdasági autonómiatörekvések esetében. A képviselő a fő üzenetnek nevezte, hogy az autonómiának meg kell teremteni az anyagi alapjait is, miközben létre kell hozni az alkotmányos garanciákat. Emellett a kisebbségeknek saját törvényhozó és végrehajtó szervei kell hogy legyenek, és részt kell venniük az állami döntéshozatalban is.

Braun Márton kitért arra is, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most is, mint minden évben az Európa Tanácsban számolt be működéséről és a világgazdaság helyzetéről. A politikus megállapítása szerint talán ideje lenne, hogy a szervezet átvegye a hitelminősítő intézmények szerepét.

Harangozó Gábor (MSZP) az OECD jelentést értékelve közölte, hogy a testület megpróbált felvázolni egy, a válságból kivezető utat, miközben egy olyan komplex javaslatcsomagot tett le az asztalra, amelyik alapvetően különbözik az eddig megszokottaktól.

A jelentésből idézve elmondta, hogy annak alapján a GDP alapú növekedés véget ért, ezért az OECD azt javasolta, hogy vezessenek be egy 11 mutatóból álló úgynevezett jóléti indexet. A szervezet a válságból való kitörés kulcspontjainak a munkahelyteremtést és a foglalkozásnövelést nevezte meg. Hangsúlyozta, hogy az OECD a zöld gazdaságban rejlő növekedési potenciál mellett foglalt állást.

Végül elmondta, hogy a közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely szerint bevezetnének egy globális pénzügyi tranzakciós adót.

A küldöttséget vezető politikus hozzátette, hogy nemcsak az ET-ben léptek fel, mert vendégül látták a szerb delegációt, akikkel a Szerbiával kapcsolatos magyar problémákat próbálták tisztázni.

A szocialista Szabó Vilmos arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti szuverenitás kérdését napirenden kell tartani, mert az központi téma. Hozzátette, hogy kérdés viszont sok olyan problémát hordoz magában, amelyek az európai és a nemzetközi biztonságot veszélyeztetik.

A politikus, aki hangsúlyozta az emberi illetve ezen belül a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításának fontosságát, arra is kitért, hogy a nemzetközi biztonságot veszélyeztető szituációkban mindig sérülnek valamelyik meghatározó nemzeti kisebbség jogai. Közölte, hogy ezért ki kell dolgozni és alkalmazni azokat a garanciákat, amelyek a konfliktusok elkerülését szolgálják.

A képviselő elmondta, hogy az Európa Tanácsban tett felszólalása során a nemzeti identitás garanciái között nevezte meg az anyanyelv használatának és oktatásának biztosítását, mert ez teszi lehetővé egy kisebbség megmaradását. Ehhez kapcsolódik a nemzeti kultúra és történelem megőrzése - mondta, és  kitért arra is, hogy beszédében megemlítette a határon túl élő magyar kisebbségeket ért sérelmeket.

Kalmár Ferenc (KDNP) saját felszólalását felidézve közölte,  a nemzetközi jogszabályokat úgy kell kialakítani, hogy az intoleranciát toleranciává alakítsák át, miközben csökkentik a gyűlöletet és oldják a feszültséget. Beszéde másik üzenetének nevezte, hogy Európában nemcsak ciprusi, kaukázusi vagy grúz, hanem magyar probléma is található. Felemlítette az erőszakos asszimilációt, az elvándorlást, a közösségi jogok hiányát, a kollektív bűnösség elvét és az anyanyelv használatának korlátozását. Hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció három módosító indítványt nyújtott be. Elsőként kiegészítették azt a szöveget, amelyik szerint az önrendelkezési jogot elsősorban az ET nemzeti kisebbségi jogokról szóló keretegyezménye biztosítja. Javaslatuk nyomán az autonómia kérdését is beemelték a nemzeti szuverenitás témakörébe. Hozzátette, hogy másik módosító indítványuk gyakorlatilag ugyanerről szólt, de azt egy másik ponthoz nyújtották be. Eszerint a közgyűlés ismételten felkérte a tagállamokat, hogy ha még nem tették meg, akkor írják alá és hajtsák végre a keretegyezményt valamint tartsák tiszteletben egy korábbi közgyűlési határozat alapelveit. A magyar delegáció utolsó módosító javaslata azt mondta ki, hogy az államok ne csak ratifikálják, de hajtsák is végre a határozatokat.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy történelmi sikert értek el, mert egy olyan normát tudtak kötelező szintre emeltetni, amelyben az autonómia és a területi autonómia biztosítását kötelezően előírják. Szerinte ez komoly jelentőséggel bír majd a székelyföldi, illetve vajdasági autonómiatörekvések esetében. A képviselő a fő üzenetnek nevezte, hogy az autonómiának meg kell teremteni az anyagi alapjait is, miközben létre kell hozni az alkotmányos garanciákat. Emellett a kisebbségeknek saját törvényhozó és végrehajtó szervei kell hogy legyenek, és részt kell venniük az állami döntéshozatalban is.

Braun Márton kitért arra is, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most is, mint minden évben az Európa Tanácsban számolt be működéséről és a világgazdaság helyzetéről. A politikus megállapítása szerint talán ideje lenne, hogy a szervezet átvegye a hitelminősítő intézmények szerepét.

Harangozó Gábor (MSZP) az OECD jelentést értékelve közölte, hogy a testület megpróbált felvázolni egy, a válságból kivezető utat, miközben egy olyan komplex javaslatcsomagot tett le az asztalra, amelyik alapvetően különbözik az eddig megszokottaktól.

A jelentésből idézve elmondta, hogy annak alapján a GDP alapú növekedés véget ért, ezért az OECD azt javasolta, hogy vezessenek be egy 11 mutatóból álló úgynevezett jóléti indexet. A szervezet a válságból való kitörés kulcspontjainak a munkahelyteremtést és a foglalkozásnövelést nevezte meg. Hangsúlyozta, hogy az OECD a zöld gazdaságban rejlő növekedési potenciál mellett foglalt állást.

Végül elmondta, hogy a közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely szerint bevezetnének egy globális pénzügyi tranzakciós adót.