Egy "összeesküvés" tényei
Tény, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét éppen ma egy hete kis híján agyonverték a nyílt utcán. A félig alélt Szász Károly kórházi ágyán még aznap azt nyilatkozta, bántalmazását megtervezték, a már hónapokkal korábban tapasztalt jelek alapján az indítékok egyértelműen politikai okokra vezethetők vissza. Egy személyét lejáratni szolgáló húszoldalas jelentésről beszélt, meg arról, hogy a brutális merénylet összefüggésbe hozható egy olyan vizsgálattal, amelyet a pénzügyi felügyelet épp befejezett, és az írásosos anyag arra várt, hogy nyilvánosságra hozzák.
Dátum: 2003-06-23 07:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11972
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:27:21.238076, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Tény, hogy a PSZÁF másnap közzétette ominózus jelentését honlapján, amely szerint két cég részvényvásárlás útján törvénytelenül jutott meghatározó arányú tulajdonrészhez a Pannonplast Rt.-ben, s hogy a tranzakcióban egy állami vállalat is szerepet vállalt. Az ügylet miatt a két magáncéget több mint tízmillió forint bírsággal sújtja a felügyelet, de itt nem állt meg a dolog: új és újabb tények kerültek nyilvánosságra, amelyekből hamar kiderült, hogy az évi harmincmilliárd forint forgalmat lebonyolító Pannonplast részvényeinek felvásárlásáért a szocialista párt gazdasági holdudvarához tartozó cégek és magánszemélyek álltak össze. A bonyolult gazdasági szabálytalanságot megvalósító ügylet kapcsán felmerült például Alexandru Mudura nagyváradi vállalkozó neve, aki Medgyessy Péter miniszterelnök családi barátja, az ESMA részéről Bleuer István, aki tulajdonosa volt az MSZP kampánylapjának, a Népszavának, vagy Medgyessy baráti körének egy másik tagja, Mészáros János, de sorolható, kik még...
Tény, hogy hamar fény derült az állami cég kilétére is. Az Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaságnak (ÁAK) - a Pannonplast meghatározó részvényeinek megszerzése idején - éppen volt félmilliárd forint felesleges közpénze, amely állampapírok vásárlása és kockázatos részvényvásárlások folytán került az ügylet vérkeringésébe. Tegyük hozzá, enyhén szólva is különös, hogy miért játszik a tőzsdén az az állami vállalat, amely nem képes visszafizetni hiteleit (263 millió eurót!), ezért azt a központi költségvetés nyakába varrják. (Az meg külön érdekes, hogy mindehhez az állam külföldi bankoktól vett föl a napokban hitelt, ezek közül az egyik a francia BNP Paribas, amelynek budapesti kirendeltségét éveken keresztül igazgatta Medgyessy.) Az ÁAK szerepéről a tőzsdei ügyletben egyelőre sejtések fogalmazódtak csak meg a sajtóban, ami Bitvai Miklós vezérigazgató szerint azonban csupán a vakvéletlennek köszönhető. Nagyjából így foglalható össze nem túl meggyőző érvelése.
Mindenesetre a figyelem központjába került ügyletsor - az ellenzék szerint gazdasági bűncselekmény - feltárása érdekében a jobboldal parlamenti vizsgálóbizottságot akar felállítani ma a parlamentben, amit valószínűleg megakadályoznak majd a kormánypártok. Az MSZP álláspontja már ismert, az SZDSZ elnökének hét végi nyilatkozata pedig arról árulkodik, hogy legyen az bármekkora politikai vagy gazdasági botrány, a liberális pártnak a kormányban jelen lévő pragmatikus politikusai a homokba dugják a fejüket, ha ebből koalíciós feszültség támadna. Kuncze Gábor ilyenkor különösen tud hangsúlyozni lényegtelen dolgokat. Szerinte éppen amiatt megy rendkívül rossz irányba a magyar politikai közélet, mert "nem igaz a feltételezés, hogy minden történés mögött mindig politikai okok húzódnak meg".
Tény, hogy a pártpolitika keresztül-kasul átjárja ezt az ügyet, péntek óta ezt mindenki világosan láthatja. A közpénzeket csak a visszapillantó tükrön keresztül fürkésző Keller László államtitkár ekkor jelentette be, hogy az - összehangolt sajtókampány alapjául szolgáló, már tavaly augusztusban elkészült - iratokat tulajdonképpen az ő hivatalában gyártották, s onnan kerültek ki az ezzel revolverező újságírókhoz. Sőt, mára az is világossá vált, hogy a hadjáratban maga a pénzügyminiszter is részt vett: egy tavalyi négyszemközti megbeszélésen azt mondta Szásznak, ha nem mond le, akkor a sajtón keresztül üzen majd neki.
A fenyegetés pedig még akkor is életszerű, ha László Csaba azt közölte szóvivőjén keresztül, hogy ő semmilyen sajtókampány hátterében nem áll, s hogy a PSZÁF elnöke által elmondott történetből inkább egy politikai öszszesküvés képe bontakozik ki.
D. Horváth Gábor, Magyar Nemzet, 2003. június 23.