Gulyás: A törvényjavaslat egyértelmű jogi helyzetet teremt

Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló indítvány fideszes előterjesztője, Gulyás Gergely szerint az ügyészség eddigi gyakorlata nem azt mutatta, hogy az általa törvénybe iktatni javasolt tényállás a belső jog része lenne, törvényjavaslata azonban egyértelmű jogi helyzetet teremt.

Dátum: 2011-10-24 14:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=174069
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:15:49.068763, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kormánypárti politikus erről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén beszélt azt megelőzően, hogy a testület - az LMP-s és MSZP-s képviselők távollétében - tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta kezdeményezését.

Kormánypárti és ellenzéki képviselők is úgy látták, hogy a nem elévülő bűntettekre vonatkozó nemzetközi jogi kategória a törvényjavaslat nélkül is alkalmazható Magyarországon, a vonatkozó nemzetközi egyezményt ugyanis egy 1971-es törvény erejű rendelettel kihirdették. Gaudi-Nagy Tamás például azt mondta, ennek alapján az ügyészségnek hivatalból nyomozást kellene indítania a délvidéki magyarság ellen Szerbiában elkövetettek miatt.

Gulyás Gergely szintén azt mondta, szerinte is a belső jog része ez, az ügyészség gyakorlata ugyanakkor nem ezt tükrözte, ráadásul a hivatkozott rendelet a tényállásokat nem hirdette ki. A törvényjavaslat - mondta - a vitás helyett egyértelmű jogi helyzetet teremt.

A képviselő október 19-én terjesztette az Országgyűlés elé azt a javaslatát, amellyel törvényben rögzítené, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt e törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

Az indítvány emlékeztet arra, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását az 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdettek, ám - Gulyás Gergely szavai szerint - anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tették volna.

Gulyás Gergely korábban Biszku Bélát említette azok között, akiket indítványa érintene.