Visszakerült az Országgyűléshez a kórházprivatizációs törvény

Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn a kórháztörvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek - tudatta hétfő délelőtt a Köztársasági Elnöki Hivatal. - Az államfő "levélben tudatta döntését Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével" - áll a közleményben.

Dátum: 2003-06-23 10:59:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11976
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:27:22.451003, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A köztársasági elnök az alkotmány 26. paragrafus (2) bekezdésében biztosított jogkörével élve küldte vissza az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényt megfontolásra a törvényhozásnak.

"Mádl Ferenc őszintén reméli, hogy jobbító szándékú észrevételei az újratárgyalás révén egy olyan törvény meghozatalát eredményezhetik, mely úgy javít az egészségügy helyzetén, hogy az ellátás a társadalom minden rétege számára megfelelő színvonalra emelkedik, ezáltal is biztosítva az esélyegyenlőséget" - hangsúlyozza az elnöki hivatal közleménye.

***

Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn három indokot nevezett meg, amelynek alapján úgy döntött: újbóli megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek az egészségügyi szolgáltatókról és a szolgáltatás rendjéről szóló jogszabályt, a parlament által elfogadott úgynevezett kórháztörvényt.

Az államfő hétfőn kora délután a Sándor-palotában újságíróknak nyilatkozva elmondta: nagyon sok hozzáértő személyiséggel - kórházak és más egészségügyi intézmények vezetőivel, az orvosi kamara képviselőivel - folytatott tanácskozást, az ellenzék és a kormánykoalíció vezető személyiségeivel való találkozást követően, "hosszú tépelődés után, az érvek és ellenérvek mérlegelésével" hozta meg döntését.

Az indokok közül elsőként azt emelte ki: a törvény lehetővé teszi, hogy profitorientált, nyereségre törekvő gazdasági vállalkozások vegyék át a fekvőbeteg-ellátás rendszerének, a közkórházaknak a működtetését, s "ezzel egy új, a magyar egészségügyben eddig nem ismert, hatásaiban nehezen végiggondolható jelenség mutatkozik". Mádl Ferenc szavai szerint ezáltal fennáll a veszélye annak, hogy a magas szintű ellátáshoz való egyenlő hozzáférés esélye jelentős mértékben csökken, "hiszen az említett vállalkozások

nyilvánvalóan a számukra legvonzóbb kórházakban kezdeményeznek beruházásokat", míg más helyeken ez nem történik meg.

A köztársasági elnök második szempontja az volt, hogy a törvény szerint a privatizációban részt vehetnek majd úgynevezett szakmai befektetők - gyógyszereket, egészségügyi segédeszközöket gyártó cégek - is, ezáltal előfordulhat: ugyanaz lesz az eladó, mint a vevő.

Mádl Ferenc tart attól, hogy az említett jelenségnek árfelhajtó, versenykorlátozó szerepe lehet, amelynek mértékét nehéz előre megbecsülni.

A köztársasági elnök harmadik kifogásaként azt említette, hogy az egész magyar lakosságot érintő, nagymértékű átalakításra vonatkozóan nem készült - illetve szélesebb körben nem vált ismertté - átfogó hatástanulmány.

Mádl Ferenc véleménye szerint legalább a főbb mozzanatokat meg kellett volna vizsgálni egy vagy több komolyabb hatástanulmányban.

Megítélése szerint ezek hiányában "kérdéses, hogy lehet-e az átalakítást illetően megnyugtató döntést hozni".

Az államfő felidézte, hogy a köztársasági elnöknek három lehetőség áll rendelkezésére az Országgyűlés által elfogadott törvényekre vonatkozóan: aláírja és kihirdeti; amennyiben alkotmányos aggályai vannak, előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól; illetve újbóli megfontolásra visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, ha a jogszabály egyes rendelkezéseivel nem ért egyet.

Az utóbbi - a kórháztörvény esetében általa választott - lépést illetően Mádl Ferenc egyebek mellett társadalompolitikai, társadalomfilozófiai, egészségpolitikai, szociálpolitikai, etikai, valamint értékrendbeli megfontolásokat említett.

MTI - fidesz.hu