EU a tömegpusztító fegyverek ellen
Az Európai Tanács pénteken nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a tömegpusztító fegyverek terjedésének feltartóztatása az EU külpolitikájának egyik központi eleme. Az EU az év végéig részletes stratégiát dolgoz ki e fegyverek és hordozóeszközeik terjedésének megállítására, mert e fegyverek a terrorizmussal összekapcsolódva új veszedelmes dimenziót nyernek.
Dátum: 2003-06-21 10:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11943
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:27:12.391587, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az EU cselekvésének kiindulópontja a veszély átfogó és rendszeresen felülvizsgált elemzése. A veszély elhárítására az EU országai meg akarják erősíteni a sokoldalú nemzetközi szerződéseket, az exportellenőrzéseket, együtt kívánnak működni partnereikkel, főleg az Egyesült Államokkal, és végső eszközként kényszerítő eszközökhöz is hajlandóak nyúlni az ENSZ Alapokmányával összhangban. Az EU ezenkívül erőteljesebben támogatja azokat a szervezeteket, amelyek a tömegpusztító fegyverek továbbadását tiltó nemzetközi egyezményeket ellenőrzik, erősíti az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerepét, a kivitel ellenőrzését, az engedély nélküli szállítmányok elfogását és megbüntetését, együttműködésre törekszik más országokkal az érzékeny anyagok és technológiák biztonságának megőrzésében. z állam- és kormányfők megbízták a külügyminisztereket, hogy mielőbb kezdjék meg a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozását célzó uniós intézkedések akciótervbe foglalt kidolgozását.
A csúcs megvitatta és elfogadta Javier Solanának, a közös külpolitika főképviselőjének javaslatát egy európai stratégiai koncepció kidolgozására. Eszerint a rövidesen 25 országból álló 450 milliós EU, amely a világ össztermékének negyedét adja, nem háríthatja el magától a világméretű biztonság iránt viselt felelősséget. A vázlat abból indul ki, hogy a mai világban egyetlen ország sem képes egyedül kezelni a bonyolult problémákat. A növekvő szabadság és az egyre nyitottabb határok közepette számos probléma megoldatlan maradt, a helyi konfliktusok növelik a bizonytalanságot és a világ népességének fele nyomorog.
Solana kiemelte az új világhelyzet fenyegetései közül a nemzetközi terrorizmust, amelynek Európa a jelek szerint hátországa és egyben célpontja, a tömegpusztító fegyverek terjedését, a kettő összekapcsolódását, s végül a szervezett bűnözés elhatalmasodását. A stratégiai vázlat szerint az EU három irányban léphet fel hasznosan a világban: közvetlen szomszédságában hozzájárulhat a stabilitás erősítéséhez és a jó kormányzás meghonosításához, szélesebb méretekben hatékony nemzetközi rendet építhet sokoldalú cselekvés alapján és kezelheti a régi és új fenyegetéseket. A vázlat felveti, hogy a hagyományos önvédelem a hidegháború idején a támadás elhárítására való felkészülés volt, ám az újfajta
kockázatokkal szemben "az első védelmi vonal gyakran idegenben lesz". Ha az újfajta veszélyeket tétlenül nézik, azok csak súlyosbodnak, tehát cselekedni kell. Az is igaz viszont, hogy az újfajta veszélyek nem előzhetők meg tisztán katonai eszközökkel. Európának ebben a helyzetben aktívabb, összehangoltabb külpolitikára van szüksége és lényegesen növelnie kell képességeit, köztük elsősorban a katonaiakat - hangzik a Porto Karraszban elfogadott stratégiai vázlat végkövetkeztetése.
MTI - fidesz.hu