Gulyás: Felelősségre vonhatók a megtorlások megrendelői + videó
Az a törvényjavaslat, amelyet a héten a Fidesz képviselőcsoportja benyújt az Országgyűlés elé, lehetővé teszi, hogy a legsúlyosabb esetekben, az 56-os megtorlások során elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények esetén, a felelősségre vonásra sor kerülhessen – hangsúlyozta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő Gellért Ádámmal, a javaslat kidolgozójával közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján.
Dátum: 2011-10-18 14:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=173504
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:12:41.488536, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
['\n\t\t\n\t\tMagyarországon az igazságtétel – szemben Közép-Európa más volt kommunista államaival – eléggé félresikerült és félresiklott – jelentette ki Gulyás Gergely. A fideszes képviselő úgy fogalmazott: „vannak olyan területek, ahol már nincs mit tenni és a jóvátétel már lehetetlen, és vannak olyan területek, ahol az elmulasztott kötelezettségeinket még lehet pótolni”.', 'Az a törvényjavaslat, amelyet a héten a Fidesz képviselőcsoportja benyújt az Országgyűlés elé, lehetővé teszi, hogy a legsúlyosabb esetekben, az 56-os megtorlások során elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények esetén a felelősségre vonásra sor kerülhessen – emelte ki a fideszes politikus. Hozzátette: „szűk körről van szó, kifejezetten a megrendelőkről, esetleg azokról, akik a megtorlások végrehajtásában, az igazságszolgáltatás területén játszottak szerepet”. Kifejtette, a megoldási javaslatot alkotmányosnak, a nemzetközi joggal összhangban lévőnek tartják.', 'A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy visszamenőleges hatállyal büntetőjog-alkotásra nincs mód, Magyarország ugyanakkor nemzetközi kötelezettségeinek teljesítésével elmaradásban van.
\n']
A nürnbergi katonai törvényszék alapokmányának 6. cikkének a, b és c pontja tartalmazza a béke elleni, háborús illetve emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát. Ezekkel kapcsolatban az 1968-as New York-i Egyezmény kizárta az elévülés lehetőségét, hazánk ezt aláírta – fűzte hozzá. Mint mondta, Magyarország egy 1971-es rendeletben ezt kihirdette anélkül, hogy megfelelő formában a tényállásokat a magyar jog részévé tette volna. Tehát nem teremtett tiszta jogi helyzetet a jogalkotó, nem mondta ki, hogy ezek a cselekmények a Btk.-ban szabályozott, el nem évülő bűncselekmények közé tartoznának – szögezte le Gulyás Gergely.
Gellért Ádám jogász, a törvényjavaslat kidolgozója elmondta, hogy a kérdést nem a Btk.-ban, hanem egy külön törvényben kívánják rendezni. Szólt arról is, hogy a környező országokban már az elmúlt években számos belső jogi megoldás született már arra vonatkozólag, hogy az akkori pártállami vezetők felelősségét hogyan lehet büntetőjogilag megragadni. 2009-ben Csehországban börtönbüntetésre ítéltek egy volt ügyésznőt, aki koncepciós pereket vezényelt le, illetve közreműködött egy demokrata politikus jogellenes halálában. Németországban a kilencvenes évek elején azért ítéltek el az akkori pártállami vezetőket, mert olyan rendeleteket írtak alá, olyan döntésekben vettek részt, amelyek a határokon átmenekülő német állampolgárok lelövésére adtak okot – sorolta a jogász.
['\n\t\t\n\t\tÚjságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, véleménye szerint a törvény körülbelül egy tucat embert érintene. A jogalkotó szándéka szerint Biszku Bélát érintené a felelősségre vonás – szögezte le. Hangsúlyozta, ha a törvényt elfogadják, az ügyészség feladata lesz, hogy nyomozást indítson, illetve értelmezze a jogszabályt. A törvény elfogadását követően a Fidesz-frakció meg fogja tenni az ehhez szükséges lépéseket – szögezte le.', 'A büntetési tételekkel kapcsolatban szólt arról is, hogy az idő múlása enyhítő körülménynek számít majd. Mi nem bosszút akarunk, hanem azt szeretnénk, ha sor kerülhetne ugyanolyan igazságtételre, ami a többi volt kommunista országok majdnem mindegyikében megtörtént – jelentette ki Gulyás Gergely.
']